Ismét felszínre tört a főváros és a kormány közötti vita: Budapest nem akarja kifizetni az önkormányzati szolidaritási hozzájárulást, és az Alkotmánybírósághoz fordult. Miközben a települési bevételek közötti különbségek óriásiak, a főváros és a nagyobb bevételű települések egy része vonakodik vállalni a központi támogatásból való részesedés igazságos megosztását.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
„A jövő év komoly kihívás elé állítja a fővárosi önkormányzatot. Az önkormányzati szolidaritási hozzájárulás összege az idei képlet alapján a jelenlegi 75,5 milliárdról 90 milliárdra emelkedik, de a pontos összeg a kormány által várhatóan novemberben benyújtott jövő évi költségvetési törvényből derülhet ki. Ez tehát egyből 15 milliárddal nagyobb rést üt a főváros büdzséjén, miközben a bevételek növekedésére érdemben nem számíthat a városvezetés” – nyilatkozta a napokban a Népszavának Kiss Ambrus korábbi főpolgármester-helyettes, aki új szerepben, már a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatójaként felel a fővárosi pénzügyekért.
„Nem a rászoruló településeket segítik ki”
Az önkormányzati szolidaritási hozzájárulást a központi költségvetési törvény állapítja meg, amely szerint azon települési önkormányzatoknak kell hozzájárulást fizetniük, amelyeknél az egy lakosra jutó úgynevezett adóerő-képesség magasabb 22 000 forintnál.
2023-ban 724 települési önkormányzatnak kellett összesen 237 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást fizetnie.
Az idén még a tavalyinál is több településtől – 848 önkormányzattól – szednek be hozzájárulást, amiből összesen 310,6 milliárd forint bevételre számít a költségvetés.
Régóta nyilvánvaló, hogy a szolidaritási hozzájárulást a kormány a saját kiadásainak csökkentésére használja, nem szolidaritási célra. A befizetésekkel a tehetősebb önkormányzatok nem a rászoruló településeket segítik ki, hanem az államot
– jelentette ki Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. Mint mondta, azt nem tartja ördögtől való ötletnek, hogy a kormány bizonyos összeget elvonjon olyan településektől, amelyek nem saját tehetségüknél fogva, hanem a vakszerencse révén egy-egy nagyobb beruházásnak köszönhetően jutnak hatalmas adóbevételhez évente, mint például Paks vagy Tiszaújváros, miközben 20 kilométeres körön túl már forráshiánnyal küzdenek.
A törvényszéki bíró aggályai
Ezek után senkit sem lephet meg, hogy az önkormányzati szolidaritási adót megtámadták az Alkotmánybíróságon. A Fővárosi Törvényszék bírája indítványában – az előtte tavaly június óta folyamatban lévő, a fővárosi önkormányzat és a Magyar Államkincstár közötti per felfüggesztése mellett – az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 83. § (3) bekezdése, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm.-rendelet 143. § (1) bekezdése Alaptörvény-ellenességének megállapítását, valamint a felfüggesztett perben való alkalmazásának kizárását kérte az alkotmánybíráktól.
Álláspontja szerint a támadott szabályozás sérti az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésében garantál tisztességes hatósági eljáráshoz való jogot, mert
az Államkincstár az érintett önkormányzat bevonása és érdemi határozat nélkül nyújt be beszedési megbízást az önkormányzat bankszámlájának terhére.
Emellett a hozzájárulás mértéke a felperesi önkormányzatra vonatkozóan egyedileg, abszolút értéken konfiskáló, elkobzó jellegű, és Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló 2022. évi XXV. törvény ben foglalt szabályozás nemzetközi szerződésbe is ütközik.
Varga szerint minden alkotmányos
Varga Mihály pénzügyminiszter május 6-i amicus curiae (a bíróság barátja) beadványában reagált az ellenzéki képviselők indítványára. A tárcavezető hozzászólásában hangsúlyozta, hogy
a szolidaritási hozzájárulás fizetésére kötelezett önkormányzatok az országos átlagnál lényegesen kedvezőbb anyagi helyzetben vannak, ezért a kötelező feladatok ellátásának veszélyeztetése nem merülhet fel.
Szerinte a szabályozás nem sérti a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának rendelkezéseit. A szolidaritási hozzájárulás tételesen nem csökkenti az érintett önkormányzatok költségvetési támogatásait, csak a szolidaritási hozzájárulás teljesítése történik olyan módon, hogy a nettó finanszírozás keretében a támogatások terhére történik annak érvényesítése.
A pénzügyminiszter szerint a kérdéses szabályozási tárgykörben nem merül fel Alaptörvény-ellenesség, illetve a támadott rendelkezések nem ütköznek nemzetközi szerződésbe sem.
Karácsony szerint sérti a Chartát
Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere három hete ugyancsak amicus curiae beadványt nyújtott be a Donáti utcai bíróságnak, amelyben kifejtette, hogy a Charta vonatkozásában nincs jelentősége a Pénzügyminisztérium által idézett azon körülménynek, hogy a szolidaritási hozzájárulás adónak minősül. A Charta ugyanis nem a vagyoni források biztosításának, illetve azok elvonásának módját helyezi a középpontba, hanem azok hatását. Ezért szerinte nem az a kérdés, hogy adó módjára való elvonásról vagy támogatáscsökkentésről van-e szó, hanem az, hogy ezek következtében az önkormányzatok, konkrét esetben Budapest Önkormányzata képes-e arra, hogy a helyi közügyek intézése körében meghatározza a kiadási prioritásait, illetve, hogy az általa ellátott feladatok (ideértve különösen a kötelező feladatokat) egyébként arányban állnak-e az általa kapott forrásokkal.
A főpolgármester szerint az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlatából az következik, hogy az adó megállapítása, illetve a fizetési kötelezettség tárgyában hozott döntést
formálisan közölni kell az önkormányzattal, hogy az annak alapjául szolgáló körülményeket megismerhesse, valamint azzal szemben jogorvoslattal élhessen.
Az Alkotmánybíróság teljes ülése október 15-én tárgyalja a bírói indítványt.
Megalakult az új Fővárosi Közgyűlés, de több alapvető kérdésben sem tudnak egyetérteni
(Index nyomán Szent Korona Rádió)