2009. év elején robbant ki a botrány a Sukoróra tervezett kaszinóváros körül, bár, mint később kiderült az események sokkal korábbra nyúlnak vissza és sokkal többről van itt szó, ugyanis a Velencei-tó körüli települések polgármestereit befolyásos üzletemberek már 2006-ban kivitték nyaralni Izraelbe, azért, hogy más „beruházások” is zöld utat kapjanak.

A terv kiderül

Minden azzal kezdődött, hogy a Magyar Nemzetben megjelent egy-két hír, miszerint a Velencei-tó partján kaszinóváros fog épülni. Ez a terv, azonban nem mindenkinek tetszett és egy ismeretlen hazafi levelet küldött a korábban Toroczkai László és Budaházy György által életre hívott Hunnia részét képező Razzia kezdeményezés honlapjára. Budaházy György és néhány segítője vállalta, hogy utánajár a levélben leírtaknak, ennek eredménye lett egy két részes leleplező cikk, amely áprilisban jelent meg a Szent Korona Rádió és a kuruc.info honlapokon, illetve nyomtatásban, a Magyar Jelenben. Ezen kívül Budaházyék hangosbeszélővel is járták a környéket, postaládákba szórólapokat dobáltak be, melyen tájékoztatták a sukorói lakosságot a városi tanács által is jóváhagyott „beruházásról”. Az ügy így már jóval nagyobb nyilvánosságot kapott.

A következmények

A Hunnia honlapot később törölték az internetről, a weblap üzemeltetőjét májusban letartóztatták, Budaházyt júniusban úgy szintén és a Szent Korona Rádió munkatársa, - aki a leleplező cikket megírta - sem úszta meg szárazon, ugyanis mindhármukat terrorizmussal vádolják! Bizonyítékok nélkül, azt állítják róluk, hogy közük van a Magyarok Nyilaihoz és erre hivatkozva jó néhány embert fogtak még el. Ők a politikai foglyok. A fenti történetet is az egyikük által írt börtönből küldött levélből ismerhettük meg.

Miért történhetett ez meg?

Azok, akik vállalták, hogy nyomoznak, darázsfészekbe nyúltak. Az ügyben ugyanis a legfelsőbb körökhöz tartozó befolyásos üzletemberek és személyek is érintettek, köztük Magyarország jelenlegi miniszterelnöke, korábbi gazdasági miniszter. Lássuk, kikről is van szó? Íme, az izraeli felvásárlók és magyarországi segítőik, azaz a hazaárulók névsora. (A lista nem teljes.)

Bajnai Gordon - Magyarország jelenlegi miniszterelnöke, korábban gazdasági miniszter
Benedek Fülöp - a Nemzeti Vagyonkezelő vezérigazgató-helyettese, a pákozdi területek átjátszója
Császy Zsolt - Az MNV menesztett sukorói jogtanácsosa, volt értékesítési igazgató
Daróczi Dávid – volt kormányszóvivő
Devecsai Lajos - A sukorói képviselőtestület tagja, a "beruházás" támogatója
Dr. Bárd Károly (id.) - jelenleg ügyvéd, volt ÁVH-s tiszt
Dr. Bárd Károly (ifj.) - a Lauder-cég magyar összekötője és jogásza, államtitkár-helyettes
Dr. Puskás Ferenc - A sukorói képviselőtestület tagja, a "beruházás" támogatója
Felcsúti Péter - a Raiffeisen Bank igazgatója
Ficsor Ádám - a "beruházás" támogatója
Fred H. Langhamer - zsidó üzletember, a "beruházás" vezetője
Gal Gaye - zsidó üzletember
Gugi Krisztián - A sukorói képviselőtestület tagja, a "beruházás" támogatója
Gyurcsány Ferenc - Magyarország korábbi miniszterelnöke
Itzhak Fisher - zsidó üzletember
Joav Blum - több európai ingatlan-fejlesztési cég tulajdonosa, a Zsidó Világkongresszus alelnöke, a Likud Párt életre szóló tagja
Korda György és felesége - a Korda Póker Klub tulajdonosai, MSZP-s politikusok nagy barátai
Markó Andrea - volt Pénzügyminisztériumi államtitkár
Molnár Ferenc - Sukoró korábbi polgármestere
Molnár Gábor - Sukoró jelenlegi polgármestere
Nagy Jánosné - A sukorói képviselőtestület tagja, a "beruházás" támogatója
Oláhné Surányi Ágnes - velencei MSZP-s polgármesterasszony
Oszkó Péter - jelenlegi pénzügyminiszter
Radnai György A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnökségi tagja, volt közigazgatási államtitkár
Ronald S. Lauder- zsidó üzletember, többek között a King’s City Management Kft. Vezetője
Sirák Tamás - A sukorói képviselőtestület Fidesz-es tagja, a "beruházás" támogatója
Tátrai Miklós - a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő menesztett vezérigazgatója
Tuba-Kovács János - A sukorói képviselőtestület tagja, a "beruházás" támogatója
Veres János – volt pénzügyminiszter
Zólyomi Bálint - A sukorói képviselőtestület tagja, a "beruházás" támogatója

Eredmények

Az ellenálló hazafiak sajnálatos letartóztatásain kívül további eredmény, hogy fejek hullottak. Elsőként Tátrai Miklós bukott bele az ügybe, aztán Császy Zsoltot bocsátották el, mostanában pedig Benedek Fülöp nevétől hangos a sajtó, de a Magyar Nemzet értesülései szerint akár Gyurcsány Ferencet is kihallgathatják kaszinóváros ügyben.

Az MNV azóta közzétette a sukorós szerződést, az ügy kivizsgálására Fideszes kezdeményezésre pedig parlamenti vizsgálóbizottság is alakult, amelytől azonban sokat nem várhatunk, bár előfordulhat, hogy elővesznek majd néhány embert, de az igazi bűnösök biztosan megússzák majd. Érdekesség, hogy a Fejér megyei bíróság hónapokkal ezelőtt kimondta: Joav Blum sukorói lakcíme fiktív volt. (A per márciusban folytatódik.)

Egy másik fontos eredmény, hogy Sukoró azóta jelképpé vált. A magyarországi zsidó területfoglalások jelképévé. A kaszinóváros körüli botrány miatt előtérbe kerültek más izraeli „beruházások” tervei is. Így szereztünk tudomást arról, hogy a Sukoróval szomszédos településeken kívül, külföldi befektetőknek terveik vannak még Dobogókővel, Tiszaszigettel, Siófokkal, Dunakeszivel, Marcalival, na és persze Budapesttel – elég csak körülnézni a fővárosban.

Vajon hány és hány olyan háttérben megkötött üzlet van, amiről még nem tudunk? Simon Peresz igazat mondott, amikor azt állította: „Felvásároljuk Magyarországot.” A legszörnyűbb az egészben pedig az, hogy mindig lesznek segítőik. Öröm viszont, hogy mindig lesznek olyanok is, akik ellenállnak, nem hagyják, hogy Magyarország idegenek kezébe kerüljön, vagy legalább is próbálnak tenni ellene.

Tiltakozzon Ön is, az ügynek, még nincs vége!

(korábbi cikkeink nyomán Szent Korona Rádió)

A Sukoróra tervezett zsidó területfoglalás ügye több szálon bonyolódik. Egyrészt vizsgálatok folynak a megye kezdeményezésére a telekcserék miatt, sőt, már vádemelés is történt közokirat-hamisítás bűntettében. Másik szálon a kaszinó üzemeltetésének pályáztatása zajlik, mintha minden rendben lenne. A magyar jogrendszer a jelek szerint lehetővé teszi azt, hogy olyan külföldi állampolgárok jussanak komoly állami pénzekhez és értékes magyar földhöz, akik ellen az ügyészség vádat emelt. Ezek az izraeli állampolgárok nemcsak, hogy nem ülnek előzetes letartóztatásban azért, mert megkárosítják a magyar államot komoly összegekkel, hanem a kormány részéről külön támogatást is élveznek.

Vizsgálatok a telekcsere kapcsán

A King’s City olyan területre tervezik megépíteni, amely terület tulajdonváltásával kapcsolatban több szervezet is vizsgálatot indított. Joav Blum három Pest megyei terület cseréjével tett szert a sukorói földre.
Tátrai MiklósA telekcsere kapcsán vizsgálatot rendelt el Központi Nyomozó Főügyészség, a Pénzügyminisztérium és belső vizsgálatot a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő is. A Pénzügyminisztérium júniusban indított vizsgálata már lezárult, és (természetesen) nem állapítottak meg súlyos szabálytalanságokat.
A kérdéses telekcserét Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt vezérigazgatójának segítő tanácsaival gördülékenyen végre tudták hajtani az izraeli "befektetők".

