Új hajók elleni fegyvert fejlesztett az USA. Főleg a kínai-tajvani konfliktusra koncentrálva alkották meg a Quicksinket.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
A modern hadviselésben megfigyelhető egy kettősség: a pontos, precíziós célzás szerepe elképesztően megnőtt, azonban az ehhez szükséges fejlett fegyverrendszerek brutálisan drágák. Mindez különösen a nagyszabású konfliktusok esetén jelent nagy gondot. Amíg korábban ugyanis egyetlen célpont megsemmisítése is hosszadalmas bombázást vagy nehéztüzérségi támadást igényelt, addig mára mindehhez elégnek bizonyulnak a kisebb, precíziós vezérlésű lőszerek is. A növekvő geopolitikai feszültségek miatt azonban egyre nagyobb szükség van elérhető árú, készletben tartható alternatívákra ezen a területen.
A Tajvannal kapcsolatos aggodalmak már egy ideje az USA homlokterében állnak, így nem meglepő, hogy a precíziós fegyverek egyik kiemelt területe éppen a tengeri – a hajóellenes hadviselés. Hagyományosan a hajók ellen Mark 46 típusú, 44 kilogramm robbanóanyagot szállító torpedókat alkalmaznak, amelyek a hajók alatt robbannak fel. A Mark 46-tal azonban akad két nagy probléma: az egyik az ár – ezek a torpedók ugyanis körülbelül 1,2 millió dollárba kerülnek. Emellett viszont nem elhanyagolható gond, hogy ezeket tengeralattjáróról indítják, ami fel is fedi a tengeralattjáró helyzetét.
A fentiekhez társul a puszta tény, hogy az indo-csendes-óceáni térségnek ráadásul a hatalmas kiterjedése komoly kihívásokat jelent a stabilitás fenntartása szempontjából, ezért nélkülözhetetlenek az olcsóbb, nagy hatótávolságú fegyverek. A Quicksink pedig tehát a fenti probléma-együttesre kínál megoldást. A floridai Eglin légibázison található légierő-kutatólaboratórium által kifejlesztett Quicksink a JDAM (Joint Direct Attack Munition) technológiára épül, amely a hagyományos bombákat látja el utólag irányítórendszerekkel. A legfontosabb újítás egy lézeres érzékelő, amely lehetővé teszi a Quicksink számára, hogy precízen célozza meg a felszíni hajókat attól független ráadásul, hogy azok épp mozognak-e vagy sem – számol be róla a New Atlas.
Mint azt a New Atlas hozzáteszi: a Quicksink moduláris felépítésének köszönhetően jelentősen alacsonyabb költséggel – egységenként mintegy 280 000 euróval – biztosítja a torpedóhoz hasonló találati eredményt. Lopakodó repülőgépről indítva ráadásul szélesebb csapásmérési lehetőségeket kínál, mint egy tengeralattjáró.
A fenti videón az látható, ahogy a Mexikói-öbölben, a RIMPAC SINKEX nemzetközi erőkkel közösen végzett gyakorlat során egy B-1 bombázó demonstrálta a Quicksink hatékonyságát azzal, hogy elsüllyesztette a leszerelt MV Monarch Countess hajót.
A Quicksink egyik elismert hátránya, hogy siklóbombaként mindössze 74 km-es hatótávolsággal rendelkezik, ami sebezhetővé teheti az azt indító repülőgépet a légvédelmi rendszerekkel szemben. Azonban a fegyvert lopakodó, nagy sebességű és magasan repülő gépekről való indításra tervezték – illetve ami fontosabb: a Quicksinket elsősorban kíséret nélküli hajók ellen vetnék be, amelyek csempészárut szállíthatnak vagy álcázott rakétaplatformként működnek, és ezért eleve nem rendelkeznek a hadihajók szokásos védelmi rendszereivel.
Robotkutyákat vetettek be harci körülmények között Ukrajnában
Tényleg az AK-47 a világ legelterjedtebb gépkarabélya? – Tévhitek és válaszok, a legendás fegyverről
(Rakéta nyomán Szent Korona Rádió)