72 ezer menekültet telepítenek át önkéntes alapon az Európai Unió tagállamaiba. Az Európai Unió Tanácsának tavaly júliusi döntése értelmében 22 504 nemzetközi védelemre szoruló embert kellene befogadniuk a tagországoknak az unión kívülről, és ebből eddig 4555 áttelepítés valósult meg. A fennmaradó mintegy 18 ezer helyet a megállapodás értelmében törökországi menekültekkel töltenék fel, és emellé jönne még további 54 ezer ember.
Az első szakértői értékelések szerint bár nem sokat változtattak azon a szövegen, amelyet eredetileg vitára bocsátottak, sikerült eloszlatni a körvonalazódó megállapodás jogszerűségével kapcsolatos főbb aggályokat és biztosítani, hogy a menedékkérők visszatoloncolása a nemzetközi jogi kötelezettségek betartásával történjen.
Az uniós állam- és kormányfők, valamint Ahmet Davutoglu török miniszterelnök által kötött egyezmény március 20-án lép életbe „ideiglenes és rendkívüli hatállyal”, ezt követően vissza fogják küldeni a Törökországból illegálisan Görögországba érkező migránsok mindegyikét.
Kiemelték, a menedékkérők ügyét minden esetben egyénileg kell elbírálni, valamint arra is kitértek, hogy az érintettek Törökországba történő visszatoloncolása a nemzetközi jogi kötelezettségek betartásával kell, hogy történjen. Leszögezték továbbá, hogy a visszaküldésben az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának munkatársai is részt fognak venni. A visszatoloncolások költségeit az Európai Unió fedezi.
Egyes hírek szerint maga a visszatelepítés, azaz a migránsok Törökországba való visszaküldése április 4-én kezdődik majd meg. Az alku értelmében az EU-nak minden egyes visszafogadott szíriai állampolgárért cserébe be kellene fogadnia egy szíriai menekültet közvetlenül Törökországból. Ebben azok élveznének elsőbbséget, akik korábban nem próbáltak meg illegális úton eljutni a kontinensre.
A szöveg szerint kezdetben 72 ezer menekültet telepítenek át önkéntes alapon az Európai Unió tagállamaiba. Az Európai Unió Tanácsának tavaly júliusi döntése értelmében 22 504 nemzetközi védelemre szoruló embert kellene befogadniuk a tagországoknak az unión kívülről, és ebből eddig 4555 áttelepítés valósult meg. A fennmaradó mintegy 18 ezer helyet a megállapodás értelmében törökországi menekültekkel töltenék fel, és emellé jönne még további 54 ezer ember.
Az Európai Unió beleegyezett, hogy felgyorsítja a Törökországban lévő szíriai menekültek ellátásához már felajánlott hárommilliárd euró kifizetését. Amennyiben ezek a források kezdenek kimerülni, és az eredmények is megfelelőek, akkor az EU 2018 végéig további hárommilliárd eurót nyújt a törökországi menekültek ellátására.
A dokumentumban hangsúlyozták, a török állampolgárokkal szembeni uniós vízumkényszer eltörlése kizárólag akkor lehetséges június végéig, ha Ankara eleget tesz a vonatkozó előírások mindegyikének.
A javaslatcsomag értelmében új lendületet adnak a török eu-csatlakozási tárgyalásoknak, és június végéig megnyitják a tárgyalások költségvetési fejezetét.
Az egyezmény elfogadását követően Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy annak végrehajtásán négyezer ember fog dolgozni, az általa vezetett brüsszeli testület pedig uniós koordinátort nevez ki az egyezményben foglaltak megvalósításának biztosítására.
A volt luxemburgi kormányfő kifejtette, ezt a négyezer szakembert az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO), az uniós határvédelmi ügynökség (Frontex), a görög hatóságok, valamint az EU tagállamai fogják rendelkezésre bocsátani a tervek szerint. Hozzátette, szükség van egyebek mellett tolmácsokra, bírókra, menekültügyi szakemberekre és biztonsági őrökre is. A megállapodásról szólva Juncker leszögezte, kétségtelen, hogy az összhangban van a nemzetközi és az uniós jog előírásaival.
Hasonló véleményének adott hangot Donald Tusk, az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnöke is, aki szerint kiegyensúlyozott egyezményt sikerült tető alá hozni, amely elfogadható a felek mindegyike számára. Tusk mindazonáltal hangsúlyozta, a törökökkel való megállapodás csak egyik eleme az unió átfogó migrációs stratégiájának. Kifejtette, szükség van az EU külső határainak megerősítésére, a nyugat-balkáni migrációs útvonal zárva tartására és a schengeni rendszer védelmére.
Nagyon fontos, történelmi jelentőségű megállapodás született – mondta a török kormányfő az uniós vezetőkkel folytatott tanácskozását követően. Ahmet Davutoglu hangsúlyozta, hogy országa közös sorson, közös kihívásokon és közös jövőn osztozik az Európai Unióval. Mint mondta, a tanácskozáson tisztességes egyezményt sikerült kötni a menekültválság jelentette költségek és terhek megosztásáról.
