Harminchárom éve nyomtalanul eltűnt egy érettségiző lány az Orosháza és Szeged közötti autóúton. Farkas Helga azóta sem került elő. A nyomozók több teóriát is felállítottak. Az egyik szerint az olasz maffia állt az emberrablás hátterében, egy másik verzió viszont hazai elkövetőket feltételez. Az egyik nyugalmazott rendőrnyomozó még bízik a holttest előkerülésében, a másik már nem. Ismerjék meg azt a híres bűnügyet, amelynek hatására 1993-ban bekerült a Büntető törvénykönyvbe az emberrablás tényállása.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
A bűncselekmény pontos körülményei ma sem ismertek. Annyit lehet biztosan tudni, hogy 1991. június 26-án este fél tíz körül indult el a 17 éves szegedi diáklány, Farkas Helga tűzpiros Mazdájával Orosházáról Szeged irányába. Szemtanúk aznap késő este az Orosházáról kivezető egyik úton figyeltek fel Helga nagy sebességgel száguldó gépkocsijára és egy leoltott lámpákkal szorosan mögötte haladó másik autóra, amelyet később a Juhász Benedek tulajdonában lévő fehér BMW-vel azonosítottak.
Aznap éjszaka egy ismeretlen telefonáló ötszázezer márkát követelt a Farkas családtól Helga szabadon bocsátásáért. A suttogó férfi torzított hangon azt is közölte a Szegeden élő szülőkkel, hogy
ne várják haza Helgát, elrabolták.
Egyúttal figyelmeztette őket, hogy ne szóljanak a rendőrségnek. Összesen tizennégyszer hívták a zsarolók Farkasékat, ám a rendőröknek, mert a szülők nem hallgattak a figyelmeztetésre, nem sikerült pontosan megállapítani, honnan telefonáltak az emberrablók. Egy alkalommal a zsaroló magnóról lejátszotta a lány apjának, Farkas Imrének Helga üzenetét:
Apa, te vagy az? Semmi bajom. Fizess nekik, jó?
Aztán három nap múlva megszakadt a kapcsolat a család és a zsarolók között. A lány sportkocsiját az algyői Tisza-hídnál találták meg a rendőrök.
Nyitott tetejű Mazda apától ajándékba
A zsarolók nyilvánvalóan tisztában voltak az apa anyagi helyzetével. Farkas Imre a családjával – feleségével és két lányával, Helgával és Kingával – hosszú ideig Orosházán élt, ahol bárt, sörözőt és fagylaltozót is működtetett, emellett felárért játékgépeket ajánlott ki presszóknak, kocsmáknak és éttermeknek, amiből szinte heti rendszerességgel milliókra tett szert.
Apjához hasonlóan Helga is öntörvényű, magabiztos személyiség volt, aki szeretett a társaság középpontjában állni. Nehezen tűrte a kötöttségeket. Az orosházi általános iskolájából például fegyelmezési problémák miatt tanácsolták el, ahogy később a szegedi gimnáziumban is adódtak magatartási gondjai. A nyitott tetejű Mazdát, amiben utoljára látták őt, apjától kapta ajándékba.
Eltűnését követően az alábbi személyleírással adták ki a körözést:
170 centi magas, vékony testalkatú, kimondottan csinos. Haja fekete színű, rövidre nyírt. Ruházata: sötétkék, rövid ujjú, hátul mélyen kivágott pamutblúz. Dekoltázsa elöl félkörívben válltól vállig ér, a dekoltázs alatt körülbelül 10 centiméter széles, anyagában és színében megegyező csipkemintázat látható. Farkas Helga világoskék és koptatott szűk farmersortot viselt az eltűnése időpontjában, lábbelije teli talpú, pántos szandál, amely a lábától a sarok felé a talprészben szélesedik. Sarka 6 cm magas, zöld, kék, valamint lila árnyalatok találhatók rajta.
Helga kiterjedt baráti köréhez tartozott többek közt Csapó József, becenevén Jokó, aki udvarolt is a lánynak, és Csapó József gyerekkori barátja, Juhász Benedek. Mindketten kulcsszereplői az emberrablási ügynek.
Az özvegy kitálalt
Bármennyire is hihetetlen, de Helga eltűnésének idején a magyar büntetőjog nem ismerte az emberrablás tényállását. Ez a bűncselekmény csak 1993-tól, éppen a Farkas Helga-ügy miatt került be a Büntető törvénykönyvbe. 1991-ben a törvénytelen fogva tartást hivatali bűntettként üldözték, míg a magánszemélyeknél a személyi szabadság megsértését büntették. Pedig Magyarországon is egyre gyakoribbá váltak az olyan bűnügyek, ahol a személyi szabadságuktól megfosztott emberek szabadon bocsátását váltságdíj megfizetésétől tették függővé.
Ezért történhetett meg, hogy az ügy vádlottját kilenc évvel később is „személyi szabadság társtettességben való megsértéséért” ítélte el a bíróság.
A rendőrök csak évekkel később azonosították a feltételezett elkövetőket, Csapó Józsefet és Juhász Benedeket. Kovács Lajos nyomozónak az ügy koronatanúja – Juhász Benedek özvegye – a férfi temetése után, 1995-ben mindent elmondott arról, amit Farkas Helga elrablásáról tudott, így sikerült a két férfi nyomára akadni.
A nyomozók akkor arra a következtetésre jutottak, hogy a szegedi diáklányt elrablói egy bérelt orosházi garázs szerelőaknájába zárhatták.
Néhány nap múlva csapó leütötte, majd zsákot húzott a fejére, és egy zsineggel megfojtotta. A holttestet juhásszal egy gádoros melletti erdőbe vitte, ahol gázolajjal leöntötték, és elégették.
