A „székelyföldi terrorvádként” elhíresült Szőcs Zoltán és Beke István vármegyés vezetők ellen indított koncepciós ügy kapcsán december ötödikén folytatódott a per a bukaresti táblabíróságon. Kihallgattak egy védett tanút, aki nem vállalta sem arcát sem hangját.
A védelem ügyvédei a terhelő bizonyítékként bemutatott hanganyag hiányosságait kifogásolták. A felvétel nem egy helyen vágott, szerkesztett és az eredeti felvételt még senki nem hallhatta. Az ügyvédek kérték a pirotechnikai vizsgálat ismételt lefolytatását független szakértők által. Bírói indítványaként tárgyalták a házi őrizet feloldásának felülvizsgálatát, a szűkszavú végzés alapján azonban marad a hatósági felügyelet (A jelenlegi Romániára kiterjedő lakhely elhagyási tilalom).
A védett tanú kihallgatása röviden történt, bő negyed óra alatt végeztek. Torzított hanggal és képpel, vigyázva, hogy kiléte ne kerüljön nyilvánosságra. A védett tanú a védelem minden kérdésére szűkszavúan válaszolt, pontosabban azt hajtogatta, hogy nem tud válaszolni. A bíró kérésére néhány mondatban elmesélte az ominózus beszélgetést, ahol a résztvevőket sem tudta (vagy akarta) megnevezni, de azt tudta, hogy vármegyések közt folyt a megbeszélés. “Érdekes módon” az ügyészi kérdésekre adott válaszok voltak bővebben kifejtve, melyekből annyi derült ki, hogy a vádlottak nyomást szerettek volna gyakorolni tettükkel, ijedtséget kelteni Kézdivásárhelyen, vagy Sepsiszentgyörgyön. A védelem kérdéseire – amelyeket nem utasított el a bíró – a válasz rövid volt: „Nem tudom!”, „Nem Válaszolok!”
Pedig fontos kérdések voltak arra vonatkozóan, hogy milyen eszközzel készítették a hanganyagot? Átadás előtt, hallgatta-e meg? Eszközölt-e bármilyen változtatást rajta? A vádlottak bátorították-e valaha erőszakra? Milyen hosszú volt a teljes megbeszélés? Milyen részleteket tud elmondani arról a szerkezetről, amiről állítólagosan beszéltek? Egyáltalán milyen témákról beszélgettek? A vádlottaknak nem engedélyezték, hogy kérdéseket tegyenek fel a védett tanúnak.
A védelem számos ellenvetést fogalmazott meg a hanganyagra vonatkozóan:
– a fordítása hiányos,
– több kifejezés nincs lefordítva,
– egyes részeket helytelenül fordítottak le,
– több perces kiesések vannak,
– a résztvevők hangja több esetben rosszul van azonosítva,
– a „titkos beszélgetés” alatt több mint ötször szólnak a telefonok, amelyekre válaszolnak, de nem jelenik meg a fordított anyagban.
Tehát a hanganyag jelen formájában erősen megkérdőjelezhető, mint bizonyíték, de ha mégis ragaszkodik hozzá a bíróság az alábbi két lényeges momentum akkor sem szerepel rajta: Hogy Szőcs Zoltán „parancsot” adott volna bármire, illetve, hogy Beke István elvállalta volna bármilyen szerkezet elkészítését.
A védelem rámutatott arra is, hogy az úgynevezett „eredeti hanganyagot” nagyon sok helyen megvágták, ennek köszönhetően több esetben érthetetlen és értelmetlen szövegrészek vannak, bizonyítva ezt a kinyomtatott hanggörbékkel. Továbbá kérték a teljes beszélgetés nyilvános meghallgatását és felülvizsgálatát. Ismételten kérték a pirotechnikai szakvizsgálat újbóli elvégzését, független szakértőkkel.
A következő tárgyalás időpontja 2017. Január. 27.
(Szék-helyek.ro nyomán Székelyföld nem Románia! – SZKR)