Olasz belügyminiszter szerint A városokban biztonsági szigorításokra van szükség

Matteo Piantedosi olasz belügyminiszter szerdán a római parlamentben kijelentette, hogy a kormány növelni fogja a hatóság jelenlétét a városokban a közbiztonság és a bűnözés miatt. Csak nem megint a migránsokkal van a baj?

Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is

„A közbiztonság erősítését szolgálja a kormány azon törvénytervezete, amely egyebek között megelőző intézkedéseket tartalmaz az utcákon és vasútállomásokon folyó kábítószer-kereskedelem felszámolására” – mondta.

A belügyminiszter arra a nemzet- és közbiztonsági jogszabálycsomagra utalt, amelynek vitája a héten kezdődött el a felsőházban. A törvénytervezet szigorításokat tartalmaz egyrészt az illegális migránsok által elkövetett bűncselekmények büntetését tekintve, másrészt szigorítani akarja az országban egyre gyakoribb tüntetésekre vonatkozó szabályokat is abban az esetben, ha a demonstrálók forgalmi csomópontokat vagy vasútvonalakat foglalnak el.

A belügyminiszter elmondta, hogy 2023 januárja óta a hatóságok több mint 750 ezer embert ellenőriztek az ország területén, köztük 266 ezer külföldit. Több mint kétezer, úgynevezett „emelt szintű” biztonsági hatósági akció történt. Több mint másfél év alatt 93 ezer rendőr, csendőr és katona vett részt a biztonsági feladatokban, több mint ezernégyszáz embert tartóztattak le, kilencezerrel szemben indult vizsgálat.

Piantedosi hangsúlyozta, hogy a nagyvárosokban továbbra is közbiztonsági problémát jelent a kábítószer-kereskedelem, az üres lakások és épületek elfoglalása, valamint az illegális bevándorlók jelenléte.

Rámutatott, hogy január elseje óta a közlekedési ágazatban kétszáznegyven szakszervezeti demonstrációt rendeztek, és a tüntetések száznyolcvanhárom esetben fennakadásokat okoztak a személy- és áruforgalomban.

Úgy vélte, az utcai tiltakozó megmozdulások „egyre radikálisabb formát öltenek”. Éppen ezért a törvénytervezet szerint, aki testével eltorlaszolja a szabad közlekedést országúton vagy vasútvonalon, a korábbi gyakorlattal ellentétben nem közigazgatási szabálysértést, hanem bűncselekményt követ el, ami egy hónapig terjedő börtönbüntetéssel és 300 eurós bírsággal lesz büntethető. Közút vagy vasúti pálya csoportos elzárása esetén fejenként hat hónaptól két évig terjedő börtön szabható majd ki.

A parlament üléssel egy időben a kormány biztonsági törvénycsomagjával szemben a szakszervezetek és a baloldali pártok a szenátus épülete előtt demonstráltak a szabadsághoz és a tüntetéshez való jog védelmében, „Alkotmány, Szabadság, nemet mondunk a rendőrállamra!” jelszavakkal.

A törvénytervezetet az alsóház szeptember 19-én már megszavazta.