Szeptember 30-án, hétfőn temették újra a Tihanyi Királykripta (altemplom) második modern kori régészeti feltárása és kutatása (2021–2024) során, az 1953-ban készített síremlékből 2021. április 30-án kiemelt emberi maradványokat – adta hírül a Tihanyi Bencés Apátság.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Az egyházi szertartást Udvardy György veszprémi érsek vezette Mihályi Jeromos perjellel, a Tihanyi Bencés Apátság elöljárójával; Sárai-Szabó Kelemen győri bencés perjel, Baán Izsák bakonybéli bencés perjel és Matusz Hugó pannonhalmi főapátsági perjel, valamint a tihanyi bencés közösség, Tihany község polgármestere és Radó László iskolaigazgató jelenlétében a még felújítás alatt álló Árpád-kori kriptában.
A 11. századi uralkodói temetkezéshez tartozó maradványokat, valamint a 15. századi és török kori temetkezésekhez tartozó maradványokat külön-külön fémládában helyezte a sírba Mende Balázs Gusztáv paleoantropológus és Belényesy Károly régész.
„A Tihanyi Bencés Apátság királyi kriptája az egyik legfontosabb magyar történelmi emlékhely, majdhogynem az egyetlen, ahol az államalapítás kora átélhető.”
A 11. századból a mai Magyarország területén mindössze két olyan épület maradt fenn, amely nem töredékes rom, vagy teljesen átalakított építmény, hanem teret alkot, és őrzi legfontosabb eredeti jellegzetességeit: a tihanyi és az Aba nemzetséghez köthető feldebrői altemplom. Ez az a két hely, ahol ténylegesen olyan terekben járhatunk, amelyek a Magyar Királyság első évszázadából maradtak ránk.
„A Tihanyi Királykripta 11. századi „újjászületése” még folyamatban van.”
A szűkös tér és az építési terület lehetőségei miatt szűkebb körben történt az újratemetés. A következő napokban Módy Péter kőrestaurátor vezetésével a síremléket állítják össze trieszti mészkőből, majd balatonalmádi-vörösberényi vörös homokkőből történik a járószint kialakítása, továbbá a diszkrét világítást szerelik be. A munkálatokat a kezdetektől egy, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont, az ELTE BTK, a PPKE BTK, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Laczkó Dezső Múzeum szakembereiből álló tudományos tanácsadó testület segítette, hogy azok megfelelő szakmai konszenzussal valósuljanak meg.
„A negyedik magyar király temetkezőhelye várhatóan november elejétől lesz ismét látogatható a Tihanyi Bencés Apátsági Múzeum rendes látogatói útvonalán.”
Ünnepélyes megáldása 2025 nagyböjtjében lesz, amire várják az érdeklődőket Tihanyból, a Balaton-felvidékről és az egész országból.
A tihanyi Garda Fesztivál hétvégéjén (november 8–10.) Mihályi Jeromos perjel személyes kalauzolásával tekinthetik meg az érdeklődők a kriptát és az elmúlt években megújult Tihanyi Bencés Apátságot. További részletek hamarosan az apátság online felületein olvashatók. 2025 nyarán újraindulnak a nagy sikerű Hajnal fényei című séták is.
A Tihanyi Királykripta régészeti feltárása és kutatása, valamint az „újjászületés” szakmai háttere Zsuppán András kiváló írásaiból, valamint a Pazirik Informatikai Kft. filmsorozatából (elérhető Szilárd kősziklára – A Tihanyi Királykripta régészeti feltárása címmel az apátság YouTube-csatornáján: 1., 2., 3., 4., 5. rész) ismerhető meg – írják tájékoztatásukban a tihanyi bencések.
Zsigmond királyunk kolostortemplomát találták meg régészeink egy teniszpálya alatt
(Magyar Kurír nyomán Szent Korona Rádió)
