Kábítószer nélküli országot ígértek 2020-ra, ám a legutóbbi nagy felmérés szerint 2019 és 2023 között több lett a szerhasználó. A drog elleni küzdelemre szánt állami forrás a töredékére apadt, átfogó kormányzati tervek nincsenek, a fogyasztók száma megint emelkedik.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Minden adat arról árulkodik, hogy nőtt a hazai drogfogyasztás 2019 és 2023 között – derül ki az Országos Lakossági Adatfelvétel az Addiktológiai Problémákról (OLAAP) című kutatásból, amelyet négyévente készítenek el, s a legutóbbi felmérés eredményeit a múlt év végén mutatták be. A felnőtt, 18-64 éves lakosság körében készített kutatás vezetője, a terület elismert szakértője, Paksi Borbála a Népszavának úgy fogalmazott: az elmúlt négy évben növekedett a kábítószer fogyasztás.
– 7,9-ről 11,1 százalékra ugrott azok aránya, akik életükben fogyasztottak már valamilyen tiltott drogot. 2-ről 3 százalékra nőtt azok aránya, akik azt mondták, az elmúlt évben, azaz a közelmúltban fogyasztottak drogot. Romlottak az úgynevezett aktuális fogyasztási adatok is: 1,2-ről 2 százalékra nőtt az azok aránya, akik arról számoltak be, hogy az elmúlt hónapban használtak valamilyen szert – összegzett Paksi Borbála. Mindez azért fontos – emelte ki a szakértő –, mert a felnőtt lakosságban 2007 óta nem mértek növekedést.
A kábítószerek preferencia sorrendje is némileg változott. Továbbra is marihuánát fogyasztanak a legtöbben, sőt a 2019-es adatokhoz képest 2023-ra szignifikánsan nőtt azok aránya, akik fogyasztották már ezt a szert. Ugyanakkor az ecstasyt megelőzték a szintetikus kannabinoidok – többek között a herbál, a biofű, a varázsdohány. A kokain és heroin elterjedtsége tendencia jelleggel csökkent.
Az OLAAP kutatás adatai a kábítószerek preferencia sorrendjéről a Drog Fókuszpont 2022-es jelentésében is jelzett, 2010 óta zajló tendenciát erősítik. Abban a jelentésben arra jutottak: „A rutin adatgyűjtésekből és a területen végzett kutatásokból kirajzolódik, hogy a magasabb kockázatú, problémás szerhasználók körében jelentős változások történtek a szerhasználati mintázatban 2010 óta. Ennek a változásnak legfőbb eredői az új pszichoaktív szerek – jellemzően szintetikus katinonok és szintetikus kannabinoidok – megjelenése és használatának elterjedése, másrészt a problémás használati mintázatban jellemző klasszikus szerek (heroin, amfetamin) visszaszorulása.”
Paksi Borbála ugyanakkor elmondta, mindezek, az európai ajánlásokkal kompatibilis, standard módszerekkel készült lakossági mérések adatai, viszont a tényleges fogyasztás ennél jóval magasabb lehet.
– A drogfogyasztók minden mérés szerint a legelutasítottabb társadalmi csoportba tartoznak, ezért a válaszadók titkolni próbálják, hogy kipróbáltak vagy fogyasztanak kábítószert. Így viszont a hagyományos módon nagyon nehéz mérni a fogyasztás elterjedését. Magyarországon 2015-2019-ben azt hittük a drogfogyasztók társadalmi kirekesztettsége (a szomszédsági viszonyt elutasítók aránya) 84 százaléknál elérte a plafont, de az utóbbi 4 évben tendencia jelleggel a kábítószerhasználók elutasítottsága tovább növekedett, ma már 86,3 százalék. – magyarázta a kutató.
A szerhasználók elutasítottsága miatt feltételezhető alulbecslés okán Paksi Borbála és munkatársai olyan módszertani fejlesztésekkel próbálkoznak, amelyek növelhetik a válaszadók anonimitásba vetett hitét, hogy elhiggyék, semmiképp sem derülhet ki, mit felelnek a drogfogyasztással kapcsolatos kérdésekre. Ezzel a módszerrel magasabb fogyasztási adatokat kaptak már 2019-ben is, ami 2023-ra tovább növekedett. Ez alapján például
a marihuána kipróbálási aránya 9,5 százalék helyett 36,9 százalék, a szintetikus kannabinoidok esetén pedig már tízszeres a szorzó: 3,2 helyett 30,9 százalék.
Ennek a becslésnek azonban egyelőre nagy hátránya, az így kapott eredményeket nem lehet összevetni más európai országok hagyományos kérdések mentén kapott adataival. Egyébként az első kipróbálás átlagos életkora is az évek alatt durván – 1,5 évvel – csökkent. Míg 2001-ben 19,5 volt, most 18 év körül van. – Ez azért baj, mert a drogokkal való korai kapcsolatba kerülés nagyobb kockázatot jelent a későbbi problémás használat szempontjából – fogalmazott Paksi Borbála.
A kutatás adatfelvétele a pandémiát követő időszakban (2023 őszén, 2024 tavaszán) zajlott, így a kérdések arra is kitértek, hogy a Covid milyen összefüggést mutatott a szerhasználattal. A vizsgálat adatai – a jelenlegi feldolgozottság mellett – azt jelzik, hogy a járvány sincs összefüggésben a megnövekedett fogyasztással, ugyanis 2020 és 2022 közti években nem volt kiugrás az első használat szempontjából.
A kutatás arra is kitért, hogy a 2019-es és a 2023-as vizsgálatok közötti évek meghatározó társadalmi problémái, a háború, a Covid vagy az infláció megélése (például a kiváltott szorongás) összefüggést mutatott-e a drogérintettséggel. – Azt tapasztaltuk, hogy a fogyasztók körében nem magasabbak ezek az értékek, mint azok közt, akik nem használnak kábítószereket. Sőt, ahol különbség volt, ott a drogfogyasztók kevésbé érzékelték problémának ezeket. Vagyis tovább kell vizsgálni mi állhat a magasabb fogyasztási ráta hátterében. – összegezte Paksi Borbála.
Tanulmány bizonyítja: a szülők drogfogyasztása súlyos gyermekveszélyeztetés
( Népszava nyomán Szent Korona Rádió)
