Novák Katalin büszke a magyarság és zsidóság közös történelmére

Azt már régóta tudjuk, hogy kiemelt támogatott szerepben vannak a zsidók Magyarországon, hiszen az ő jólétük a legfontosabb. Most Novák Katalin tett erre rá egy újabb lapáttal, benyalt a zsidó közösségnek, és Izraelnek is.

Kövesd Telegram csatornánkat

Exkluzív anyagok, mémek, rövid hírek, amiket nem feltétlenül rakunk ki a weboldalunkra…

A zsidó újév alkalmából köszöntötte a magyarországi zsidó közösséget Novák Katalin köztársasági elnök, majd garantálta hazánk elköteleződését irántuk:

“Magyarország és Izrael állam együttműködése évek óta szilárd alapokon nyugszik, hazám mindig kiáll és szolidaritást vállal Izrael mellett. Kapcsolataink a történelmi együttélés és a közösségeink társadalmi kötődésein keresztül is örömteli módon fejlődnek. Büszkék vagyunk rá, hogy Európa egyik legnagyobb zsidó közössége él hazánkban.”

Alapvetően az abszurditás, hogy ilyen mellszélességgel állunk ki egy etnikai tisztogatást végző terrorállam mellett, de hogy a zsidó-magyar közös történelemről beszéljünk, mely sikerekben gazdag? Maximum a zsidók számára. Nézzük csak, miként ír Tormay az első világháború előestéjének magyarországi zsidóságáról:

“A háborút megelőzőleg, az ezerszer megbódított világ psziché altatta el a magyar nemzetet is. Láttuk, hogy a keletről beözönlő zsidóság a falusi pálinkamérők után rátette a kezét a földünkre. A városi kis rőföskereskedés után rátette a kezét egész gazdasági életünkre. Láttuk, hogy a háború alatt kivonta magát és milliókat szerzett, míg a mieink mankót szereztek. Hallottunk róla, hogy egy cionista kongresszus Párizsban azt a határozatot hozta: a zsidóságnak törekednie kell, hogy világuralma támpontjául Budapestet, azután Magyarországot elfoglalja.”

A Tanácsköztársaság időszaka sem hazánk kedves emlékei közé tartozik. Üldöztetések, tömeggyilkosságok, emberek százezreinek, millióinak nyomorba döntése, s országrészeink elveszejtése. Ezt köszönhetjük csak a nem éppen színmagyar társaságnak:

“Este még beszéltünk volt róla Anyámmal. Ő is hallott arról az emberről, akit Kun Bélának neveznek. Az igazi neve Berele Kohn. Az apja Galíciából származott és batyuval jött át a határon. Ő már újságíró és szocialista párttitkár volt Kolozsvárott. Aztán a munkásbiztosító pénztárhoz került. Ott lopott.”

“A „Forradalmi Kormányzótanács” névsorában ott vannak jóformán valamennyien. Mint Károlyi kormányánál, az előtér szemfényvesztő keresztény bohóca megvan itt is: Garbai Sándor, az elnök. A többiek idegenek…

Külügyi népbiztos: Kun-Kohn Béla, helyettese Ágoston Augenstein Péter. Hadügyi népbiztos: Pogány-Schwartz József, helyettesei: Szántó-Scheiber Béla, Szamuely Tibor. Belügyi népbiztos: Landler Jenő dr., helyettese: Vágó-Weiss Béla. Pénzügyi népbiztos: Varga-Weissfeld Jenő, helyettese: Székely-Weiss Béla. Közoktatásügyi népbiztos: Kun Kántor Zsigmond, helyettese: Lukács-Löwinger György. Kereskedelmi népbiztos: Landler Jenő dr. (ideiglenes), helyettesei: Rákosi-Roth Mátyás, Haubrich József. A földművelésügyi népbiztosság kollégiuma: Hamburger Jenő, Csizmadia Sándor, Vantus Károly, Nyisztor György. Szocializáló népbiztos: Böhm Vilmos, helyettesei: Hevesi-Honig Gyula, Dovcsák Antal. Német népbiztos: Kalmár-Kohn Henrik. Ruszin népbiztos: Szabó Oreszt dr. Közélelmezési népbiztos: Erdélyi Erlich Mór, helyettese: Weiss-Braun Artur. Zsidók az összes népbiztosok. Csak a helyettesek között van elvétve egy-egy magyar. És ezeken túl is ismét csak ők. A főváros élén Preusz Mór, Vincze-Weinberger Sándor és a félvérzsidó Dienes László. Zsidó a rendőrség védőrségének és népőrségének két politikai népbiztosa: Bíró-Burger Dezső és Seidler elvtárs. És közülük való az Osztrák-Magyar Bank új kormányzója, Lengyel-Goldstein Gyula is.

Vajon van-e ember, akit nem ejt gondolkozóba ez a névsor?”

És természetesen a későbbiekben sem köszönhettünk nekik többet. A második kommunizmus idején visszatért Rákosi-Roth Mátyás diktatúráját senkinek nem kell bemutatni. Rajk-Reich László esete jól mutatja, hogy saját fajtájukat sem kímélik.

Manapság pedig – csak hogy egyet említsünk – mindenki tudja, mennyit tesz hazánkért az izraeliek által is büszkén zsidónak nevezett Niedermüller Péter.  Sorolhatnánk tovább, de ahogyan Tormay is kérdezte: “Vajon van-e ember, akit nem ejt gondolkozóba ez a névsor?” Úgy látszik, hogy van…

(Szent Korona Rádió) 

Budaházy Edda gondolatai Novák Katalin köztársasági elnökké választásáról