Dátum betöltése...
Nap betöltése...
Időjárás betöltése...

Így pusztítja el Argentínát a libertárius Milei

Leonyid Savin legújabb lényeglátó írásában arról ír, hogy a magát libertáriusnak nevező Javier Milei, aki jelenleg Argentína elnöki posztját tölti be, továbbra is a szakadékba vezeti az országot. És nagyon gyors ütemben.

Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is

Ami a nemzetközi pénzügyeket illeti, nyilvánvaló, hogy gyakorlatilag teljes rabszolgaságban élünk a külső intézményekkel szemben. A Nemzetközi Valutaalap igazgatótanácsa 2024 januárjában 4,7 milliárd dollár kiutalását hagyta jóvá Argentínának. Ez egy 44 milliárd dolláros refinanszírozási programnak csak egy része.

Az IMF azt szeretné, ha Argentína az év végéig 10 milliárd dollárra növelné nettó devizatartalékát. Nem világos, hogy ezt hogyan fogja elérni, mert az infláció már megközelíti a 300%-ot. Jelzésértékű, hogy elnöksége csaknem öt hónapja alatt Milei egyetlen törvényjavaslatát sem tudta keresztülvinni, ami kérdésessé teszi, hogy képes lesz-e végrehajtani azt a szabadpiaci forradalmat, amelyet ígért, hogy megmentse Argentínát az elmúlt két évtized legsúlyosabb gazdasági válságától.

Milei először az argentin kongresszus ellenállásába ütközött, amelyet „patkányfészekként” emleget. Javaslatait politikai riválisai is elutasították, akiket „élősködőknek” nevezett. Az elégedetlen kormányzók megnyeréséért is küzd, akiket állítólag azzal fenyegetett meg egy múlt havi találkozón, hogy „lehugyozza” őket.

A kemény intézkedések keretében Milei ötlete volt az állami médiavállalatok privatizálása, és fokozatosan megkezdte a megszorításokat a sajtó körül. 2024 februárjában lépéseket tett (egy meglehetősen bonyolult jogi manőverrel) azáltal, hogy ügyvédeket nevezett ki a közmédia tevékenységének felügyeletére, ami olyan, mintha alapos külső ellenőrzést kezdeményezett volna. Az ezt bejelentő rendelet a tevékenységek „hatékonyságának” növelését jelölte meg. A Buenos Aires-i újságírók szakszervezete azonban azt sugallta, hogy a rendelet a kongresszus megkerülésére tett kísérlet, amelyet Milei politikai pártja nem ellenőriz, és a végrehajtást „abszolút tekintélyelvűnek” nevezte. Az argentin szenátus ellenzéki blokkja hasonlóan fogalmazott.

Áprilisban Miley fenyegetések sorozatát intézte a helyi médiához és az újságírói szervezetekhez. Ugyanakkor a Miley-kormány örömódákat sugároz a külvilág felé, hogy náluk minden rendben van. Az argentin kormány még egy nyilatkozatot is aláírt a véleménynyilvánítás szabadságáról, amelyet a Chilében megrendezett, az UESCO által összehívott 31. Sajtószabadság Világnapja konferencián fogadtak el.

Ez arra késztette a helyi újságírókat, kutatókat, tanárokat és kommunikációs szakembereket, hogy elkészítsenek egy ellen-dokumentumot „Szólásszabadság Argentínában. Egy világméretű megtévesztés” címmel. Ebben az áll, hogy „az argentin újságírókat folyamatosan támadják a biztonsági erők, miközben tüntetésekről tudósítanak”. És hogy az argentin kormány által Chilében aláírt „előfeltételek egyike sem tükrözi” azt a szellemiséget, amely a tisztviselőket a kommunikáció irányítása és a véleménynyilvánítás szabadsága tekintetében vezérli.

Máshol megjegyezték, hogy „az állami médiát lefedő állami egyetemek”, mely által ezektől az oktatási intézményektől függenek, megfosztattak a finanszírozástól. Ezzel kapcsolatban megállapították, hogy „felfüggesztették az Audiovizuális Médiát Támogató Alap (Fomeca) befizetéseit. Ez tartalmazta továbbá a „végrehajtó hatalom által biztosított hivatalos reklámok megszüntetését és a Nemzeti Filmművészeti Intézet (INCAA) feloszlatását”.

A kezdeményezés szerzői között van Cynthia Ottaviano, a Női Jogászok és Érdekvédők Ibero-Amerikai Szervezetének (OID) elnöke; Martin Becerra, a Quilmesi Nemzeti Egyetem ICEP Kutatóközpontjának igazgatója; Martin Becerra, újságíró és közéleti személyiség, Sandra Chacher, a Kommunikáció az Egyenlőségért Polgári Egyesület elnöke; Sylvia Bacher, újságíró; a Mediamarket magazin szerkesztője és a Latfem társadalmi-környezeti programjának koordinátora, Camila Parodi és sokan mások.

Ottaviano külön kiemelte, hogy „példátlan pillanatot élünk Argentínában, ahol nagyon rövid idő alatt nagymértékű visszalépés tapasztalható, és a reakció nem elegendő ahhoz, hogy előrelépést érjünk el az emberi jogok és a demokrácia területén”.

A visszafejlődés más területeken is nyilvánvaló.