A telekcsere kapcsán felmerült a közokirat-hamisítás, valamint a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés vádja, és a megyétől vizsgálatot kezdeményeztek a part menti sáv áruba bocsátása miatt is.

Közokirat-hamisítás

Sukoró, Kis u. 5: az ügyészség sem hiszi el, hogy Blum valóban itt lakikA sukorói földterülethez cserével csak helyi lakos juthatott hozzá. Ezért Joav Blum izraeli állampolgárnak hirtelen sukorói lakossá kellett válnia. A Központi Nyomozó Főügyészség 2009. március 20-án nyomozást rendelt el közokirat-hamisítás gyanúja miatt. A nyomozás eredményeképp az ügyészség vádat emelt Blum ellen, mert valótlanul állította azt, hogy Sukorón van az állandó lakcíme.

Különösen nagy vagyoni hátrány

A Különösen nagy vagyoni hátrány okozása több részletből tevődik össze.

A telkek cseréjét több okból sem hajthatták volna végre. Egyrészt Blum nem sukorói lakos, másrészt ilyen nagy értékkülönbözetnél nincs lehetőség a területek cseréjére. Ebben az esetben pályázat és adásvétel útján juthatott volna hozzá Blum a területhez. Az adásvétel után a zsidó „befektetőknek” jelentős illetéket kellett volna befizetniük a magyar államnak. Mivel jogtalanságok eredményeként nem adásvétellel, hanem cserével szerezte meg Blum a területet, a magyar állam elesett jelentős bevételtől.

A vagyoni hátrány okozásának másik része a telkek értékének becslése. A gyanú szerint a telekcserénél Blum javára és a magyar állam kárára becsülték meg a telkek értékeit. Több értékbecslés is készült: az elsőt az MNV Zrt. tulajdonában lévő Reorg Gazdasági és Pénzügyi Zrt. készítette a King’s City megbízásából. A Reorg Blum pest megyei telkeit felülértékelte, a sukoróit meg alul. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnél nem fogadták el a Reorg értékbecslését.
A második értékbecslés, amelyet az MNV Zrt. 2008. július 3-án készített el, a sukorói telket 1 milliárd 84 millió forintra értékelte. Tátrai szerint ez az összeg több, mint amennyit a Reorg kalkulált, azt azonban sem Tátrai, sem Rotyis József, a Reorg igazgatója nem árulta el, hogy mennyi a különbség a két becslés között.

Erős kormányhátszél

2008. május 26-án a Parlament Nándorfehérvár Termében a King’s City „ingatlanfejlesztését” tárgyalta Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök; Ronald S. Lauder, a zsidó területfoglalók vezetője; Fred H. Langhammer; Itzhak Fisher; Yoav Blum; Gal Gaye; Bárd Károly ügyvéd; Bajnai Gordon akkori gazdasági miniszter; Markó Andrea, a Pénzügyminisztérium akkori államtitkára, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagja; Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő azóta menesztett vezérigazgatója; Daróczi Dávid akkori kormányszóvivő. A megbeszélésről készített összefoglaló szerint „Gyurcsány Ferenc és a további résztvevők egyöntetűen támogatják a projektet, s támogatásukról biztosították a jelenlévőket.” Erről a támogatásról készített jegyzőkönyvet Ficsor Ádám hagyta jóvá és látta el kézjegyével.

A dízses társaság egy része:: Bajnai Gordon, Oszkó Péter, Veres János, Ficsor Ádám - a lista korántsem teljesTehát akkor biztosították támogatásukról a zsidókat a kormány tagjai, mielőtt még egyáltalán kiírták volna a pályázatot.
Veres János akkori pénzügyminiszter 2008. december 4-én kiírta a koncessziós pályázatot a kaszinóra, majd december 10-én vissza is vonta „technikai jellegű problémák”-ra hivatkozva. Másodszorra február 10-én írta ki újból a pályázatot a PM. Erre a pályázatra egyedüli ajánlatként a KC Bidding Befektetési, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. ajánlata érkezett. Ezt a társaságot pedig az első pályázat kiírása előtt egy nappal, december 3-án alapították és következő napra már be is jegyezték.

A sukorói projekt a sajtóban King’s City Management Kft. néven futott, azonban ilyen néven nem létezik bejegyzett cég Magyarországon. A KC Bidding Kft. első két betűje azonban a King’s Cityre utal. Mivel a hatszázezer forintos jegyzett tőkéjű kft megnyerte a pályázatot, a magyar jogszabályok értelmében a tevékenységük folytatásához külön engedélyre lesz szükségük az adóhatóságtól, és alapítaniuk kell egy egymilliárd forint alap- vagy törzstőkéjű céget, amely majd üzemelteti a kaszinót.

Cégrengeteg

A gigaberuházással kapcsolatban csak úgy röpködnek a cégnevek és a ciprusi bejegyzések.

Joav Blum nevén - az Opten internetes cégtár szerint - jelenleg három cég van bejegyezve: az Amtar Kft., a King's City Ingatlan Kft. és a King's City Management Kft. Mindhárom cég székhelyeként ugyanaz a fővárosi Krisztina körúti cím van feltüntetve. Telefonos megkeresésre itt egyik céget sem tudták kapcsolni. Az épületben található viszont a Bárdi-Cseri Ügyvédi Iroda, ahol közölték: Blum nevében ők jegyezték be a bíróságon a cégeket, a telekcseréről, illetve a beruházásról azonban nem kívántak nyilatkozni.

A pályázatot megnyerő KC Bidding Kft-t 2008. december 4-én alapították, tulajdonosa egy a ciprusi Larnacán bejegyzett cég, a Vigotop Ltd., illetve a Csehországban bejegyzett American Chance Casinos, amely a német határ közelében üzemeltet alsó és középosztályú kaszinókat. A cseh cégnyilvántartás adatai szerint ez a társaság közvetve - több csehországi cégen keresztül - a Nevadában bejegyzett TWG International nevű társaság tulajdonában áll. A céget idén márciusig Joav Blum vezette, aki jelenleg is ügyvezetője az ingatlanfejlesztő King City Kft-nek. Utóbbinak szintén egy ciprusi cég, a Sabase Holdings a tulajdonosa.

Oszkó Péter nem ír alá

Nem írja alá a King`s City néven ismertté vált sukorói beruházáshoz kapcsolódó koncessziós szerződést a Pénzügyminisztérium az állami tulajdonú területek cseréjével összefüggő vizsgálat lezárásig. Tehát csak Oszkó Péter pénzügyminiszter aláírása választja el az izraeli "befektetőket" a kaszinó építésének elkezdésétől. Reméljük a telekcsere ügyében indított eljárások mielőbb eredményt hoznak és a gigantikus kaszinóépítési tervek hamuvá és porrá válnak mielőbb.

(Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, origo, Szent Korona Rádió)

A Velencei tó partjának kiárusításáról a Szent Korona Rádió honlapján korábban már olvashattak. Mint ismert, Budaházy György és a hazafiak kiálltak a tó partjának zsidó kézre játszása ellen, és felhívták a település valamint a tágabb közvélemény figyelmét a kiárusításra. Látogatást tettek több alkalommal is a településen és érveket sorakoztattak fel a település polgármesterének, Molnár Gábornak a „beruházás” veszélyeiről.

Bár Bajnai Gordon még gazdasági miniszterként azzal fenyegette meg a Fejér megyei közgyűlést, hogy ha nem egyeznek bele a zsidó „beruházásba”, a magyar állam kártérítési pert indít a megye ellen olyan jogcímen, hogy az ország a megye akadékoskodása miatt elesik ilyen nagy összegű „beruházástól”, mára Bajnai kihátrált haverjai mögül, és pénzügyminiszterén keresztül azonnali hatállyal menesztette a Sukoró-ügyben nyakig sárosnak tűnő Tátrai Miklóst.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vezérigazgatója folyamatosan tanácsokat adott a zsidó pénzmágnás, Ronald S. Lauder képviselőjének, a szintén zsidó Joav Blumnak. De nemcsak tanácsokkal, hanem (egyelőre még jogilag nem bizonyított) törvényszegésekkel is támogatta a zsidó területfoglalást. A magyar államot Tátrai Miklós jelentős összeggel károsította meg amikor a törvényileg előírt pályáztatás és adásvétel helyett (amiből az államnak bevétele származott volna) cserével játszotta át a 70 hektárnyi területet a zsidók kezére. Az állam így elesett jelentős összegű illetéktől, amit az adásvétel nyomán a vevőnek meg kellett volna fizetnie.

A Velencei-tó tönkretétele ellen akkora nemzeti és civil, valamint megyei szintű politikai ellenállás bontakozott ki, hogy Bajnai, aki sokáig pártját fogta a „beruházásnak”, belső vizsgálatot rendelt el a Nemzeti Vagyonkezelőnél. A vizsgálat eredményét nem verik nagy dobra, de jelzésértékű, hogy a pénzügyminiszter július 14-én azonnali hatállyal felmentette Tátrait.

