Nem modern stílusú, hanem erőt mutató, a történteket is jól szimbolizáló templomot sikerült építeni. Ritka a jól megvalósított elképzelés, ami szakrálisan is erőt sugárzó. Nem egy „tramuatizált”, hanem újjászülető közösség üzenete ez a világnak.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Bözödújfalu immár nemcsak a falurombolás, hanem a közösség kitartásának, összefogásának és újjászületésének jelképe is – hangoztatta Kelemen Hunor a kommunizmus idején elárasztott erdélyi település újjáépített templomának felszentelése alkalmával szombaton rendezett ünnepségen.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke szerint Bözödújfalu története az egész erdélyi magyar közösség számára figyelmeztetés. „Ha nem küzdünk a mi közös jövőnkért, ha nem vagyunk képesek harcolni azért, ami a miénk, az másnak nem fontos, és akkor összeomlunk, mint a vízmosta templom tornya” – fogalmazott.
Úgy értékelte: az árvíz elleni védekezés csak ürügy volt a kommunisták számára, a Maros megyei települést elárasztó vízgyűjtő megépítésének igazi célja a hagyományos közösség felszámolása volt.
„Fölszámolni a hagyományokat, fölszámolni a közösségi életformákat, és létrehozni a gyökértelen, semmihez sem kötődő új embert. Mennyire ismerősnek hangzik, nincs semmi új a nap alatt. Álruhákba bújt 21. századi marxisták ugyanazt tennék velünk ma is” – jegyezte meg.
Kelemen Hunor szerint Bözödújfalu elüldözött, erőszakkal kitelepített közössége békében együtt élő, több felekezetű, igazi erdélyi közösség, amely nem törődött bele a pusztításba: évről évre összegyűl augusztus első szombatján, és nemcsak emlékezik, hanem immár épít is.
„Bözödújfalu megmutatta, hogy az épületeket el lehet pusztítani, de a lelket, a hitet nem, a közösséget nem. Bözödújfalu ezért ma nemcsak az értelmetlen, de előre megfontolt rombolás egyik szimbóluma, de mától a kitartás, az újjászületés és a mindent legyőző összefogás jelképe is” – zárta köszöntőjét az RMDSZ elnöke.
Kató Béla erdélyi református püspök rámutatott: az újjáépített templom nemcsak a víz alá került falunak állít emléket: minden erdélyi magyar zarándokhelye, akinek az elmúlt évtizedekben vagy évszázadban kényszerből el kellett hagynia a szülőházát vagy szülőhelyét, akitől elvették ingatlanát, és lebontásra ítéltek utcákat, negyedeket, főtereket, „hogy eltöröljék mindazt az emléket, amely erre a vidékre jellemző volt egykoron”.
Kovács István unitárius püspök arra figyelmeztetett, hogy sokkal súlyosabb „elárasztás” és falurombolás veszélye fenyegeti a magyar közösségeket, amely az „értékeiből és sarkából kifordult” nyugati világból jön, ezért a székely falvak népének vigyáznia kell arra, hogy ne veszítse el hitét, „lelki tornyait”.
Bözödújfalu 30 éve került víz alá, a vízből kimagasló templomtorony azonban még két évtizedig a falurombolás jelképe maradt. A 2014-ben leomlott templomot most közadakozásból építették újjá. A helyreállítást Csibi Attila Zoltán, a szomszédos Erdőszentgyörgy polgármestere kezdeményezte. Mint mondta: megválasztásakor ő a közigazgatásilag már nem létező Bözödújfalu polgármestere is lett, így nem hagyhatta annyiban, hogy az elárasztott település végképp eltűnjön szem elől, kötelességének érezte, hogy maradandó emléket állítson az Erdőszentgyörgyön menedéket találó bözödújfalusiak szülőfalujának.
Az újjáépítés hírére Kanadától kezdve a Kárpát-medencén át Ausztráliáig mindenhonnan kaptak támogatást. Az Összetartozás templomának alapkövet a 2018-as falutalálkozó idején elhelyezték el. A helyszínen kifüggesztett táblán több mint 500 adományozó neve olvasható, de az építkezést számos névtelen adományozó is támogatta téglajegyek vásárlásával.
A szombati ünnepségen elhangzott: Bözödújfalunak valamikor öt temploma volt, a szombaton felszentelt Összetartozás temploma az egykori település valamennyi felekezetét képviseli. Az elpusztított falu emlékét idéző építmény az egykori, félig beomlott, romos templomot mintázza: a templomhajó nincs befedve, falain Bözödújfalu múltját bemutató kiállítás kap helyet, a toronysisak üvegből készült, távolról csak az látszik, hogy hiányoznak róla a cserepek. Az Összetartozás templomára Péter Arthur római katolikus főesperes, Kovács István unitárius püspök és Kató Béla erdélyi református püspök mondott áldást.
(Vadhajtások, MTI, Szent Korona Rádió)