A május 10-i Buenos Aires-i vonatszerencsétlenség, amikor mintegy 100 ember megsérült, mert egy személyvonat a síneken álló üres tehervagonba ütközött és kisiklott, máris újabb kritikát váltott ki Milei ellen. A szakszervezeti vezetők azonnal azzal vádolták a kormányt, hogy nem fektet be a közinfrastruktúrába.

„Tíz napon keresztül követeltük az ellopott jelzőkábelek javítását” – mondta Omar Maturano, a vasutasok szakszervezetének vezetője a Radio Con Vos független rádióállomásnak adott interjújában. „A kormány azt mondta, hogy nincs pénzünk pótalkatrészekre”.

Május 13-án pedig a FATE gumiabroncsgyártó vállalat dolgozói kezdtek sztrájkba, miután a vállalat vezetősége bejelentette, hogy 97 embert elbocsát. A FATE egy gazdasági holding része, amelyhez hozzátartozik az Aluar alumíniumgyár, a Futaleufu vízerőmű, az Infa építőipari vállalat és számos más vállalat is. A sztrájkhoz más szövetkezetek és társulások alkalmazottai is csatlakoztak.

Jelzésértékű, hogy a kormány megpróbálta megelőzni az ilyen jellegű lépéseket. Május 13-án kora reggel a rendőrség a szövetségi igazságszolgáltatás utasítására több tucat házkutatást tartott a társadalmi szervezeteknél és azok vezetőinek lakásán. A szervezetek vezetői elítélték a rendőrség erőszakos fellépését, megjegyezve, hogy betörték házaik ajtaját, megbilincselték őket családtagjaik előtt, és elvették mobiltelefonjaikat és számítógépeiket.

„Elítéljük Bullrich és Milei elnyomó intézkedéseinek fokozódását. Hamis vádak segítségével egy sémát hoztak létre, hogy elősegítsék a társadalmi és közhasznú szervezetek kriminalizálását” – áll a Szövetkezeti Dolgozók és Szociális Gazdasági Dolgozók Országos Szövetségének közleményében.

A Forbes úgy írja le Milei sikerének jelenségét, hogy „egy televíziós beszélgetés véletlenszerű résztvevőjének sikerült két év alatt két vezető politikai koalíciót megkerülnie, pártstruktúra teljes hiányában. Ezzel Milei egyfajta lézerszemet kapott, amivel bárkit megcélozhat, akit csak akar, „kasztba” jelöli, majd digitális trollokat állít rájuk. Muskkal összefogva az elnök Davosból visszatérve globális szupersztárrá vált, ami további politikai tőkét adott neki”.

A kiadvány azonban hozzáteszi, hogy Milei társadalmi támogatottsága gyengül, ami azt jelenti, hogy az utcai helyzet még instabilabbá válhat, ha a gazdasági helyzet továbbra is rossz marad.

Milei valószínűleg a washingtoni segítségre fogad, és nem rejti véka alá az Egyesült Államok iránti nyílt szimpátiáját. 2024 februárjában bejelentették, hogy az amerikai haditengerészet CVN-73 George Washington repülőgép-hordozója hamarosan befut az egyik argentin kikötőbe. Azt is bejelentették, hogy 2024 novemberében Buenos Airesben tartják a nyugati félteke védelmi csúcstalálkozóját. Mindez, valamint az, hogy Argentína elutasította a kínai gyártmányú JF-17-es vadászrepülőgépek vásárlását a használt F-16-osok javára, azt jelzi, hogy Argentína újra az Egyesült Államok felé orientálódik. Az Egyesült Államoknak szüksége van Mileire, hogy helyreállítsa befolyását a régióban, különösen a többpólusú világrend mielőbbi létrehozását szorgalmazó országok stabil koalíciója kialakulásának fényében.

Merre tovább Dél-Amerika?

(Geopolitika.ru nyomán Szent Korona Rádió)

Két buzeráns kísérlete a családjogi szabályok kijátszására

Két „apa” két „anya” – Így keresnek gyerekvállalás céljából leszbikusokat maguk mellé a buzeránsok

Miközben a magyar jogszabályok világos korlátokat szabnak az azonos nemű ...

LMBTQP

2026. 11. 19.

tankötelezettségi korhatár

Hiba volt a tankötelezettségi korhatár leszállítása, sokszorosára nőtt a léhűtő cigányok aránya

A második Orbán-kormány 2013-ban vitte le a tankötelezettség határát 18-ról ...

Egyéb

2026. 11. 18.

Dugin: A modernitás csapdájában – A Nyugatnak fel kell szabadítania önmagát

Alexander Dugin azt állítja, hogy a nyugati modernitás az ideológiai ...

Jobboldaliság

2026. 11. 16.

orosz katonatemető

Magyar katonatemetőt gyaláztak meg Oroszországban, a magyar külügy napok óta hallgat

„Halál a fasisztákra!” – mint nemrég Telegram-csatornánkon beszámoltunk róla, Novokuznyeckben ...

Hírek

2026. 11. 16.

Magyar Péter ratifikálná az Isztambuli Egyezményt

A hagyományos nemi szerepek ellen: Magyar Péter ratifikálná az isztambuli egyezményt

Alig egy nappal a volt feleségével kapcsolatos újabb nyilvános botrány ...

Belföld

2026. 11. 13.

Trump bukását a cionizmusa okozta

Hogyan buktatta meg Trumpot a cionizmusa?

Alexander Dugin alábbi írásában azt vizsgálja, miként vezetett Trump politikai ...

Nagyvilág

2026. 11. 10.