A Sukoróra tervezett zsidó területfoglalást nemcsak magas pozíciót elfoglaló politikusok és egyéb nemzetárulók támogatták, hanem a helyi közösség megválasztott képviselői is, élükön Molnár Gáborral, Sukoró polgármesterével, aki nem átallott fenyegetőzni és vascsövet ígérni a Szent Korona Rádió összes dolgozójának az igazság kimondásáért.

Friss információ

A Népszabadság csütörtöki számában máris lehetőséget adott a kedden kirúgott vezérigazgatónak a magyarázkodásra. Tátrai a lapnak azt nyilatkozta, hogy munkaügyi bírósághoz fordul és több tízmillió forint felmondási összeget követel, mivel véleménye szerint elbocsátása nem volt jogszerű.

(Szent Korona Rádió)

A fideszes Cser-Palkovics András intézett kérdést Bajnai Gordon miniszterelnökhöz a sukorói „beruházással” kapcsolatban. Bajnai válaszában kifejtette, hogy nem ingatlanspekulációt, hanem komoly beruházási szándékot lát a Velencei-tó partjára tervezett kaszinóváros mögött. Bár elismerte, a részletes terveket nem ismeri, pedig ő volt a gazdasági miniszter, amikor a Gyurcsány-kormány kiemelt beruházássá nyilvánította a szórakoztató-központot, jelentősen felgyorsítva ezzel az engedélyeztetési folyamatot.

Bajna Gordon nem értette, hogy „miből vélelmezik, hogy itt tolvajszellemről, vagy bűncselekményről lenne szó. A miniszterelnök Európa egyik legnagyobb idegenforgalmi beruházásának nevezte a kaszinóvárost, amely kétezer új munkahelyet teremt. Bajnai szerint szó sincs ingatlanspekulációról, de elismerte, a részletes terveket nem ismeri. Molnár Gáboron kívül tehát Bajnai Gordonnak sincs halvány fogalma sem arról, mi is készül a Velencei-tó partján, mégis rábólintottak látatlanban „Európa egyik legnagyobb idegenforgalmi beruházására”.

A jogállamiság szégyene, hogy Sólyom László köztársasági elnök Szentkirályszabadján, a Veszprém és Balatonalmádi között tervezet repülőtérrel, a szerencsi szalmaerőművel és a sukorói „ingatlanberuházással” kapcsolatban oknyomozásra buzdította a sajtót: nézzenek utána, milyen szempontok alapján születtek meg bizonyos döntések a vitatott ügyekben. Természetesen örvendetes, hogy Sólyom László legalább felszólal ezen „beruházások” ellen, de köztársasági elnökként talán több is telhetne tőle, mint az újságírók oknyomozására bízni ezen ügyek felderítését.

Érdekes Sólyom László nyilatkozata abból a szempontból is, hogy ezt mondta ki Toroczkai László és Budaházy György amikor 2008 első hónapjában meghirdette a Razziát, hogy "levadásszuk a korrupt, hazaáruló politikusokat, de a razzia kiterjed mindazokra a rendőrökre, pénzügyőrökre, titkosügynökökre, APEH-dolgozókra, újságírókra, ügyészekre, bírókra, közhivatalnokokra, akik az adófizetők pénzéből kapják a fizetésüket, s visszaélnek a hivatásukkal – korruptak, lopnak, csalnak, hazudnak, elárulják a magyar nemzetet, hatalmukkal visszaélve politikai tisztogatást, leszámolást hajtanak végre, vagy csak egyszerűen semmiféle munkát nem végeznek a közvagyonból kapott fizetésükért…"

Nyilatkozata alapján Sólyom László, Magyarország köztársasági elnöke is eljutott arra a vélekedésre, hogy a jogállamiság eszközei nem megfelelőek, ideje van a levadászásnak, a kétes ügyletek nyilvánosságra hozásának.

Amennyiben tudomása van hasonló piszkos ügyekről, írjon a razzia@hunnia.org emailcímre, minél több adattal és ténnyel alátámasztva az információt.

(inforadio, hírtv, Szent Korona Rádió)

Az Élőlánc és az Angelika Egyesület felhívását a Szent Korona Rádió is közzétette, valamint azt az olvasónktól származó információt is, hogy a szervezők névtelen telefonos fenyegetést kaptak. A fenyegetőzők nem próbálták beváltani ígéretüket, mi szerint „mindenkinek szét lesz verve a pofája”, bár ez nem is sikerült volna nekik. A megjelentek közt volt sok családos fiatal, a tóért aggódó hazafi, sok helyi, illetve a környékbeli településekről érkező lakos. De érkeztek többen Budapestről, még Tatabányáról is.

Szép számban jelentek meg a civilekA meghirdetett program szerint 14 órától gyerekprogramok voltak, majd 16 órától beszédek következtek, amit egy vacsora és koncert követett. A szép napsütésben igazán idilli látványt nyújtott a sok rohangáló kisgyerek, a halászok, a kenusok, a fűben pihenő és beszélgető emberek. A beszélgetések témája már kevésbé volt békés, hiszen mindenki a tervezett zsidó területfoglalás miatt méltatlankodott. Többen táblákra felírt ötletes mondatokkal (mint például a „Mi a békákkal vagyunk”) fejezték ki tiltakozásukat.

Molnár Gábor polgármester konfliktust gerjeszt

A tóparton beszélgetve jutott a Szent Korona Rádió munkatársainak tudomására, hogy a sukorói községházán szombati naphoz képest szokatlan nagy a nyüzsgés.
Hétvége ellenére nagy volt a nyüzsgés a községházánBár egy település vezetőjétől még az is elvárható lenne, hogy személyesen meglátogat egy ilyen civil tiltakozást és elbeszélget vagy vitatkozik a megjelentekkel, erre azonban nemigen lehetett számítani. Mivel az ügyben fontos új fejlemények (ügyészség által kezdeményezett nyomozások többek közt közokirat-hamisítás, illetve különös nagy vagyoni kár elkövetése miatt) vannak, ezért ahogy az egy médiumtól elvárható, a Szent Korona Rádió is szerette volna megkérdezni a legilletékesebbet, Sukoró polgármesterét, hogy mi erről a véleménye.

A Szent Korona Rádiós pólót meglátva az épp a Duna TV-nek nyilatkozó polgármester már messziről integetett a rádió munkatársainak, így egész meglepő volt a fogadtatás folytatása, a rendkívül ellenséges hangnem.
Molnár Gábor nyilatkozik - de nem a Szent Korona RádiónakMolnár Gábor polgármester miután határozottan elzárkózott mindenféle nyilatkozattól és interjútól, közölte a rádió munkatársaival, hogy a honlapjuk egy „trágya”, valamint „szélsőjobboldali szarság”. Meglepő ilyen szavakat hallani egy hivatalos tisztséget viselő ember szájából, úgyhogy a rádió munkatársai tisztázták, hogy ők mint médium, a polgármester meg mint a falu elöljárója van jelen és kikérték maguknak ezeket a jelzőket. A polgármester közölte, hogy ő mint magánember mondja mindazt amit mond, és a Szent Korona Rádió munkatársai „itt Sukorón számíthatnak egy komolyabb vascsőre azoktól, akiknek kirakják a képeit”. Ezek után bőszen elkezdett telefonálgatni a képviselőtestület tagjainak, valamint felhívta a rendőrséget is. Érdekes, hogy a magánemberként jelenlévő polgármester annyi tájékoztatást adott telefonon a rendőröknek, hogy “Szentkorona és konfliktus”. Ezt kétszer elismételte (a sünök feltehetően nem értették a tényállást, amit a polgármester vázolt nekik), majd a rendőrök kb. 10 percen belül megérkeztek.

A Szent Korona Rádió munkatársainak nem volt kötelessége megvárni az egész csődületet, de abban reménykedtek, hátha lesz valami értelme is ennek a rögtönzött röpgyűlésnek, és sikerül megtudniuk, hogyan is gondolkoznak a képviselőtestület tagjai erről a zsidó területfoglalásról, ami ellen már a hatóság is nyomozást indított.
A rádió munkatársaival tartott egy hallgatónk is, aki szintén megkapta a megtisztelő „szélsőjobbos” titulust, valamint viccesnek szánt célozgatásokat a polgármestertől. Az elindult nagy nyüzsgésben miközben „vascsövek” és „szélsőjobbosok” röpködtek a levegőben, a rádió munkatársai kezdték fenyegetőnek érezni a hangulatot. Bár távozhattak volna bármikor a helyszínről, inkább úgy döntöttek, erősítést hívnak, és megvárják, hátha valami értelmes vita kerekedik ki a polgármester által kialakított feszült helyzetből. A demonstráción résztvevő hazafiak a telefonhívást követően azonnal megjelentek a helyszínen, így már egy népes kis csoport nézte kíváncsian, hogyan gyülekeznek a képviselőtestület tagjai, érkezik meg még egy rendőrautó, és megy a nagy tanácskozás.