Erre vonatkozóan azonban csak közvetett bizonyítékokat sikerült találni, így Csapót sem emiatt ítélték el. Azzal is megvádolták, hogy ő végzett Juhásszal – mert attól tartott, hogy társa vádalkut köt, és elárulja őt –, de ezt nem sikerült bizonyítani.
Csapó, akit a Legfelsőbb Bíróság jogerősen tízévi szabadságvesztésre ítélt, az eljárás során mindent tagadott. 2006-ban jó magaviselete miatt szabadult a börtönből. A híresztelések szerint utóbb Angliában vagy Írországban kezdett új életet.
Palatinus Gábor verziója
2017-ben egy teljesen új verzióval rukkolt elő egy nyugdíjas nyomozó, a balástyai rémet is kézre kerítő Palatinus Gábor. Szerinte a lány elrablását olaszok tervelték ki, és Csapó az olasz maffiával állt kapcsolatban, ahogy az emberrablás körülményei is olasz mintára utaltak.
Teóriáját erősíti, hogy Dél-Olaszországban, Calabria tartományban bukkantak rá arra a férfira, akinek tenyérlenyomatát még a nyomozás elején Helga sportkocsijának visszapillantó tükrén rögzítették a helyszínelők. Palatinus szerint ez a titokzatos Z. lehetett a valódi főnök, Csapó és Juhász csak közvetítő volt, a lányt egy olasz bűnözőkből álló csoport rabolhatta el 1991-ben. Az itáliai kapcsolatot erősíti az is – állította a volt rendőrnyomozó –, hogy Helga autójában egy olasz pénzérmét találtak, továbbá az a fehér BMW, ami a szemtanúk szerint a lány autóját követte, Triesztben tűnt el végleg a hatóságok szeme elől. Mivel Olaszországban a maffiához kapcsolódó bűncselekmények sohasem évülnek el, ezért még most is bíróság elé lehetne állítani a tetteseket.
Miért került orosháza és farkas helga az olasz maffia látókörébe?
Palatinus elmondta: a Mala del Brenta trieszti és velencei központtal működik, de kialakult egy németországi kapcsolat is Münchenben, fedősztoriként egy pizzériával. Egy Orosházáról származó férfi 1973-ban Münchenbe disszidált, és bekerült a bűnszervezetbe, majd egy orosházi szerelmi viszony miatt Csapó is Münchenbe került, és bevették. A volt nyomozó úgy vélekedett, a Mala del Brenta rajtuk keresztül jutott el Orosházára, ahol a piros Mazda láttán úgy döntöttek, hogy érdemes egy embert elrabolni, majd a családot megzsarolni. Amikor viszont a rendőrség megjelent a színtéren, megölték a lányt. Palatinus szerint nem semmisíthették meg az áldozat holttestét, van esély arra, hogy előkerítsék.
Kovács Lajos verziója
Kovács Lajos nyugalmazott rendőrnyomozó, aki a kilencvenes években maga is dolgozott a Farkas-ügyön, egy éve az Indexnek elmondta: már mindenki csaknem feladta, amikor – Helga eltűnése után öt-hat évvel – egy kecskeméti szikvizes vállalkozót raboltak el. Rögtön szemet szúrt, hogy a módszer sokban hasonlított Helga elrabláshoz. Az elkövetők, amit lehetett, elrontottak. A szikvizes vállalkozó családja a 15 millió forintos váltságdíjat másfél millió forintra alkudta le. Az átadásnál a férfi egyszerűen elfutott fogvatartóitól, így sem pénzük, sem túszuk nem maradt. Az akciót két kecskeméti bűnöző és Juhász Benedek, a Farkas-ügy egyik gyanúsítottja követte el.
Amikor megtudtuk, hogy Benedek benne volt az emberrablásban, megszellőztettük az esetet a sajtóban. Hozzátettük, hogy azért lenne szerencsés az elfogása, mert megoldást hozhat az évekkel korábbi Farkas Helga-ügyben is
– emlékezett vissza a történtekre a nyugalmazott nyomozó. Nem sokkal később Juhászt tarkón lőtték, és a testét a Pankotai Állami Gazdaság öntözőcsatornájának az oldalába ásva találták meg. Kovács elment Juhász temetésére, ami után hazavitte a megtört özvegyet. A rendőrautó visszapillantó tükrén egy akkoriban divatos moncsicsi lógott. A játékfigurát a nyomozó a nő kezébe nyomta, hogy hazaérve vigasztalja meg vele az édesapja elvesztése miatt kétségbeesett kislányát. Az özvegy némi vívódás után megtörte a csendet, és mindent elmondott a rendőrnek, amit férjétől hallott Farkas Helga elrablásáról.
Kovács szerint elrablói valószínűleg megölték a diáklányt, a holttestét pedig valahol Orosháza–Gádoros–Szentes térségében gázolajjal öntötték le, és elégették.
Minden szalmaszálba belekapaszkodtak
Helga apja hosszas betegség után 2022-ben hunyt el. Farkas Imre sohasem adta fel a reményt, hogy szeretett lányát élve vagy halva, de megtalálja, és a tetteseket bíróság elé állítják. 1991-ben még a híres parafenomént, Uri Gellert is felkérte lánya megkeresésére. Noha a nyomozókhoz hasonlóan Geller sem járt sikerrel, az apa mégsem bánta meg, hogy akkor segítséget kért tőle:
Nem akartuk tétlenül megvárni, hogy hátha történik valami. Minden szalmaszálba belekapaszkodtunk, benne is bíztunk. Sajnos nekünk nem tudott segíteni.
Ha élne a lánya, idén augusztusban lenne 51 éves.
Tizenöt évig dolgoztatta rabszolgaként egy sárbogárdi férfi a győri hajléktalant
(Index nyomán Szent Korona Rádió)