Amerikai elnökválasztás: Mi a forgatókönyv döntetlen esetén?

Az amerikai elnökválasztáshoz az 538 tagú elektori testületben kell megszerezni a többséget. Annyira szorossá vált a verseny, hogy számításba kell venni ennek a példátlan forgatókönyvnek a megvalósulását is.

Hogyan lehet döntetlen az amerikai elnökválasztás?

Az egyik legismertebb amerikai elemző, Nate Silver szerint a hét „csatatér állam” eredményén dől el a választás. Ezekben mind a statisztikai hibahatáron belüli a különbség a két jelölt között.

Amennyiben a többi államban a várakozások szerint alakulnak az eredmények, a csatatér államok nélkül Harris 225, míg Trump 219 elektorra számíthat, és a további 94 szavazat megoszlásán múlik az elnökség sorsa.

Az ABC News modellezte ezt a helyzetet, és eszerint többféle kombinációban is kijöhet a matematikai döntetlen. Ebben az esetben az Elektori Testület helyett a kongresszus dönt az elnök személyéről.

Elektorok helyett a kongresszus dönt

Az egyik következménye ennek az, hogy legalább két hónapot várni kell arra, hogy kiderüljön, ki lesz az USA következő elnöke. Az elektorok december 17-én ülnek össze, hogy leadják szavazatukat.

Az eddigi választások történetében ez az elektori szavazás szinte mindig formalitás volt. Bár előfordult, hogy néhány elektor másra adta le szavazatát, mint az államában győztes jelölt, ez egyszer sem jelentett változást. Azonban a szövetségi államok közel felében nincs törvény arra, hogy az elektoroknak kötelező a választás győztesére szavazni. Ezért technikailag előfordulhat, hogy döntetlen esetén valaki átszavaz a másik jelöltre. Ez azonban olyan alkotmányellenes lépés lenne, amit a kongresszus aligha hagyna jóvá.

Amennyiben az Elektori Testület azt állapítja meg, hogy egyik jelölt sem kapta meg a minimálisan szükséges 270 szavazatot, az alkotmány alapján a kongresszusnak kell döntenie az elnök személyéről, míg a szenátus választja meg az alelnököt.

Erre az amerikai történelemben eddig egyszer került sor, közel 200 évvel ezelőtt. Akkor azonban még sokkal kevesebb állam alkotta az Uniót, ráadásul az akkori szabályok szerint a leköszönő kongresszus dönthetett az elnök személyéről. Ezt később az alkotmány megváltoztatott, és ma már az új összetételű kongresszusnak kell szavazni. (Ez a dátum érvényes abban az esetben is, ha az elektorok döntöttek, mert az eredményt a kongresszusnak kell hitelesítenie.)

A kongresszusi választás

Ha tehát egyik jelölt sem szerzi meg az 538 elektori szavazat többségét, az elnökválasztás a képviselőházban dől el, ahol minden állami küldöttségnek egy szavazata van. A győzelemhez az államok többségére (26) van szükség.

Az alelnököt pedig a szenátorok választják meg, ahol minden szenátornak egy szavazata van. A győzelemhez a szenátorok többsége (51) szükséges.

A kongresszus 2025. január 6-án együttes ülésen ül össze, hogy megszámlálja az elektori szavazatokat, és döntetlen esetén átveszi az elnökválasztás jogát. Amennyiben a jelenlegi összetételű képviselőház szavazna, akkor az Donald Trumpnak kedvezne, mert most a republikánusok 26-22 arányban vezetnek a képviselőházi delegációkban. (Két államban, Minnesotában és Észak-Karolinában egyenlő arányban osztoznak a képviselői helyeken.)

Kérdés, hogy a most megválasztásra kerülő kongresszusban milyen arányok alakulnak ki. Annak jelenleg csekély a valószínűsége, hogy a demokraták képesek lennének olyan fordulatra, hogy a delegációk több mint felében többséget szerezzenek (illetve, ha ez megtörténne, akkor Harris minden bizonnyal amúgy is földcsuszamlás szerű győzelmet aratna).

Az elektori döntetlen tehát papírforma szerint Donald Trump elnökségét eredményezné.

Mivel azonban a szenátusban jelenleg a demokraták vannak többségben, ha ez így maradna, Trump alelnökként JD Vance szenátor helyett a demokrata Tim Walz kormányzót kaphatná, ami szintén példátlan helyzetet eredményezne. Az előrejelzések szerint azonban a szenátusban szinte biztosan a republikánusok kerülnek többségbe január után, így erre az extrém forgatókönyvre még a választási döntetlen esetén sem kerülne sor.