Bár a hazafiak több képviselőtestületi taggal is megpróbáltak értelmes kommunikációt kezdeményezni, mindegyikük csak azt válaszolta, hogy a rádió munkatársaival nem állnak szóba. Teljes időpocsékolásnak tűnt a várakozás, bár ez alatt még sikerült néhány érdekes információt begyűjteniük Molnár Gábor polgármestertől azokkal a bizonyos vascsövekkel kapcsolatban: miután a polgármester közölte, hogy a rádió munkatársainak minden oka megvan az ijedtségre, „de azért ő nem fenyegetőzik”, rátért ismét a vascsövekre: „A településen készítettek maguknak egy vascsövet”. A kérdésre, hogy ezt mikor kapjuk meg, azt válaszolta, „Amikor megmutatják magukat”. Ezúton hívnánk fel minden hallgatónk figyelmét arra, hogy a polgármester minden Szent Korona Rádiós pólót viselő személyt a rádió munkatársának tart (egyik hazafi ilyen pólót viselt, és őt szintén a rádióról faggatta) így ha ebben a pólóban mennek Sukoró környékére, számoljanak ezekkel a polgármester által beígért, sokat emlegetett vascsövekkel…

Félretéve a tréfát (hiszen mi másnak, mint nevetséges és szánalmas helyzetnek lehetne nevezni a polgármester ilyen mértékű önmagából kivetkőzését), a képviselőtestület tagjai közt sem tapasztaltunk egységes felháborodást. Legtöbben a valódi problémák, a Velencei-tó és a magyar föld kiárusítása helyett folyamatosan a fényképeik internetes megjelenésével foglalkoztak, azonban az egyik tag (ha jól azonosították be a fényképek alapján a munkatársaink, talán Zólyomi Bálint) leginkább azt kérte ki magának, hogy olyan kép jelent meg, ahol a postaládáján Dávid-csillag látható. Teljesen igaza van, ezt minden magyar ember kikérné magának.

Nemcsak az alkalomhoz nem illő az öltözet...A fényképeket azok tulajdonosai hozták nyilvánosságra, ezért a további parttalan vita a témában teljesen feleslegesnek bizonyult. Mivel kezdődtek a beszédek a demonstráción, a hazafiakból álló csapat otthagyta a díszes társaságot. A polgármester nem volt rest, még gyorsan terepjáróba pattant és követte a Szent Korona Rádió munkatársainak autóját és bőszen felírta a rendszámot. Ezen már nem is csodálkoztak munkatársaink annak fényében, hogy egy héttel korábban nyomozók látogatták meg szerkesztőségünket szintén a Sukorón zajló zsidó területfoglalásról megjelentetett cikkünk miatt.

A Velencei-tóért aggódók demonstrációja

A Velencei-tó partján már sokkal békésebb volt a hangulat és sokkal értelmesebb, a lényegi problémákkal foglalkozó beszédek hangzottak el.
dr. Balogh IbolyaElsőként dr. Balogh Ibolya, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke beszélt. Elmondta, hogy a magyar kultúra, a magyar föld és a magyar nép ellen való mindaz, amire amerikai és izraeli üzletemberek készülnek. Az elnök asszonnyal készített interjúnkat a videónkban megtekintheti.
Szigeth Gábor, az Angelika Természetvédelmi és Kulturális Egyesület elnöke azt hangsúlyozta beszédében, hogy a Velencei-tó partján készülő „beruházás” nem helyi ügy, hanem országos jelentőségű, hiszen a part beépítése vizeink megszerzését jelenti.
Beszédek hangzottak el a Madártani Egyesület megyei elnökétől, a Horgász Egyesület képviselőjétől, valamint értékelték a „beruházók” terveit építészeti szempontból és beszédet mondott Lányi András, az Élőlánc elnöke.

A beszédek után a résztvevők egymás kezét megfogva élő láncot alkottak a tó partján, azon a részen ahova a kaszinót (illetve a Heti Válasz friss információi szerint lakóparkot) tervezik.
A rendezvény végén vendégül látták a megjelenteket egy finom birkagulyásra és koncert zárta a kellemes, családi napot.
A polgármester feszült és kiszámíthatatlan állapota miatt a hazafiak és a Szent Korona Rádió munkatársai autóikkal együtt hagyták el Sukorót, de a polgármester terepjárója már nem követte őket.

A civil és a bajtársi összefogás ereje

Élőlánc a Velencei-tó partjánA Velencei-tó partjára tervezett zsidó területfoglalás ellen fellépnek hivatalos szervek, tiltakoznak civilek, környezetvédők, hazafiak, a Velencei-tóra gyakorta látogató helyi lakosok... A "beruházást" egyedül a kormányhátszél (Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon, Veres János, Tátrai Miklós, és még ki tudja hány név) és a helyi, sukorói testület támogatja (hiszen az is támogatás ha valaki homokba dugja a fejét és úgy tesz mintha neki semmi köze nem lenne az orra előtt zajló piszkos ügyletekhez). Reméljük, hogy a civil összefogás és az igazság melletti harc győzedelmeskedni fog a pénz és a sötétség hatalma felett.

A Szent Korona Rádió jelenlévő és összes munkatársa köszönetét fejezi ki a hazafiaknak, akik azonnal melléjük álltak és támogatást nyújtottak a nem várt feszült helyzetben. A demonstráción is sok hazafit megismertek, akik szintén támogatásukról biztosították őket. Bármennyire is kellemetlen volt a polgármesterrel kialakult feszült helyzet, mindezt feledteti az a baráti és bajtársi összefogás, amiben a Szent Korona Rádió munkatársainak ezen a napsütéses szombat délutánon része volt.

(Gál Péter, Kovács Julcsa, Horváth Erzsi, Kiss Péter – Szent Korona Rádió)

Törvényességi vizsgálatot végzett a Fejér Megyei Főügyészség a Velencei-tó partján, Sukoró területén található egykori állami ingatlanok cseréje ügyében illetve az egész „beruházással” kapcsolatban. Több részterületen is törvénytelenség gyanúja merült fel, így a King’s City "beruházás" ellen egyszerre több eljárás is elindult.

A part menti sáv leválasztása

Egyik törvénytelenség, amit a Fejér Megyei Főügyészség vizsgál, a part menti sáv leválasztása.
A magyar törvények szerint ugyanis közvetlen tópart nem adható el, ezért a föld eladásánál kijelöltek egy keskeny (kb. 6 méteres) sávot, amely állami tulajdonban marad, és azt mindenki használhatja. Ezen sáv kijelölésében a gárdonyi önkormányzat az illetékes, mivel ők szerepelnek építési hatóságként ezen ügyben. A gárdonyi jegyző azonban a sáv kijelölésébe nem vonta be a környezetvédelmi hatóságot.

Várnokiné Rabi Noémi, a Fejér Megyei Főügyészség szóvivője elmondta, hogy vizsgálják emiatt az ügyben eljáró hatóságok eljárását, így a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és a gárdonyi jegyző döntéseinek jogszerűségét. Az ügyészség szerint a jegyző nem hozhatott volna döntést az ügyben, így a parti sáv földhivatali bejegyzése jogszerűtlennek minősül.

Közokirat-hamisítás

A főügyészség „alaki hiányosságokat” talált a sukorói önkormányzat és a Joav Blum közt létrejött telekvásárlási szerződésben. Ezen ügyben a főügyészség a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányságon nyomozást rendelt el közokirat-hamisítás gyanúja miatt 2009. március 20-án. A főügyészség a nyomozás elrendelésével párhuzamosan Sukoró jegyzőjénél is kezdeményezte, hogy indítson hatósági eljárást az ügyben.

Joav Blum lakhelye (fotó: heti válasz)A főügyészség szóvivője elmondta azt, ami eddig is nyilvánvaló volt: Joav Blumnak hiába van bejelentett címe (egy kis putri) Sukorón, életvitelszerűen nem ott lakik. Mivel a földterülethez cserével csak helyi lakos juthatott hozzá, egyértelmű, hogy Blum sukoróivá válása csak a földcsere miatt történt.

- „A közokirat-hamisítás bűntettének gyanúját az vetette fel, hogy az ingatlancserében érintett magánszemély tényleges életvitelszerű lakóhelye nem azon a sukorói ingatlanon volt, mint amit ő a hatóságoknak bejelentett. Adott egy lakcímet, ez a lakcím bekerült a közhiteles nyilvántartásba, de ez ténylegesen nem valós adat, hiszen nem ott lakik.” – mondta el Várnokiné Rabi Noémi.

Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés

A Fejér megyei Főügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt büntetőeljárás megindítását kezdeményezte a Velencei-tó partján, Európa legnagyobb üdülőjének szánt, King City nevű beruházással kapcsolatban, és az ügyet átadta a Központi Nyomozó Főügyészségnek.

Tátrai Miklós, a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója: a "segítőkész"A főügyészség álláspontja szerint jóval áron alul cseréltek gazdát az ügyletben szereplő telkek, és jelentős összeggel károsították meg a magyar államot, ez indokolja a hűtlen kezelés gyanúját.

- "A hűtlen kezelés gyanúja is megállapítható. Itt elsősorban az elcserélt ingatlanok értékaránytalansága volt a főügyészség számára szemet szúró, és ennek okán különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének megvalósulását kell büntetőeljárásban vizsgálni." – számolt be Várnokiné Rabi Noémi.
A főügyészség azt gyanítja, hogy a magyar államot érte kár, hiszen a nyilvántartás szerint állami tulajdonban voltak azok a földek, amelyek lényegesen áron alul keltek el a csereszerződésben.

A Központi Nyomozó Főügyészség megkezdte a nyomozást

A Központi Nyomozó Főügyészség megkezdte a vizsgálatot a közokirat-hamisítás és a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt - erősítette meg Keresztes Imre főügyész. A nyomozás már április 7-én megindult. Hogy mekkora kár érte a gyanú szerint az államot a földcserével, még nem lehet pontosan tudni. A különösen nagy vagyoni hátrány 50 millió és 500 millió forint közötti összeget jelenthet.

A Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. pofátlan módon nem vesz tudomást semmiről

A Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., amelynek vezérigazgatója, Tátrai Miklós folyamatosan készségesen segítette Joav Blumot a “jogi akadályok leküzdésében”, tud az április óta folyó nyomozásról, ám mint Száraz Gábor szóvivő elmondta, egészen addig jogszerűnek tekintik az ügyletet, amíg a vizsgálat nem állapítja meg ennek ellenkezőjét. Az ingatlancserével a szóvivő szerint egyébként nem érte kár az államot, a csere törvényi feltétele, az egyenértékűség ugyanis, azt mondja, teljesült.

Az ügyészség felvetésére, miszerint a sukorói földek áron alul keltek el a szerződésben, a szóvivő azt mondta, mindkét területet hivatalos értékbecslés alapján árazta be a vagyonkezelő. Száraz Gábor azt egyelőre nem tudta megmondani, mi lesz a szerződéssel, illetve a csereként adott 4-es út melletti területtel, ha mégis jogszerűtlenséget állapít majd meg az ügyészség vizsgálata.

Egy kis kiegészítés a “teljesült egyenértékűséghez”

A sukorói hetven hektáros területet hivatalosan egymilliárd forintra becsülték. Ez feltűnően alulértékeltnek tűnik ha figyelembe vesszük azt, hogy a szemközti parton, Gárdonyban egy 4-5 hektáros területet igyekszik egymilliárd forintért értékesíteni az önkormányzat. Blum a hetven hektáros területért adott egy albertirsai gyümölcsöst, amit 250-300 millió forintra értékeltek, és egy 99 hektárnyi pilisi gyümölcsöst amellyel együtt a Blum által cserébe ajánlott földek értéke összesen (a hivatalos becslés szerint) 787 millió forint. Ez a hivatalos becslés szerint is 213 millióval kevesebb az egymilliárdnál. (Nem beszélve arról, hogy ekkora értékkülönbségnél csak adásvétellel lehet megoldani a tulajdonosváltást, de akkor Blumnak mindenféle illetékeket kellett volna befizetnie, amit a Nemzeti Vagyonkezelő közbenjárásával szintén megspórolt magának..vagyis ezzel is károsította a magyar államot).

Demonstráció szombaton 14 órától

A hivatalos eljárások elindulása bármennyire is biztató, a civil és a nemzeti ellenállást ez nem altathatja el. Május 9-én, szombaton 14:00 órai kezdettel az Élőlánc a Velencei-tóért és az Angelika Természetvédelmi és Kulturális Egyesület tiltakozó gyűlést szervez. Találkozó Sukorón, a tó partján, a VVSI pályája mellett. A szervezők családi programra készülnek, de telefonon fenyegetést kaptak ismeretlenektől, hogy „mindenkinek szétverik a pofáját”.

A demonstráció és a fenyegetés részleteiről, valamint a helyszínre jutásról ITT olvashat bővebben.

A Nemzeti Ellenállás ereje

Még nem bonthatunk pezsgőt a zsidó területfoglalás sikertelenségének ünneplésére, egyelőre csak biztató jelek mutatkoznak.
razzia@hunnia.orgAzt azonban ne felejtsük el, hogy az egész ügy úgy kapott nagy nyilvánosságot, hogy egy hazafi megmozdult a fotelből és cselekedett. Ő kereste meg Budaházy Györgyöt, akivel együtt látogatást tettek Sukoró polgármesterénél és megragadott minden rendelkezésre álló eszközt a siker érdekében. Az ő tettrekészsége nélkül Joav Blum, valamint Ronald S. Lauder már az alapokat ásatná a Velencei-tó partján. Csatlakoztak a tiltakozáshoz civil és környezetvédő szervezetek (pl. Angelika Egyesület, vagy az Élőlánc) és együtt talán sikerül megállítani országunk kiárusítását.

Ennek a történetnek még nincs vége, de az eddigi eredmények biztassanak mindenkit arra, hogy ne csak azt mondja „mit kellene tenni”, hanem cselekedjen, majd azt mondja „ezt tettem eddig, most pedig ebben kell segítség”. Ilyen hozzáállással biztosan társakat és segítséget talál a jó ügyhöz.
A Nemzeti Ellenállás mi vagyunk. Minél többet (és minél többen) cselekszünk, a Nemzeti Ellenállás győzelme annál erősebb. Csak így lehet ismét Magyarország a magyaroké.

(hirado, MR, hunnia.org - razzia, Szent Korona Rádió)

A történet: Gigantikus zsidó területfoglalás a Velencei-tó partján (I. rész)

A terv nyilvánosságra kerülése

Az, hogy nem sikerült szép csendben egy óriási betonépítményt felhúzni a Velencei-tó partjára, egy (egyelőre névtelenségben maradó) hazafinak köszönhető, aki nemcsak felháborodott egy újságban olvasott apró hír nyomán, hanem azonnal a tettek mezejére lépett. Az ügy akkor került napvilágra, amikor a hazafi Budaházy Györggyel meglátogatta Sukoró polgármesterét, Molnár Gábort és a látogatás nyomán megbolydult a hangyaboly.

A látogatásra még télen került sor, azonban csak most hozzuk nyilvánosságra az ott történteket és elhangzottakat. A kivárás oka az, hogy lehetőséget szerettünk volna adni a jog és a civil ellenállás eszközeinek. A jog a kiskapukon keresztül nem szolgál megoldással, a civil ellenállást pedig gyurcsányi módon („majd megunják”) lesöprik az asztalról.

Az egyik legbefolyásosabb zsidó ördögi tervéhez sajnos magyar állampolgárságú szolgák is akadtak, de a felelősséget vállalniuk kell tetteikért mindannyiuknak, a felvásárolóknak és helyi hűbéreseiknek egyaránt. Hogy a nép haragja mikor éri el őket, azt nem tudhatjuk, de amíg nem teszik tönkre a Velencei-tó környékét, még vissza lehet fordulni. Utána a károk már felbecsülhetetlenek lesznek.

Hazafiak látogatása Molnár Gábornál, Sukoró polgármesterénél

Budaházy György és az ügyet a nyilvánosság elé táró hazafi télen elutazott az akkor még jéggel fedett Velencei-tóhoz, és meglátogatta Sukoró polgármesterét a hivatalában.
A polgármesternél tett látogatást megelőzte egy szórólap-kampány, amiben a helyieket tájékoztatták arról, mire készül a falu vezetése. Ugyanis bármilyen meglepő, annak ellenére, hogy a Magyar Nemzet megjelentetett egy-két rövid hírt akkorra már az ügyről, a helyieket nem tájékoztatta a falu vezetősége a szomszédságukba építendő bűnbarlang tervéről, és a legtöbbjüknek fogalmuk sem volt az egészről. A szórólapozás nyomán a méhkas megbolydult, a polgármester előre megfogalmazott kérdésekkel várta az előzetesen egyeztetett találkozót, amelyen inkább tőle reméltünk választ.

A látogatást megelőzte aláírásgyűjtés is, így több száz helyi lakos írásos támogatásával jelentek meg a hazafiak Molnár Gábor polgármesternél.

