Kecskemét városában, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetének felújítási munkálatai során a régészek egy jelentős leletre bukkantak. Fazekas András Kristóf régész bejelentése szerint a munkálatok során a város egyik legrégebbi, középkori és kora újkori temetőjére leltek.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
A felfedezések során egy 1400-as évek elején épült, toronyszerű struktúrát is azonosítottak. A Kecskeméti Katona József Múzeum régész muzeológusa szerint a területet eredetileg a ferencesek kapták meg az 1640-es években, ahol több faépület állt, melyeket 1678-ban egy tűzvész pusztított el. Ezt követően kezdődött a jelenleg is álló barokk kori kolostor építése. A kutatások során a régészek 18 részben vagy teljesen megmaradt csontvázat tártak fel egy mindössze 15 négyzetméteres területen, amely régészeti szempontból már ismert volt. Ez a terület a XIV. század második felétől egészen 1778-ig szolgált temetkezési helyként.
A szakemberek koporsószegeket és famaradványokat is találtak, amelyek a korabeli temetkezési szokásokra utalnak. A csontvázak tájolása egységesen délnyugat–északkeleti irányú volt, összhangban a Barátok templomával. Különösen figyelemre méltó egy csecsemő sírja, ahol egy díszes, bronzspirállal kivarrt gyöngyös pártát találtak.
A pártát, amelyet egy kislány koponyáján találtak, az 1600-as években használták. A régészek kiemelték a temetkezési hely jelentőségét, amely közvetlenül a templom szentélye mellett helyezkedett el.
Ez a felfedezés nemcsak Kecskemét városának, hanem Magyarország történelmi örökségének is fontos részét képezi, és új információkat szolgáltat a középkori és kora újkori temetkezési szokásokról.
(Szent Korona Rádió)