Több mint 42 ezer állat- és növényfaj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) veszélyeztetett fajokról vezetett vörös listáján – írta csütörtökön kiadott éves jelentésében a Természetvédelmi Világalap (WWF).
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
A WWF idei Élő bolygó-jelentése a fajok drámai visszaesését mutatja: a megfigyelt vadon élő fajok populációi 1970 óta átlagosan 69 százalékkal csökkentek. A természetvédelmi szervezet „a fajok világméretű kihalásának katasztrofális súlyosbodására” figyelmeztet, és a biodiverzitás fokozott védelmére szólított fel – adta hírül az MTI.
A WWF hangsúlyozta: a következő évtizedekben akár egymillió faj is kihalhat, ha a tendencia nem fordul meg. A világszerte mintegy 147 500 nyilvántartott állat- és növényfajból 2022-ben több mint 41 100 szerepelt a veszélyeztetett kategóriában, több, mint valaha.
A kétéltűek 41 százaléka, az emlősök 27 százaléka, a tűlevelűek 33 százaléka, a madarak 13 százaléka, a cápák és ráják 37 százaléka, a korallok 36 százaléka, különböző rákok 28 százaléka, a hüllők 21 százaléka és a cikászok (szágópálmák) 69 százaléka került fel a listára.
A jelentés idén két állatfaj, a rénszarvas és a császárpingvin példájával hívta fel a figyelmet a biodiverzitás védelmének fontosságára.
2000-ben az Oroszország északi-sarki térségében elterülő Tajmír-félszigeten még egymillió példányból álló rénszarvaspopuláció élt, aminek mára csupán a negyede maradt fenn elsősorban a klímaváltozás és az orvvadászat miatt.
A császárpingvinek ismert kolóniáinak 80-100 százaléka halhat ki 2100-ra, ha nem mérséklődik a jelenlegi üvegházhatású gáz-kibocsátás – figyelmeztettek a dokumentum szerzői.
A WWF az éves jelentésben kitért a Németország és Lengyelország határán folyó Oderában idén nyáron bekövetkezett tömeges halpusztulásra is, kiemelve: az jelentősen visszavetette az atlanti tokhal visszatelepítésére tett erőfeszítéseket.
A szakértők szerint a halpusztulást az alacsony vízállás, a hőség és a megemelkedett sótartalom miatt elszaporodott mérgező algafaj (Prymnesium parvum) okozhatta.
A fajmegőrzés sikeres példái között említette a WWF a nepáli tigris-populációt és az ausztrál vizekben élő púpos bálnákat, amelyek létszáma 1500-ról 40 000-65 000 példányra emelkedett, ezért lekerülhettek a veszélyeztetett fajok listájáról.
A szervezet ugyanakkor hangsúlyozta: még sok a tennivaló a bálnák védelmében, különösen a halászat, hajóközlekedés a környezetszennyezés miatt.
(Index nyomán Szent Korona Rádió)
