Szkíták, hunok, avarok, magyarok. Megannyi nép, amely sztyeppi régióból, Szkítiából indulva feltartóztathatatlanul zúdult Európa, illetve Ázsia birodalmaira, átszabva azok arculatát. A legújabb DuoGladii hasábjain ezekre a – turáni civilizációba sorolható – népekre, rítusaikra, életmódjukra, harcászatukra fókuszálunk, de természetesen nem maradnak ki a képletből olyan kiemelkedő szerzők sem, mint Julius Evola vagy Horváth Róbert.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Évezredekkel ezelőtt kezdett körvonalazódni Eurázsia füves pusztáinak térségében egy olyan sajátos civilizáció, amelynek mítoszai, rítusai, államberendezkedése, harcmodora, életmódja hosszú időn keresztül határozta meg a térség államainak, birodalmainak képét. Ezek az államok és birodalmak másként működtek, másként épültek fel, mint a letelepült népek hasonló entitásai. Kultúrájuk szubtilisebb, kevésbé megfogható, nehezebben tanulmányozható, írásbeliségük ritkásabb, állandó településeket, szilárd épületek sem szívesen építettek.
E harcos, ksatriya dominanciájú népek kiválóan értettek a lovakhoz, különösen jól bántak a fegyverekkel, főképpen a királyi fegyverrel, az íjjal. Csordáik, nyájaik, zsákmányszerző portyáik, politikai célzatú hadjárataik révén hatalmas gazdagságot halmoztak fel. Bennük a keresztény Nyugat nem egyszer Isten jogos büntetését, a Szentírásban megjövendölt Góg és Magóg népét látta.
Sikereik ellenére a lovasnomádok ideje a középkorral együtt jórészt leáldozott. A világ szolidifikációja már nem tűr meg mobilis népeket, a tér civilizációi mindenütt átadták helyüket az idő civilizációinak, de a néplélek mélyén bizonyos nemzetekben – a magyarságban, a török és mongol népekben – megmaradtak ezen kultúrkör reziduumai, és a mai napig valamilyen szintű ellenpólust képeznek a letelepedett életforma modern, istentelen válfajával, az ipari civilizációval szemben.
E lapszám hasábjain megjelenő írásokban szó esik a sztyeppi civilizáció gyökereiről, kialakulásáról, harcászatáról, a hun birodalom germán népességéről, az avar kori harcos elit egy közelmúltban, a Dél-Dunántúlon feltárt fantasztikus temetőjéről, az avar és a magyar társadalom különbségeiről, a honfoglaló magyarság harcmodoráról, de még a tuvai torokéneklésről is.
A tematikán kívüli írások között helyt kapott Julius Evola három rövidebb írása, Horváth Róbert a Hagyomány ideájának újszerű megközelítéséről szóló nagyobb tanulmánya, Barcsa-Turner Gábor valódi törésvonalakkal foglalkozó esszéje, illetve Leonyid Szavin, illetve Tóth András egy-egy cikke is, több izgalmas kulturális ajánló mellett. Az írások mindegyike tartalmas elmélyülést és számos új adalékot ígér a világ eme lehanyatlott, de nyom nélkül el nem tűnt szegmensének vonatkozásában.
A folyóirat előfizethető a DuoGladii honlapján >>katt<<. A régebbi számok közül már egyre kevesebb kapható, ezeket >>itt<< rendelheti meg. Lapunk újságárusoknál nem kapható, és korlátozott példányszámban kerül kiadásra! A lapszámokat a megjelenést követően postázzuk a megrendelőknek.
A IV. évfolyam 1. szám tartalma:
- Kolonits László: A turáni civilizáció hajnala
- Barcsa-Turner Gábor: A „tradicionalizmusról” és a valódi törésvonalakról
- Horváth Róbert: A Hagyomány ideája, előzményei és hanyatlásának jelei
- Julius Evola: Vihar a Monte Rosán (Ford.: Cornelius)
- Julius Evola: Páneurópa és fasizmus. Beszélgetés R. N. Coudenhove-Kalergi gróffal (Ford.: Németh Bálint)
- Julius Evola: Líbiai őstörténet. Beszélgetésünk Leo Frobeniusszal (Ford.: Németh Bálint)
- Gallina József Zsolt – Gulyás Gyöngyi: Szakralitás, tradíció és a multikulturalizmus paradoxonja egy kora avar kori közösségben. Egy katonai elit temetője Babarcon (Délnyugat-Dunántúl)
- Szücsi Frigyes: Államiság és identitások. Társadalmi összetartó erők Baján avarjaitól Árpád magyarjaiig
- D. Fekete Balázs: A honfoglaló magyarság harcmodora és fegyverei
- Konnát Árpád: Sztyeppei nomádok és a közelharc
- Csarnai Márk: Germán népek a Hun Birodalomban
- Leonyid Szavin: “Emokrácia” – Az emberi érzelmek befolyásolásának gyakorlata
- Tóth András: A tudományfelfogás tradicionális struktúrája: scientia, sapientia, eruditio
- Vármegyés Krónika. 2024. március – június (Összeáll.: Molnár Máté)
- Vármegyés Kalendárium. 2025. évi programok (Összeáll.: Kolonits László)
- Szellemi ajánló:
Zene – Tuvai torokéneklés (Király Dávid)
Zene – Liszt, Franz: Totentanz: Paraphrase on Dies irae (Petró Csaba)
Könyv – Doma-Mikó István: Kamikazek (Kónya Dorka)
Könyv – Zamjatyin, Jevgenyij: MI (Éliás Tamás)
Könyv – Csukás István: A téli tücsök meséi (Göncziné Csaba Zsuzsanna)
Film – Satayev, Akan: Tomürisz – A sztyeppe királynője (Brunner Balázsné)
(Dou Gladii – Szent Korona Rádió)
DuoGladii bemutató teltház mellett: László András emlékezete és a spirituális talapzat (videó)
II. Frigyes: Az egyik utolsó európai szakrális uralkodó? – Duo Gladii szemelvények
Akik szelleme ellenáll – Duo Gladii bemutató videót tett közzé Mucskó
Kíváncsi vagy kik és hogyan szerkesztik a DuoGladii havilapot? (Lapbemutató)