A Magyar Közlönyben megjelentek a nemrég beharangozott árrés-szabályozás szabályai. Főként a nagy üzleteket érinti, valamint rendelettel szabályozzák azt is, hogy nem fogyhat el az áru a polcokról.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Egy 234 oldalas Magyar Közlönyt adtak ki hétfőn késő este, benne az árrések új szabályaival. Orbán Viktor az után jelentette be az árrés maximálását, hogy kiderült, 2023 vége óta nem látott szinten jár az infláció is, és benne az élelmiszerek áremelkedésének üteme is. Ennek a részletei lettek hivatalosak most.
A rendelet március 17-én lép hatályba, de az árrésekről szóló részeit csak öt munkanappal később kell elkezdeni alkalmazni. Első körben május 31-ig lesz érvényes, aztán persze később meghosszabbíthatják, ha úgy ítélik jónak. Azon pedig meg sem kell lepődni, hogy a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva tették bele a Közlönybe, anélkül, hogy a parlamenten átvitték volna.
A szabály nem minden kereskedőre vonatkozik majd, csak azokra, amelyeknek 2023-ban a nettó árbevétele egymilliárd forintnál nagyobb volt – vagyis a Fidesz legstabilabb bázisát jelentő falvak kisboltjaiban nem lesz árréssapka. Érvényes viszont a szabály akkor is, ha online rendelésről van szó.
Az érintett termékeknél előbb meg kell nézni azt, hogy mennyi az adók nélküli fogyasztói ár, ebből vonják ki azt, amennyit a beszállítónak fizetett a kereskedő, vagy saját márkás termék esetében a gyártás önköltségi árát. Így kapjuk meg az árrést, amely
- nem lehet nagyobb, mint 10 százalék,
- ha pedig idén januárban (vagy az utolsó olyan hónapban, amikor az adott boltban árulták a terméket, ha januárban nem volt készleten) 10 százaléknál kisebb lett volna az árrés, akkor annál nem lehet magasabb.
A listára harminc áru került fel – ebben nincs meglepetés, pont az a harminc, amelyről hétfőn szó volt, vagyis:
- csirkemell, csirkecomb, csirke far-hát, csirkeszárny, egész csirke,
- pulykamell,
- sertéscomb, sertéskaraj, sertésoldalas, sertéstarja, sertészsír,
- párizsi,
- UHT és ESL tehéntej, 1,5 és 2,8 százalékos,
- vaj, tejföl, natúr joghurt, gyümölcsjoghurt, trappista sajt, tehéntúró, margarin, friss tojás,
- napraforgó- és repceolaj,
- finomliszt, rétesliszt,
- kristálycukor,
- fokhagyma,
- krumpli (kivéve az újburgonyát)
Azt is beleírták a rendeletbe, hogy nem lehet mindent saját márkás termékre cserélni, a saját márkások legfeljebb olyan arányban kerülhetnek ki a polcokra, amilyenben januárban és februárban árulták azokat.
Ha a kereskedő az adott terméket a rendelet hatályba lépését megelőző napon forgalmazta, akkor köteles lesz minden nap legalább annyit árulni, amennyi a 2024-ben értékesített mennyiség napi átlaga volt – írták be a rendeletbe, ettől remélve, hogy majd nem lesz áruhiány.
Nem mindegy persze, hogy mekkora a büntetés. Amelyik bolt 10 százaléknál nagyobb árréssel árul, az termékkategóriánként 5 millió forint bírságot kap. Ahol pedig áruhiány lép fel vagy túl sok saját márkás áruval pótolja a hiányt, az 500 ezer és 2 millió forint közötti bírsággal szembesül.
Azt egyébként még az előző árstop alatt is megpróbálta a kormány, hogy megmondja, mennyi készletnek kell raktáron lennie. Akkor a Spar indított pert, aminek a végén az EU Bírósága mondta ki, hogy ez a rendelkezés az uniós joggal ellentétes.
A rendelet arra is kitér, hogy a kormány kötelezheti a boltokat arra, hogy kormányzati tájékoztatást tegyenek ki az ársapkákról.
Az árrés maximálásának lehetséges következményeit és érthetetlenségét részletesen elemeztük: az árrés nem egyenlő a nyereséggel, ebből kell a boltoknak kigazdálkodniuk a saját költségeiket, ráadásul a drágább, márkás termékeket érinti majd elsősorban a szabály, amelyeket azok vásárolnak, akik megengedhetik maguknak. A kormány úgy számol, hogy enélkül akár 10 százalékos is lehetne a márciusi élelmiszer-infláció, de így csak 8 százalék körüli lesz majd.
A beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvény amúgy tiltja a beszerzési ár alatti értékesítést. Ezt egyszerűen felülírják, és azt is megtiltják a kereskedőnek, hogy saját érdekében módosítsa a szerződéseit a beszállítókkal.
Az új rendeleten kívül Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter átírta a vitatott hatékonyságú, kevesek által követett árfigyelésről szóló rendeletét is, amely az eddigi 80 helyett 102 termékre terjed ki.
(HVG nyomán Szent Korona Rádió)
