Fuchs Jenő 1882-ben született Budapesten. Nem sportolónak készült, és igazából egész életében nem is tartotta magát annak. A jogi egyetem mellett hobbiból kezdett el mozogni. Szánkózott, evezett (amelyben országos bajnokságig is jutott), és kardvívott. Ez utóbbi sportágban nem csak tehetségesnek, de igazi zseninek bizonyult.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
1908-ban indult először indult szervezett versenyen, a jogászok tornáján, amelyet meg is nyert. Az egyéni technikával küzdő, villámgyors támadásokat vezető fiatalember feltűnt a sportvezetőknek is, így néhány hónappal később Londonban már a magyar olimpiai csapat tagjaként lépett pástra.
A vívás ezekben az esztendőkben az olaszok belterjes sportjának számított, a világversenyeken a kérdés csak az volt, melyik talján sportoló viszi haza az aranyérmet. Ez a trend éppen 1908-ban tört meg,ekkor vették át évtizedekre a vezetést a magyar vívók.
Ebben pedig többek közt Fuchsnak is oroszlánrésze volt. A mérkőzéseket szokatlan módon salakon rendezték, de a magyarok remekül alkalmazkodtak. Olyannyira, hogy a döntőt két hazánkfia vívta. Fuchs végül kőkemény küzdelem árán nyert Zulawsky Bélával szemben, így megszerezve első olimpiai aranyérmét.
A bravúrt 1912-ben megismételték, ekkor is két magyar fiú lépett pástra az első helyért. Az egyik ismét Fuchs volt, aki megint nyert – ezúttal Békessy Bélát győzve le. A magyarok mindkét olimpián a legjobbnak bizonyultak csapatversenyben is, így a zseniális magyar vívó összesen négy olimpiai aranyat tudhatott magáénak.
Magyar bajnoki címet soha nem szerzett, mivel nem vívott egyik klubban sem, magát nem is tekintette sportolónak.
Miután Magyarország belépett a II. világháborúba, hatvan éves korában önkéntesnek jelentkezett. A hadkiegészítő parancsnokság ledöbbent munkatársai azonban zsidó származása miatt csak munkaszolgálatot tudtak neki ajánlani.
Ezt is vállalta. És ezt is olyan szenvedélyes hazaszeretettel csinálta, ahogyan a vívást.
Egy alkalommal, amikor a raja mellé beosztott honvédek elestek, társaival a keretlegények fegyverét magukhoz véve folytatták a harcot, és megvédték a rájuk bízott műszaki felszereléseket. A hősiesen viselkedő munkaszolgálatost példátlan módon a németek II. osztályú Vaskereszttel tüntették ki, amelyet Berlinben vett át.
Amikor egyesek méltatlankodtak a kitüntetése miatt, a háború után „fasiszta háborús bűnösként” koncepciós perben halálra ítélt Jány Gusztáv tábornok, a 2. magyar hadsereg parancsnoka azt mondta:
„én csak hőst ismerek.”
1945-ben jellemző módon kitüntetése miatt letartóztatták, mint „náci kollaboránst”, de annyira még a kommunisták se voltak elvetemültek, hogy egy munkaszolgálatos idős zsidó embert börtönbe vessenek. Fuchs Jenőt szabadon engedték, ám a sportvezetés, vagy az edzőség közelébe sem engedték, visszavonultan halt meg 1955-ben.
A sportlövő, aki jobbkeze elvesztése után balkézzel szerezte meg az olimpiai aranyat
A párizsi olimpia 100 év távlatából, avagy mekkora sebességgel száll alá a világ
(Szent Korona Rádió)