A hazafiak és a polgármester közt lezajlott beszélgetésről kölcsönösen hangfelvételt készítettek, amelyből a polgármester már februárban idézett részleteket a falu honlapján. Most mi is idézünk tanulságos részleteket írásban, de az idézetek pontosságát bizonyító hangfelvétel is a rendelkezésünkre áll, tehát amit leírunk, pontosan úgy hangzott el a találkozón.

Sukoró önkormányzatának bejárataMolnár Gábor mondatait érdemes mindenkinek elolvasni, mert felháborító, hogy egy olyan ember, akit a falubeliek azért választották meg polgármesternek, hogy az ő érdekeiket képviselje, a mellett érvel, hogy miért is nem kell tájékoztatni a lakosokat arról, hogy tőszomszédságukba egy ekkora „beruházást” egy bűnbarlangot készülnek építeni.

A beszélgetés elején az ügyet kirobbantó hazafi feltevése az volt, hogy a „befektetők” célja csendben felépíteni a grandiózus építményt, akár törvényeket áthágva, majd amikor már állnak az épületek, úgysem fogják azokat elbontani. Feltevésének helyességét az idő igazolta, mert épp az ő ténykedése nyomán támadt egyre nagyobb sajtóvisszhangja az ügynek, aminek eredményeként esély mutatkozik a győzelemre, bár az állami hátszél elég erős. (Bajnai Gordon még gazdasági miniszterként személyesen fenyegette meg a megyei testületet, hogy a földterületet nyilvánítsák beépíthetővé, mert ha nem teszik, kártérítést fog fizettetni az állam Fejér megyével, mert megakadályozzák egy ilyen sok munkahelyet teremtő „vállalkozás” megvalósulását. Azóta meg ugye tudjuk, Bajnai dolgát hogy felvitte Gyurcsány.. de az igazságnak akkor is mindenképp győznie kell.)

A beszélgetés során a polgármester az azóta már jól ismert, szokásos érveit dobta be: a beépítendő terület elhanyagolt, gazos, sőt az egészségre veszélyes(ezt az elképesztően ostoba érvet a kajak-kenusok meg a horgászok nyilván cáfolnák); ő meg különben sem tud semmiről, így nem is tud állást foglalni a kérdésben. Elmondta a hazafiaknak, hogy ő nem is ismeri a beruházás részleteit. Annyit tud, hogy kaszinó és szálloda fog épülni, lesz négyezer munkahely és napi egymillió forint bevétel a falunak (azóta ez már napi 2-2,5 millióra emelkedett a polgármester nyilatkozataiban - szerk.).

A hazafiak emlékeztették a polgármestert arra, hogy a politikusok négyévente jönnek-mennek, a helyi lakosok pedig ott maradnak, és viselik a következményeket. Innen szó szerint idézünk egy részletet a beszélgetésből:
„Hazafi: - Ezek az emberek, akik itt teleírnak aláírásgyűjtő íveket ellene, ezeket az embereket megkérdezte valaki, hogy mi a véleményük arról, hogy kaszinó épüljön oda, ahova ők költöztek?
Polgármester: - Én úgy gondolom, hogy jelen pillanatban nem tart ott ez a dolog, hogy ezeket az embereket egyáltalán megkérdezzük.
H: - De miért nem, hiszen a föld tulajdonosa már megvan (a föld akkorra már egy kis területet leszámítva, a zsidó Blum tulajdonába került- szerk.)
P: - A föld tulajdonosánál ön vagy a település bármely lakosa élvez elővásárlási jogot?
H: - Nem élvez elővásárlási jogot…
P: - Akkor meg kell őket kérdezni amikor valaki földet vásárol?
Budaházy György: - Ez elég szomorú, hogy így van, tegyük hozzá…
P: - Tegyük hozzá.
BGy: - Tehát önnek egyébként már csak azért is, mint településvezetőnek inkább azt kellett volna mondani erre, hogy jelen esetben, az előzmények ismeretében inkább nem támogatom (az építkezést- szerk.) mert hogy önök is meg akarták szerezni a földet, erre megveszi egy idegen ország idegen állampolgára maguk elől, akik őshonosak a saját földjükön. Önöket látványosan nem zavarja ez, engem „kicsit” zavar…
P: - Én sem vagyok őshonos…
(…)
BGy: - Önnek teljesen mindegy ez, hogy az önök kezébe kerül vagy az ő kezükbe került a föld?
P: - Nem teljesen mindegy, de én egy realista ember vagyok…
BGy: - A realizmus nagyon sok kárt okozott Magyarországon..
P: - Nézze, én ezzel nem tudok vitatkozni, sem nem tudom cáfolni…ezt tudom mondani. Ha valakihez jogerősen odakerül egy terület, nagyon ritkán van arra alkalom és mód, hogy elvegyék.”

Itt egy hosszabb monológban a polgármester kifejti milyen sok pénzbe kerülne a településnek a terület „rendezése”, „sétáló passzázsok” kialakítása, stb. Majd kifejti, hogy vannak az országban egyes területek, amit be kell építeni, és vannak, amiket nem kell. „A Duna-Ipoly Nemzeti Parkban senkinek nem jutna eszébe építkezni.. „ (Ezzel a mondatával a polgármester tulajdonképpen kijelenti, hogy a Velencei-tó partját beépíthetőnek tartja. – szerk.)

„BGy: - Négyezer-ötezer munkahelyet mondtak ezek?
P: - Nekem igen, egy korábbi prezentációban..
BGy: - Hány fős, hány ember lakik itt Sukorón?
P: - Most 1270-en vagyunk…
BGy: - Most ne haragudjon, de 1200-1300 fős falunak egy négyszer-ötször nagyobb tömeget mozgató létesítmény, az olyan szinten megváltoztatja az életét, hogy nekem ne mondja, hogy ez nem olyan kérdés, amiről az embereket csak abban a fázisban kell tájékoztatni, amikor már kész van.
(A polgármester itt félreterelte a szót ara, hogy kinek volt köze a szórólapozáshoz. A beszélgetés során ez a téma sokszor előkerült, ami azt mutatja, hogy igencsak felbolygatta a kedélyeket a szórólapozás, hogy a falu lakosait tájékoztatták a tervekről, nem tudta a vezetőség azt csendben véghezvinni.

Judassic ParkMolnár Gábor polgármester szemrebbenés nélkül elmondta, hogy „Blum úr” 4,2 millió forintot adott a helyi iskola támogatására, amiből bútort vettek a gyerekeknek.
Hogy mennyire is aggódik a gyerekekért, az kiderül a következő idézetből. Miután a hazafiak kifejtették neki, mit vonz egy ilyen bűnbarlang, mint például drogokat, szexuális eltévelyedéseket, prostitúciót és pedofíliát stb. a polgármester mindezt fikciónak nevezte. Miután ráébresztették, hogy ez most még lehet, hogy fikció, de ez a jövő, a következő okfejtést adta elő teljes meggyőződéssel:

„H: - Nagyon jó, hogy Blum úr támogatja a helyi gyerekeket, de amikor majd az első gyereket megtalálják tűvel a karjában, megtalálják a parton, nem vagyok biztos benne, hogy a polgármester úr nem lesz a nép haragjának kitéve.
P: - Fizikai kapcsolatban sincs gyakorlatilag, csak másik településen keresztül Sukoró, mint falu ezzel a fejlesztéssel.
BGy: - Az mindegy, nem szorul meg ott a dolog, kiterjed..
P: - Ha Velence ezek után azt mondaná, megépíti, akkor ott nem találnák meg a gyermeket? Tehát nézze, azt gondolom, hogy a rendelkezésre álló fiúk, lányok, stb. (a prostitúcióra céloz – szerk.) ezek mindig az egyénnek az erkölcsi döntésein alapulnak, nem pedig az alkalmon.
H: - Ezzel ügyesen elhárítja a dolgot..
P: - Nincs elhárítva..
BGy: - Liberális hozzáállás.
P: - Ez nem liberális…
BGy: - Dehogyisnem, hát a rendszernek is úgy kell működnie, hogy meg kell védenie valamilyen szinten a közösség tagjait. Nem lehet mindent a közösség tagjaira hárítani, hogy őneki kell magát megvédenie…nincs abban a helyzetben, mondjuk 17 éves korában.
(…)
P: - Én azt gondolom, hogy fizikálisan nem lehet, nem is tudjuk megvédeni az állampolgárt (sem a gyermeket, sem senkit) attól, hogy ilyen dolgokkal, legalábbis valamilyen szinten, kapcsolatba ne kerüljön.
BGy: - Amit ide terveznek, az ön szerint nem növeli ezt a lehetőséget?
P: - Aki szeretne ilyen dolgokkal ismerkedni vagy élni, kábítószerrel pl., azok addig mennek utána, amíg hozzájutnak, nem pedig az alkalom szüli...
H: - Na de ha idehozzuk elérhető közelségbe..
P: - Én azt gondolom meredek dolog ezt összehozni….”

