Árpád-kori gyűrűre, nyílhegyre, bronzkori karperecre és 19. századi érmékre bukkant Érsekvadkert határában Tóth Krisztián régész, a salgótarjáni Dornyay Béla Múzeum munkatársa és önkéntes felderítőcsapata.
A régészek eredetileg az „elveszett” Tekevár maradványait keresték néhány napja a környéken, azonban útközben a fémeszközös keresés során három különböző korszakból származó leletanyagra akadtak rá.
– Az írásos említések alapján vélhetően Érsekvadkert határában, az egykori Szentlőrinc falu mellett lehetett Tekevára, amelynek keresését Dénes József régész műholdfelvételes térképjelölései alapján kezdtük meg. Útközben az egyik dombon a fémdetektoros kereséssel egy Árpád-kori ezüstfejes gyűrűre, valamint egy nyílhegyre bukkantunk rá. Egy másik magaslaton pedig egy bronzkori karperec került elő – számolt be Tóth Krisztián régész.
A környék felderítése további eredményekkel is szolgált. Útközben ezüst- és bronzérmékre leltek, amelyekről a múlt kutatója azt állapította meg, hogy nagy valószínűséggel egy elvesztett szütyőből származhatnak az 1800-as évekből.
Mint mondta, a leletek a salgótarjáni Dornyay Béla Múzeumba kerülnek.
A felfedezés miatt aznap nem volt lehetőségük a várat tovább keresni, így a hétvégén visszatértek a helyszínre. Ezúttal – vár helyett – egy honfoglalás kori temetőre bukkantak, azonban nem adták fel Tekevár keresését.
– Híre ment a faluban, hogy keresünk egy várat. Volt aki azzal keresett fel, hogy tudomása szerint Szátok felé van egy dűlő, ahol állítólag egy sánc lelhető fel. Ez további kérdéseket vet fel a jövőbeni kutatás tekintetében – fejtette ki Tóth Krisztián.
Hozzátette: a végén akár még az is kiderülhet, hogy Érsekvadkert környéken három vár is állt.
(Pannonia Christian nyomán Szent Korona Rádió)
