Izrael még a Hamász fegyveresei által rájuk mért csapás előtt jelentette be, hogy rendszeresítették a Merkava legújabb, V. verzióját, melyet a Baraka (Villám) becenévvel illetnek. Lássuk mire képes a palesztinokon kegyetlen bosszút álló terrorállam legújabb csúcsfegyvere.
Kövesd Telegram csatornánkat. Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is.
A Merkava harckocsicsalád a ’70-es évek legvégén került rendszeresítésre az izraeli szárazföldi erőknél azt követően, hogy az Egyesült Királyság akkori rendszeresített harckocsijának, a Chieftainek beszerzése kudarcot vallott (London az arab államoknak is szállított a fegyverből, ezért viszaléptek a programból).
A merkava mk I-es 1979-ben lépett szolgálatba, a ’83-as izraeli-libanoni háborúban pedig gyorsan rá is hozta a frászt bejrútra, amikor egymás után lőtte ki az arab ország t-62-eseit.
A Merkava azóta számos kisebb, nagyobb átalakításon átesett, a Barak megjelenéséig 4 főtípust (Mk I-IV) azokon belül pedig számtalan altípust rendszeresítettek már, a jármű sajátos vonalvezetése (meredeken döntött, egy síkban lévő frontpáncélzat, könnyen felismerhető lapos, ovális torony) az első iteráció óta, legtöbb fontosabb mutatója pedig az MK III-as óta változatlan.
Az új harckocsi (amely egyébként a hivatalos dezignáció szerint nem MK V-ös, mindössze az MK IV fejlesztése, a katonák keresztelték el MK V-re), megtartotta elődje 120 mm-es MG252-as simacsövű, öntöltővel ellátott lövegét (amely nagyjából minden NATO-szabvány 120 mm-es lőszer és lövegcsőből indítható rakéta kilövésére alkalmas), páncélzata továbbra is acélkeretre szerelt moduláris kompozitpáncél, futóműve, a páncéltest elején elhelyezett motor (1500 lóerős 12 hengeres General Dynamics dízelmotor) szintén változatlan.
A Barak mindemellett továb vitte elődje meglehetősen sajátos másodlagos fegyverzetét is: a lövegcső mellé szinkronban egy .50-es kaliberű M2 Browning nehézgéppuska került beszerelésre, a torony tetején pedig két belga FN MAG 7,62X51 mm-es géppuska található, melyeket a töltő-kezelő és a harckocsiparancsnok használhat. Egy ilyen géppuska beszerelhető a Browning helyére is.
A jármű igazi érdekessége az, hogy a toronyban helyet kapott egy beépített, 60 mm-es hátultöltős gránátvető is (az ötlet a brit centurion mk 3-tól származik).
Nem módosítottak a személyzet elhelyezésén sem: a vezető a páncéltest bal oldalán foglal helyet, a töltő-kezelő, az irányzó és a parancsnok pedig a toronyban.
Az újítások elsősorban a harckocsi elektronikáját érintették: a Barak egy olyan kamerarendszerrel vonulhat harcba, mely a jármű környezetét 360 fokban tudja figyelni, a harckocsiparancsnok pedig egy már-már sci-fibe illő, mesterséges intelligencia által irányított homloküveg kijelzőn (HUD) láthatja azt, hogy mi történik a páncéloson kívül, illetve kaphat naprakész információkat a tankról.
A már-már vadászgépekre emlékeztető elektronika a harckocsi tűzvezető rendszerét is érinti: a Barak papírforma szerint egyszerre több célpontot is tud követni, melyeket gyors egymásutánban is képes megsemmisíteni.
A modern kor követelményeinek megfelelően a páncélos fel van szerelve drónok „lekapcsolására” szolgáló elektronikus hadviselési eszközökkel is.
A hivatalos információk szerint fejlesztették a harckocsi aktív védelmi rendszerét is, ami fontos előrelépés, különösen annak fényében, hogy az október óta kiújult izraeli-palesztin konfliktus során legalább két olyan alkalomról tudunk, amikor a jelenleg elterjedt MK IV-eseket a meglehetősen elavult RPG-7-es rakétagránátvetőkkel ütötték ki a Hamász terroristái. Az MK IV szintén rendelkezik a Trophy becenévre hallgató aktív védelmi rendszerrel, egyelőre nem lehet tudni azt, hogy a kilőtt tankoknál ez meghibásodott-e, vagy már „kiürült” akkor, amikor a rakétagránát becsapódott.
A Barakok először a 401. páncélosdandár 52. zászlóaljához lettek kivezényelve éles tesztekre. Nem lehet kizárni, hogy a jelenleg is dúló konfliktus során is bevetik őket.
Kiemelik az egyetlen fennmaradt magyar Messerschmitt vadászrepülőgépet a Balatonból
Oroszország újraindítja a T-80 tank gyártását? – Válaszúton az orosz tankgyártás
(Portfolio – Szent Korona Rádió)