[-Talán elegendő is ennyi idézet, hogy valamennyire lássuk a polgármester hozzáállását saját felelőségéhez. Ő ugye nem tud semmiről, és arról sem tehet, ha bűnbarlangot telepítenek a tó partjára, ami tönkreteszi a nyugodt falu lakóinak életét, a gyermekeket meg roppant veszélynek teszi ki. Ha nem hangzott volna már el természetvédelmi, helyi, hazafias érvek tömkelege, akár azt is hihetnénk, hogy a polgármester csupán naiv. Még ha csupán erről lenne is szó, elképesztő, hogy egy ilyen kérdésben az 1270 fős Sukoró jogosult dönteni. Hol van a vízi sportok űzőinek véleménye, vagy a horgászoké, strandolóké, természetjáróké? Mi a helyzet a nem sukoróiak tömegeivel, hiszen ők vannak többen (mellesleg pl. Budaházy György tíz éves korában a VVSI-ben vitorlázott, továbbá tizenhárom éves korától rengeteget horgászott pont itt a „kenu pályán”, sőt 14 évesen egy hétig sátorozott horgász barátjával a polgármester szerint „egészségre veszélyes bozótban”). A Velencei tó nemzeti kincsünk, ez a befektetés olyan szintű változást jelentene, amely százezreket, milliókat érint, nem dönthet róla kizárólag egy falu képviselőtestülete, de főleg nem néhány zsidó befektető meg az elvtelen haszonleső magyarországi kiszolgálóik.

Mivel ebben az ügyben is folyamatosan zajlik a felelősség elhárítása, kénytelenek vagyunk az eddig megismert összes résztvevő kilétét felfedni, annyi adattal, amennyi az interneten szabadon fellehető. Íme a díszes társaság:

A zsidó területfoglalók

Ronald S. Lauder

Amerikai „üzletember”. 1944-ben született, Estée Lauder és Joseph Lauder, az Estée Lauder Companies kozmetikai cég alapítóinak fia. A Central European Media Enterprises Ltd. Elnöke és fő részvényese. A médiabirodalom Kelet- és Közép-Európa televíziós társaságaiban érdekelt. Magyarországon a TV3 tartozott hozzá. 1986-87 közt nagykövet volt Ausztriában. 2007-ben a Zsidó Világkongresszus elnökévé választották, és mint elnök találkozott hivatalosan Gyurcsány Ferenccel is.
1987-ben létrehozta a Ronald S. Lauder Alapítványt azzal a céllal, hogy a Kelet- és Közép-Európában élő zsidókat segítse.
A Forbes Magazin 2007-es, a világ milliomosait bemutató kiadásában is szerepelt, természetesen. Vagyonának egy részét festményekben tartja (Egon Schiele, Gustav Klimt képekben). Rengeteg cég és mindenféle zsidókat támogató egyesület lapítója, vagy vezetőségének tagja. A budapesti Lauder Javne zsidó iskolát is neki „köszönhetjük”.

Anyai nagyanja Sátoraljaújhelyen született, ezért Lauder különös figyelmet fordít Magyarországra. Állást foglalt politikai kérdésekben is: „Biztató számunkra, hogy egy bíró – az ügyészség kezdeményezésére – nemrég betiltotta a gárdát. Őszintén remélem, hogy ez a döntés végül a Magyar Gárda feloszlatásához vezet majd. Reméljük, hogy a politikai vezetők minden alkalommal felszólalnak majd, ha a sajtóban vagy nyilvános összejöveteleken tűrhetetlen állítások hangzanak el.”

Már 1990-től nagy hangsúlyt fektet a zsidó „öntudat” fejlesztésére Európában. Tábort szervezett Szarvason, ahova csak zsidó gyerekek mehettek, mert a zsidó öntudat kialakítása volt a cél. Hogy földvásárlásával és King’s City-vel valójában a zsidó területhódítás a célja, arra bizonyíték ez az 1990-es interjúrészlet: „…a második világháború után a zsidó közösségnek csak töredéke maradt Kelet-Európában, s tenni kell azért, hogy újjáéledjenek a zsidó közösségek, és normális életet élhessenek: működjék a zsinagóga, az emberek ismerjék meg népünk hagyományait, és tartsák életben az ezeréves kultúrát.”

Yoav Blum

fotó: Heti válaszNegyvenes éveiben járó kettős izraeli és magyar (!) állampolgár. Ingatlanfejlesztésekkel foglalkozó cégeket alapított szerte Európában és Izraelben. Magyarországon is több céget bejegyzett. Egyik az Amtar Kft., aminek a székhelye a Krisztina krt. 39/b szám alatti irodaház, ügyvezetője Joav Blum (anyja neve: Róth Katalin) Az ügyvezető címeként már a sukorói szerepel: Kis utca 5. , ami egyébként egy lerobbant putri, de a sukorói vezetők állítják, hogy életvitelszerűen ott lakik. (A földcsere nyélbeütése miatt kellett egy csapásra sukorói lakossá válnia). A King City Ingatlan Korlátolt Felelősségű Társaság szintén a Krisztina körútra van bejegyezve, ügyvezetője meg Blum egy újabb magyarországi címmel (9700 Szombathely, Sorok u 21-22/B fsz.3.) A tagok adatainál feltüntették egy Hawaii-ra bejegyzett cég, bizonyos Sabase Holdings Limited-et. Blum nevén van még a King City Management KFT, az előbbivel megegyező adatokkal.
A Zsidó világkongresszus alelnöke és a Likud Párt életre szóló tagja.

Blum már 2004-ben sertepertélt magyarországi ingatlanok körül. Akkor a XVII. Kerületi Podmaniczky-Vigyázó-kastélyt akarta megvásárolni, de a jelek szerint nem kapott olyan támogatókat mint most Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő igazgatója, és pályázaton kellett elindulnia, ahol alul maradt egy magyar pályázóval szemben.

Fred H. Langhamer

Az Estée Lauder Companies egyik elnöke. Manapság a Walt Disney Company, a Shinsei Bank, az American International Group bizottságának a tagja, a Foreign Policy Association egyik legrégebbi tagja.

Itzhak Fisher

A Churchill Venture’s igazgatója. Kommunikációs cégek alapítója. Ő alapította az Infinity Holdings Ltd.-t, amelyen keersztül tag lett pl. a Nielsen BuzzMetrics internetes cégben, amely felméri és feldlgozza a fogyasztók publikált írásait az interneten. 2003-tól a Trendum Ltd. Társelnöke, majd elnöke. 2006-ban a Nielsen Company a Trendum fő részvényese lett, ezáltal Fisher a Nielsen Company-hoz tartozó Nielsen Online elnöke lett.

A magyarországi hűbéresek

A helyi támogatók házának kapuján Judassic Parkos matricák tűntek fel, emlékeztetve őket arra, kiket is szolgálnak. Lássuk kikről van szó..Sukoró polgármestere és a képviselőtestület.

Molnár Gábor

Sukoró függetlenként indult polgármestere. Feleségével, Ritával és három gyermekükkel (Csenge, Enikő, Zalán) él a faluban. Apósának egyes nem ellenőrzött források szerint építkezési vállalkozása van.

Molnár Gábor, Sukoró polgármestere háza kapujában

Molnár Gábor és családja

Molnár Gábor háza (Sukoró, Zalka Máté u. 1/a)

A polgármester háza és a Judassic Park

Sirák Tamás

A 2006-os önkormányzati választásokon a Fidesz színeiben került be a képviselőtestületbe. A többi testületi tag mind független jelöltként indult.
33 éves, email: sirtom@freemail.hu; ELTE-BTK-n végzett, német nyelvtanári szakon, Budapesten a Piarista Gimnáziumban járt középiskolába, általános iskoláinál az iwiw-en a velencei Vörösmarty M. Ált. Isk. mellett megemlíti a 2641. sz. Dobó István Úttörő Csapatot..úgy tűnik egy büszke úttörővel van dolgunk. Hobbija a vadászat. A sukorói Loyolai Szent Ignác plébánia képviselőtestületi elnöke. 3 gyerek apja: Marci (10), Zsófi (6 és fél), Dóri (3). Felesége: Sirák (Kondorosi) Ágnes, 32 éves (1976. dec. 7). Felesége feltehetően büszke férje grandiózus terveire, hiszen iwiw-es adatlapján ezt írja: „Sukorón (a Velencei-tó északi partján), egy dinamikusan fejlődő faluban élünk.” Budapesten, a Köbölkút utcai zenei általános iskolában tanít. Házat építenek.

Sirák Tamás, a képviselőtestület Fideszes tagja

Sirák Tamás a családjával

Sirák Tamás, Sukoró, Fehérvári út. 13.

Devecsai Lajos

Devecsai Lajos, Sukoró, Ady Endre u. 11.

