A próbaüzem július végéig tart, augusztustól tehát teljes kapacitással működik Budapest új szennyvíztisztítója. A fejlesztés eredményeképpen 95 százalékra emelkedik a biológiailag tisztított szennyvíz aránya a korábbi 51 százalékról.

A hétfői sajtótájékoztatón Kóthay László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium vízügyi szakállamtitkára elmondta: a csepeli beruházás európai léptékben is kimagasló, mostantól a Magyarországon keletkezett szennyvíz 75 százaléka tisztítva kerül vissza a természetes vizekbe. A szakállamtitkár szerint ebben a munkában Budapest a zászlóshajó. Mint mondta: az elmúlt években a csatornázás arányát 56 százalékról 70 százalékra növelték, a cél a 90 százalékos arány.

Budapest jövője a Duna – mondta Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes. A Duna Stratégia néhány héten belül testet ölt, ezzel a Duna Európa egyik legmeghatározóbb ügyévé válik – tette hozzá. Ikvai-Szabó Imre köszönetet mondott a budapestieknek, a kivitelezőknek, valamint a magyar államnak, amely a költségek 20 százalékát fedezte. Hangsúlyozta: ebben a projektben Európa, Magyarország és Budapest jó partnerként működött együtt.

A beruházás részleteit Tóthné Nick Dorottya, a Főpolgármesteri Hivatal közmű ügyosztályának vezetője ismertette, aki elmondta: a szennyvíztisztító próbaüzeme 2009. augusztus 3-án indult el. Azóta a telep 4 hektáros területén kiépítették a közvilágítást, a belső úthálózatot, befejezték az épületeket, 2010 nyarára pedig a zöldsáv is elkészül. A telep minden zaj- és szagemissziós normának megfelel – tette hozzá az ügyosztályvezető.

2009. augusztus óta a főváros pesti oldalának középső kerületeiben keletkező teljes szennyvízmennyiséget a Csepel-szigetre, a központi szennyvíztisztítóba pumpálják a ferencvárosi szivattyútelep berendezései a Duna medre alatt kiépített csővezetékeken keresztül. A dél-budai kerületek szennyvizét tavaly év vége óta továbbítja a tisztítótelepre a kelenföldi átemelő telep. Az ettől északra eső, a Duna-part közelében lévő mellékcsatornákat 2010. január végére kötötték rá a szakemberek a rakpart mentén tavaly megépített főgyűjtőcsatornára.

Február közepén az egyik legnagyobb, Hűvösvölgytől a Dunáig vezető, szennyvízzel terhelt természetes vízfolyás, az Ördög árok vizét is rávezették a főgyűjtőre. Ezzel megszűnt a város legnagyobb, az Erzsébet híd budai hídfője mellett található csatorna-bevezetése, amely eddig a folyót szennyezte. Utolsó lépésként az észak-budai kerületekben keletkező, a Zsigmond téri szivattyútelepre érkező szennyvizet is átirányították a főgyűjtőcsatornába.

A projekt megvalósítása során jelentős megtakarításokat sikerült elérni, amelynek köszönhetően további korszerűsítésekre, a fővárosi csatornahálózat fejlesztésére nyílt lehetőség. Budapest II., VI., VIII., IX., X., XI. és XIV. kerületében tehermentesítő gyűjtőcsatornák épülnek, illetve megtörténik az albertfalvai, ferencvárosi és kelenföldi szennyvízátemelő telepek záporoldali fejlesztése. A kiegészítő beruházás célja a túlterhelt szennyvízvezeték-hálózat terhelésének enyhítése, az átemelő telepek kapacitásbővítése és modernizálása. A munkálatok 2009 őszén kezdődtek, ütemterv szerint haladnak és a teljes munka lezárásáig, 2010. december 31-ig befejeződnek.

A Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep és kapcsolódó létesítményei beruházás Európai Unió által elismert és támogatott költsége mintegy 428.7 millió euró, amelynek 65 százalékát az Unió fizeti a Kohéziós Alapból, 20 százalékát a magyar állam, 15 százalékát pedig a főváros állja.

(Budapest honlapja)