A német kancellár szerint bár a menekültválság komoly kihívások elé állította Európát, a megállapodás képessé teheti az Európai Uniót a krízis kezelésére. Sajtótájékoztatóján Angela Merkel azt hangoztatta, hogy szerinte Európa ki fogja állni a mostani válság jelentette rendkívüli próbatételt. A kancellár mindazonáltal elmondta, az égei-tengeri migrációs útvonal felszámolása még nem jelenti azt, hogy teljesen megoldódott a menekültválság.
Nikosz Anasztasziadisz ciprusi államfő később leszögezte, teljesen elégedett a csúcstalálkozó eredményével. Szakértők korábban úgy vélekedtek, hogy a legnagyobb akadályt Ciprus gördítheti a megegyezés elé, amelynek északi része 1974 óta török megszállás alatt áll.
Taavi Roivas észt miniszterelnök szerint az egyezmény fordulópontot jelenthet a menekültválság kezelésében. Mint hangsúlyozta, döntő fontosságú az elfogadott alkuban foglaltak azonnali végrehajtása, amelyhez a felek mindegyikének hozzá kell járulnia.
Az EU-török megállapodás főbb pontjai
Visszafordított migránsok
A megállapodás legfőbb pontja: 2016. március 20-ától kezdve minden Törökországból a görög szigetekre érkező új (irreguláris) migránst visszafordítanak Törökországba.
Az „irreguláris migráns” fogalma magában foglalja mind a (háborús) konfliktusok és üldöztetés elől menekülőket, mind a gazdasági migránsokat, függetlenül a menekültek származási helyétől – jegyezte meg az AFP. A megállapodás az intézkedést „ideiglenes és rendkívüli” lépésnek nevezi, amelynek célja: „véget vetni az emberi szenvedésnek és helyreállítani a közrendet”.
A dokumentum a későbbiekben úgy pontosítja az összes migráns visszaküldéséről szóló kijelentést, hogy a nemzetközi jog előírásainak megfelelően „a migránsokat annak rendje és módja szerint regisztrálják, a görög hatóságok minden menedékkérelmet egyénileg bírálnak el (dolgoznak fel)”. S mindazokat a migránsokat, akik nem nyújtanak be kérelmet, vagy akiknek a kérelmét elutasítják, visszaküldik.
A visszafordítási eljárás költségeit az Európai Unió állja.
Egy főért egy fő
A görög szigetekről visszaküldött minden egyes szíriai menekültért cserébe, egy másik szíriait telepítenek át Törökországból az Európai Unióba. Az elképzelés mögött az húzódik meg, hogy a szíriai menekültek számára ne legyen vonzó az embercsempészek hajóinak igénybe vétele, mivel jó esély kínálkozik a közvetlen áttelepítésre menekülttáborokból. Előnyt élveznek mindazok, akik korábban nem léptek, illetve nem próbáltak belépni az EU területére szabálytalan módon – állapította meg az AFP. (Tehát egy legális formát sikerült találni Európa elárasztására, koordinált, felügyelt keretek közt, de ettől a „gyereket” még mindig ugyanúgy hívják- a szerk.)
Az Európai Unió felhasznál 18 ezer szabad helyet, amelyek egy korábbi áttelepítési terv nyomán maradtak meg, s „hasonlóan önkéntes alapon” számba vesz egy pótlólagos 54 ezer fős keretet migránsok szétosztására.
Amennyiben az „irreguláris átkelések” abbamaradnak, vagy legalábbis lényegesen és tartós jelleggel csökkennek, Önkéntes Humanitárius Bebocsátási Terv lép életbe. Az EU tagállamai önkéntes alapon fognak hozzájárulni a terv végrehajtásához.
Vízumkérdés
Az Európai Unió egyetért azzal, hogy fel kell gyorsítani a schengeni övezetbe irányuló vízummentes utazásokra vonatkozó tervek megvalósítását török állampolgárok esetében, „feltéve, hogy minden előírás teljesül” (Ankara részéről). A gyakorlatban Törökország számára szinte lehetetlen lesz teljesíteni a 72 követelményből álló brüsszeli listát – jegyezte meg az AFP. A vízumkényszer feloldását legkésőbb 2016 júniusának végére tervezik.
Még több segély
Az Európai Unió egyetért azzal, hogy fel kell gyorsítani a törökországi menekültek számára megajánlott 3 milliárd eurós segély kifizetését, amelyet a novemberi csúcsértekezleten határoztak el. Ugyancsak egyetért „egy további 3 milliárd eurós plafonnal 2018 végével bezárólag” – de a kifizetés csak akkor történhet meg, ha már az első 3 milliárdot elköltötték, s bizonyos feltételek teljesülnek.
Új fejezetek
Az Európai Unió és Törökország megerősítette a török EU-csatlakozás folyamatának felgyorsítása melletti elhatározását. Üdvözölték a 17. tárgyalási fejezet megnyitását 2015. december 14-én, s következő lépésként a 33. fejezet megnyitását még a mostani, június végéig tartó holland elnökség idején. A nyilatkozatban szó van a további fejezetek megnyitását célzó előkészítő munka felgyorsításáról is.
(Szatmár.ro-Info rádió nyomán.SZKR)
