Az Index nyilvánosságra hozta a listát azokról az élelmiszerekről, amire vonatkozik az Orbán Viktor által bejelentett árstop. De mit okoz ez a gazdaságnak? Jó egyáltalán nekünk?
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Kedd reggel érkezett Orbán Viktor bejelentése, mely szerint március közepétől a harminc alapvető élelmiszer esetében a kereskedők árrése nem haladhatja meg a 10 százalékot.
„Az indokolatlan és túlzó áremelések megfékezése érdekében tárgyalásokat folytattunk az elmúlt napokban a kereskedelmi láncok képviselőivel” – jelentette be Orbán Viktor kedden a Facebook-oldalán.
Itt a lista a harminc árréstopos élelmiszerről
„Sajnos a kereskedők ajánlatai messze elmaradtak az elvárásainktól, ezért úgy kellett döntenünk, hogy intézkedéseket vezetünk be a kereskedelemre. Március közepétől a harminc alapvető élelmiszer esetében a kereskedők árrése nem haladhatja meg a 10 százalékot. Az elmúlt időszakban a tojás esetén ez 40 százalék, a vaj és a tejföl esetén pedig több mint 80 százalék volt, lássuk be, ez elfogadhatatlan” – jelentette be videójában Orbán Viktor. A bejelentést követően pedig az Index birtokába jutott a lista az árrésstopos élelmiszerekről:
- Csirkemellfilé
- Csirkecomb
- Csirke far-hát
- Csirkeszárny
- Egész csirke
- Pulykamellfilé
- UHT-tej, 1,5% zsírt.
- UHT-tej, 2,8% zsírt.
- ESL-tej, 1,5% zsírt.
- ESL-tej, 2,8% zsírt.
- Étolaj
- Margarin
- Sertészsír
- Vaj
- Finomliszt
- Rétesliszt
- Késői burgonya
- Kristálycukor
- Sertéscomb
- Sertéskaraj
- Sertésoldalas
- Sertéstarja
- Tojás
- Tejföl
- Trappista
- Tehéntúró
- Natúr joghurt
- Gyümölcsjoghurt
- Fokhagyma
- Párizsi
A miniszterelnök kiemelte, minden olyan élelmiszer esetében, ahol az árrés elszállt, az árakat csökkenteni kell úgy, hogy a fogyasztói ár maximum 10 százalékkal haladja meg a beszerzési árat, és ezt ellenőrzik is. Ezeket az intézkedéseket március közepén vezetik be és május végéig tartják hatályban. „Akkor felülvizsgáljuk, és ha szükséges, folytatjuk is. A túlzott és indokolatlan áremeléseknek véget fogunk vetni” – összegezte a kormányfő.
Felszöktek az élelmiszerárak
Mint azt reggel írtuk, a fogyasztói árak emelkedése a januári magas szint után februárban sem lassított. A lakosság leginkább az élelmiszerárakon keresztül érzi a bőrén az inflációt.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közzétette a friss, februári adatokat. Ez alapján a fogyasztói árak átlagosan 5,6 százalékkal haladták meg 2025. februárban az egy évvel korábbiakat. Az élelmiszerek ára 7,1 százalékkal nőtt.
Ezen belül a liszté 44,3, az étolajé 27,5, a tojásé 24,7, a tejé 22,5, a vajé és a vajkrémé 19,2, a kávéé 16,1, a gyümölcs- és zöldségléé 14,5, a csokoládéé és a kakaóé 13,8, a tejtermékeké 10,9 százalékkal.
Mik lesznek az árstop következményei?
Az ATV Egyenes Beszéd című műsorának adott interjút Bod Péter Ákos, volt jegybankelnök. A közgazdászt a magas inflációról és a kormány árrés-stopjáról kérdezték.
Bod Péter Ákos elmondta: a 10 százalékban maximalizált árrésnél a kormány sokkal többet ad hozzá minden termék árához a 27 százalékos áfával, így szerinte visszás, hogy a kiskereskedőkön kéri számon az árrés jelentette bevételt.
Hozzátette: a kisvállalkozók járnak igazán rosszul ezzel az egésszel, akiket eleve számos költség terhel, amit ők az árrés miatt beszednek, az nem tisztán profit. Bod azt nem tudja, ki lehet-e majd trükközéssel kerülni az árrésstopot, de az egész rengeteg felesleges bürokráciával járhat, és káoszt fog okozni. Ráadásul a kisvállalkozók eddig is bizonytalanságban voltak kénytelenek működni, ezen intézkedések pedig tovább növelhetik rajtuk a nyomást.
Bod Péter Ákos hangsúlyozta: az inflációt nem megállítani kell. Az a baj, hogy nem kellett volna elindulnia. Amikor még alacsonyan volt az inflációs mutató, akkor még lehetett volna lépni, most már késő. A helyzeten persze az sem segít, hogy a magyar élelmiszeripar sem versenyképes.
(Index, 24.hu nyomán Szent Korona Rádió)