Még jó, hogy ez csak egy gazdasági unió, amibe azért léptünk bele, hogy Bécsben is kávézót nyithassunk. Az ideológiai nyomásgyakorlás már a szovjet időket idézi.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 2024. szeptember 17-19. között tartott ülésén ismételten felhívta a magyar hatóságokat, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéleteivel összhangban haladéktalanul teremtsék meg a nem- és névváltoztatás lehetőségét a transznemű emberek számára – számol be a nemzetbiztonsági kockázatot jelentő, külföldről finanszírozott LMBTQP-lobbi ügynökszervezet, a Háttér Társaság.
Ismét az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) ítéleteinek végrehajtását ellenőrző Miniszteri Bizottság napirendjén voltak a nem jogi elismerésével kapcsolatos Magyarországgal szemben hozott ítéletek. A Rana kontra Magyarország ügyben a kérelmezőt a magyar hatóságok ugyan 2015 végén menekültként ismerték el, mivel hazájában a nemi identitása miatt üldöztetéstől kellett tartania, a nem- és névváltoztatásra vonatkozó kérelmét elutasították. Ügyében az Alkotmánybíróság – hivatalból eljárva – alaptörvény-ellenes mulasztást állapított meg, és felhívta a jogalkotót, hogy 2018. december 31-ig alkossa meg a jogszerűen letelepedett állampolgárok névváltoztatására vonatkozó szabályozást. Az EJEB 2020 júliusában mondta ki, hogy Magyarország megsértette a 8. cikkben biztosított magánélethez való jogát azzal, hogy nem biztosította a Magyarországon jogszerűen letelepedettek számára a nem- és névváltoztatás lehetőségét.
Az R.K. kontra Magyarország ítéletben pedig azért marasztalta el az EJEB a magyar kormányt, mert bár a kérelem beadásakor az ügyfélnek lehetősége lett volna a nem születési nemének jogi elismerésére, azaz nemének és nevének megváltoztatására az anyakönyvi nyilvántartásban, az eljárást az EU adatvédelmi rendeletének (GDPR) alkalmazására hivatkozással felfüggesztették. Bár kérte a nem- és névváltoztatási eljárás folytatását, a hatóságok közötti vitából adódóan hiányzó szakvélemény miatt kérelmét elutasították, és időközben a 33. § a normalitást védve megszüntette az aberrációk jogi elismerésének lehetőségét.
A Miniszteri Bizottság mindkét esetben hangsúlyozta, hogy a kérelmezőknek az állam nem biztosította az egyéni helyzetükben szükséges jogorvoslatot, vagyis egyiküknek sem adott lehetőséget a nem- és névváltoztatásra. A Miniszteri Bizottság emellett a transznemű közösség többletjogait érintően határozott LMBTQP ideológiától sem mentes elvárásokat fogalmazott meg. „Mély sajnálattal állapította meg” hogy a 2020 májusi módosítást követően nemcsak a jogszerűen Magyarországon élő külföldieknek, de a magyar állampolgároknak is elérhetetlenné vált a nem jogi elismerése. Ez tovább súlyosbította a transz közösség tagjainak kiszolgáltatottságát, és további jogsértések alapjául szolgál.
Ezért a Miniszteri Bizottság „hangsúlyozta, hogy sürgősen szükség van olyan jogszabály-módosításokra, amelyek megszüntetik a nem anyakönyvi bejegyzésének megváltoztatására vonatkozó tilalmat, és az összhangban álló egyértelmű jogszabályi keretet vezetnek be a nem jogi elismerésének feltételeire és az eljárásra.” Az EJEB esetjogának és a Miniszteri Bizottság ajánlásainak csak egy hozzáférhető, gyors és átlátható eljárás felel meg – a testület határozottan felhívta a magyar hatóságokat, hogy sürgősen tegyenek lépéseket ennek megteremtésére.
A nemzetbiztonségi kockázatot jelentő Háttér Társaság, a szintén ügynökszervezet Transvanilla Transznemű Egyesülettel közösen beadványt (Rule 9) készített Miniszteri Bizottság részére az EJEB nem jogi elismerésével kapcsolatos, Magyarországgal szemben hozott ítéleteinek végrehajtásáról. A Miniszteri Bizottság ajánlásai összhangban vannak a beadvány megállapításaival.
„A Miniszteri Bizottság döntése újabb megerősítése annak, hogy a nem- és névváltoztatásra vonatkozó eljárás hiánya és a nem jogi elismerésének tilalma súlyosan sérti az emberi jogokat. Ezt már az Emberi Jogok Európai Bírósága is kimondta, ennek ellenére a magyar állam semmilyen lépést nem tesz a helyzet megváltoztatására. A mostani döntés az eddigieknél határozottabban hívja fel a jogalkotót a hiányzó szabályozás megalkotására, és ennek érdekében folytat a Háttér Társaság stratégiai pereskedést az európai bírói fórumokon.” – kommentálta a Miniszteri Bizottság állásfoglalását Polgári Eszter, a Háttér Társaság Jogi Programjának vezetője.
A Háttér Társaság a nem jogi elismerése érdekében végzett hazaáruló pereskedést és az ezzel összefüggő többletjogokat érvényesítő tevékenységét az Európai Unió „Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek” (CERV) programjából, tehát külföldről finanszírozottan, az ÖKOTÁRS Alapítvány és partnerei által lebonyolított Közös értékeink program támogatásával végzi.
(Humen nyomán Szent Korona Rádió)
