Az ügyészség egyre gyakrabban alkalmazza a vádalku alias mértékes indítvány intézményét, amellyel a vádlottak bűnösségük beismerése esetén gyorsabb ítéletre számíthatnak. Tavaly már több mint tízezer vádiratban élt ezzel a lehetőséggel az ügyészség. A módszer lehetővé teszi, hogy a bíróság a tárgyalás helyett előkészítő ülésen ítéljen, gyorsítva az eljárásokat és csökkentve a bíróságok terheltségét.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Az ügyészség évről évre a vádiratokban egyre több úgynevezett mértékes indítványt tesz. Tavaly már több mint tízezer ilyen vádiratot terjesztettek be az ügyészek a bíróságokhoz. Mi a mértékes indítvány, és mivel magyarázható, hogy a vádlottak is kedvezően fogadták?
Az amerikai krimikből ismerős vádalku szerint az ügyész megegyezik a terhelt védőjével egy mindkét fél által elfogadható bűncselekményi minősítésben és büntetésben. Ha megegyeznek, az ügyész az enyhébb bűntett miatt képviseli a vádat, és az így megkötött egyezséget terjesztik a bíró elé, aki ezt követően csak azt vizsgálhatja, hogy a vádlott beismerése önkéntes volt-e, és megértette a beismeréséhez fűződő következményeket.
Nálunk – legalábbis a törvényben – nincs vádalku, van viszont helyette úgynevezett mértékes indítvány. A 2018-ban hatályba lépett új büntetőeljárási törvény egyik nem titkolt célja volt ugyanis az eljárások gyorsítása, a bíróságok munkaterhének csökkentése. Ennek egyik eszköze a szakmai körökben „mértékes indítványnak” nevezett új jogintézmény. Ennek lényege: az ügyészség a vádiratban indítványt tehet a büntetés konkrét mértékére, arra az esetre, ha a vádlott a bűnösségét beismeri, és lemond a tárgyaláshoz való jogáról.
Alkudozás nem lehetséges
Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy amikor az ügyész vádat emel, akkor a bíróság dönt a vádlott bűnösségéről. A bíróság először előkészítő ülést tart, amelyen az ügyész ismerteti a vádiratot, és indítványt tehet arra, hogy milyen és mekkora büntetést tart indokoltnak az ügyben. A vádlott eldöntheti, hogy ennek ismeretében tesz-e beismerő vallomást, és lemond a tárgyalásról. Ha igen, és a bíró ezt a beismerő vallomást elfogadja, akkor további bizonyítás nem lesz az ügyben, azaz a tanúkat, szakértőket nem hallgatja meg a bíróság, hanem az iratok és a vádlotti vallomás alapján már az előkészítő ülésen ítéletet hoz.
Ilyenkor a bíróság nem szabhat ki súlyosabb büntetést, mint amit az ügyész a beismerés esetére indítványozott.
Miskolczi Ivett legfőbb ügyészségi ügyész szerint sokszor tévesen úgy értelmezik ezt, hogy az ügyész és a vádlott megegyeztek egymással. Valójában nincs szó megegyezésről, hiszen az ügyész közli, hogy mi az a büntetés, amit ő elfogadhatónak tart, a vádlott pedig eldönti, hogy ez megfelel-e neki, vagy sem. Alkudozás nem lehetséges.
Nem kötelező indítványt tenni
A Helsinki Bizottság álláspontja szerint a terhelt számára az eljárás gyors lezárása mellett az is előny, hogy ha a bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot az előkészítő ülésen fogadta el, nem szabhat ki súlyosabb büntetést, illetve nem alkalmazhat súlyosabb intézkedést, mint amilyet a mértékes indítvány tartalmaz, de annál enyhébb szankciót kiszabhat.
Ugyanakkor az ügyészség nem köteles mértékes indítványt tenni.
Ezt a Kúria egy 2021-es határozatában is megerősítette, mondván, a vádiratban, illetve ennek hiányában az előkészítő ülésen az ügyészségnek nem kötelező a kiszabott büntetés vagy intézkedés tartamára vagy mértékére meghatározott indítványt tenni arra az esetre, ha a terhelt az előkészítő ülésen a bűncselekmény elkövetését a váddal egyezően beismeri, és a tárgyaláshoz való jogáról lemond. És ez megfordítva is igaz: a mértékes indítvány elmaradása nem akadálya annak, hogy a terhelt a bűnösségét a váddal egyezően beismerje, és a tárgyalásról lemondjon.
Ez történt a Schadl–Völner-ügyben is
Egyébként mértékes indítványt tett az ügyészség a Schadl–Völner-per előkészítő ülésén is. A Fővárosi Törvényszék első három előkészítő ülésén a huszonkét vádlott nyilatkozott arról, hogy elfogadja-e az ügyészség javaslatát, és lemond a tárgyalásról. Tíz vádlott – köztük hat bírósági végrehajtó – döntött úgy, hogy beismeri bűnösségét. A bíróság az esetükben ítéletet hozott, és a vádlottakra másfél és két év közötti, próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki, míg a korábbi bírósági végrehajtókat öt évre eltiltotta a végrehajtói munkától, kettejük esetében pedig vagyonelkobzást is elrendelt.
A mértékes indítvány hatéves története valóságos sikersztori.
A bevezetés első évében, 2019-ben 3984 ügyben tett mértékes indítványt az ügyészség. Ez a szám évről évre emelkedve tavaly már meghaladta a tízezret (10 162).
Polt Péter legfőbb ügyész országgyűlési beszámolója szerint a statisztikai adatok az ügyészi munka és a jogintézmény sikerét igazolják, 2023-ban ugyanis az előző év adataihoz képest 9 százalékkal nőtt – ami több mint tizenegyezer terhelt bűnösséget beismerő nyilatkozatát jelenti – azon terheltek száma, akikkel szemben a bíróság a beismerő vallomásukat elfogadva az előkészítő ülésen hozott ítéletet.
https://szentkoronaradio.com/blog/2024/09/16/a-heten-kezdodik-a-kamuugyved-buntetopere/
(Index nyomán Szent Korona Rádió)