Zólyomi Bálint

Két lánya: Dóri és Fanni, felesége: Zólyominé Vadász Vivien
Van egy nagy kutyájuk.

Zólyomi Bálint, Sukoró, Géczi Hegyi u. Hajnal u. sarok

Zólyomi Bálint családjával

Zólyomi Bálint családja

Dr. Puskás Ferenc

Ügyvéd.

Dr. Puskás Ferenc

Gugi Krisztián

Gugi Krisztián

Gugi Krisztián, Sukoró, Pálinkaház u.

Tuba-Kovács János

Polgárőr.

Nagy Jánosné

Egyes híresztelések szerint fia potom áron jutott hozzá egy helyi vendéglőhöz.

Nagy Jánosné, Sukoró, Kulacs u. 9.

A kép a fia tulajdonában lévő Gémeskút vendéglő bejáratáról készült. Sukoró főútján, a Fehérvári úton a kis tó mellett található!

(hunnia.org, Razzia)

Az újabb zsidó területfoglalás támogatására maga Bajnai Gordon is bedobta magát még gazdasági miniszterként, így a fejlemények ismeretében a kilátások nem tűnnek túl biztatónak. Azonban amint az majd a cikk második részéből kiderül, a felelősöket mindig meg lehet találni, és egy magánember is szembeszállhat a területfoglalókkal, ha van hozzá elég bátorsága. Egyelőre lássuk a tényeket, mi is történik a Velencei-tó partján.

Még több kaszinót Magyarországra!

A Pénzügyminisztérium (PM) 2008 decemberében pályázatot írt ki I. kategóriába tartozó játékkaszinó alapítására és működtetésére a Közép-Dunántúlra. A koncesszió időtartama 20 év, a koncessziós díj legkisebb összege évente legalább 900 millió forint. Az első kategóriás kaszinó legalább ezerötszáz játékautomatával rendelkezik, és legalább száz játékasztallal. Magyarországon jelenleg öt játékkaszinó működik (kettő Budapesten, egy Sopronban, egy Győrben és egy Kecskeméten) de ezek közül egyik sem első kategóriás.

Sukoró látképe Gárdony felől: ha létrejön a "beruházás", a látvány többé nem lesz ilyenA PM első körben 2009. március 9-re jelölte ki a pályázat benyújtásának határidejét. 2009 januárjában azonban a PM visszavonta a koncessziós kiírást, mert előre borítékolható volt a pályázat sikertelensége. Koncessziós pályázati kiírásoknál a Napi Gazdaság információi szerint nem jellemző a verseny és általában csak egy beruházó jelentkezik. Az egyedüli esélyes pályázónak nem voltak rendben a kaszinó helyszínéül szolgáló telekkel kapcsolatos jogviszonyai. A pályázat visszavonásakor a PM részéről úgy nyilatkoztak, hogy ismét kiírják a pályázatot, ha a területtel kapcsolatos jogviszonyok rendeződnek. A PM 2009. február 2-án írta ki újból a pályázatot amelynek új beadási határideje május 18. Telefonon megkerestük a Pénzügyminisztériumot, valamint a Szerencsejáték Zrt.-t is, de sehol nem kaptunk választ arra, hogy a pályázat újbóli kiírása azt jelenti, hogy a telek körüli jogviszonyok tisztázódtak? Mindössze egy hónap alatt?

Földszerzési mutyi-rengeteg

fotó: hetivalasz.huA kaszinó helyszínéül szolgáló telek Magyarország egyik gyöngyszeme, a Velencei-tó mellett fekszik, Sukoró területén. Természetesen adódik a kérdés, hogy vajon miért épp egy tópartra szeretnének kaszinót építeni? A kérdés maradjon egyelőre költői. Tény, hogy a „befektetők” nagyon sokat megtettek azért, hogy ezt a területet megkaparintsák.

A történet még 2007-ben kezdődött, amikor Yoav Blum izraeli állampolgár Albertirsán vásárolt egy 81,5 hektáros gyümölcsöst és 2 hektáros telephelyet a saját bevallása szerint azzal a céllal, hogy ott kaszinóközpontot létesítsen. A PM-nél készségesen felhívták Blum figyelmét arra, hogy Pest megyében elfogyott a kaszinókvóta, de Fejér megyében még van lehetőség a „beruházásra”. A hivatalos verzió szerint Blum ekkor szemelte ki a Velencei-tavat, azonban tényekkel bizonyítható, hogy mindez fordítva történt, és a Velencei-tó megszerzésének érdekében vásárolt fel az izraeli állampolgár bizonyos Pest megyei területeket.

Róka a Velencei-tó jegénMivel a Velencei-tó körüli területek a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezelésébe tartoznak, Blum azon nyomban felkereste Tátrai Miklóst, a MNV vezérigazgatóját és jelezte, hogy elcserélné gyümölcsösét a Velencei-tó menti területre. Tátrai Miklós iziben intézkedett, és kiadta a Velencei-tó partján levő földek tulajdonosainak a parancsot, hogy a területek vagyonkezelői jogát ellenszolgáltatás nélkül adják át az MNV Zrt.-nek. A felszólított cégek: Vadex Zrt., Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ.

Ezek után nyélbe kellett ütni a földcserét, ami azonban nem ment teljesen zökkenőmentesen, mivel a területek értéke közt jelentős eltérés van. Először is a vagyonbecslő felértékelte a területeket. Az albertirsai gyümölcsöst 250-300 millió forintra taksálta, a hetvenhektárnyi Velencei-tó melletti területet egymilliárd forintra. Nagy a gyanú arra, hogy a tóparti területet jócskán alulbecsülték, ugyanis a szóban forgó területtel szemben a gárdonyi önkormányzat egy alig 4-5 hektáros területet igyekszik egymilliárd forintért értékesíteni, így a hetven hektáros sukorói terület becsült ára igencsak kevéskének tűnik.

Változatos állatvilág lakja a tó környékétTehát az értékkülönbség még a hivatalos becslés szerint is jelentős volt, így Yoav Blumnak a meglévő gyümölcsöshöz kellet még földet szereznie, amivel majd csereberélhet. A földvásárláshoz legelőször ismét Tátrai tanácsát kérte, aki újból szíves-örömest segített. Így Yoav Blum izraeli állampolgár megvásárolt egy 99 hektárnyi pilisi gyümölcsöst, amelyen (minő véletlen!) az állam a későbbiekben állami utat, az M4-es autópályát tervezi építeni. Érdekesség a vásárlás körül, hogy a MNV emberei ennek a földcserének az előkészítését jóval az előtt elkezdték, hogy Blum megvásárolta volna a pilisi területet. A MNV-nél 2008 június 19-én már tárgyaltak a cserével kapcsolatos teendőkről, de a pilisi terület csak rá egy hónapra, július 16-án került Blum nevére. A MNV a cserét ráadásul azzal indokolta, hogy oda fog épülni a tervezett M4-es autópálya. Tehát egyértelműen bizonyítható, hogy Blum a pilisi ingatlant azért vásárolta meg, hogy nyélbe üthesse a csereüzletet és megkaparinthassa a Velencei-tó partján elterülő 70 hektárnyi földet, és ehhez értékes tanácsokat, és feltételezhetően ezen felül még egyéb segítséget is kapott a MNV-től. (Erről bővebben az MNO oldalán).

Az újabb terület megszerzésével Blum így már 182 hektárnyi területet tudott felajánlani a sukorói hetven hektárnyiért cserébe. A 182 hektárnyi gyümölcsösök értéke az értékbecslő szerint 787 millió forint, ami még mindig 213 millióval kevesebb, mint az egymilliárdba kerülő hetven hektár.

A cserebere közben változott a törvény, mégpedig úgy, hogy földek cseréjére csak helyben lakó tulajdonosoknak van lehetőségük. Ez sem jelentett problémát, és Yoav Blum izraeli állampolgár egyszercsak sukorói lakos lett. A Yoav Blum lakhelyeként megjelölt Kis utca 5. szám alatt egy düledező viskó áll, ahol a sukorói képviselőtestület egyik tagja szerint az izraeli állampolgár életvitelszerűen lakik, azonban ez az állítása, hogy finoman fogalmazzunk, nem fedi a valóságot.

A Velencei-tó látképe Sukoró felőlEzeken túl egyéb mutyizások is történtek a földcsere körül: a MNV Zrt. akkori szabályzata szerint amennyiben a cserére szánt területek közti értékkülönbség meghaladja a 15%-ot (ami ebben az esetben fennállt), csak adásvétellel lehet megejteni a tulajdonosváltást. A sukorói területet tehát a szabályzat szerint nyilvános pályázaton kellett volna értékesíteni. A nyilvános pályázatra bárki jelentkezhetett volna, a vevőnek pedig különféle illetékeket is ki kellett volna fizetnie a vételáron felül. Ezt a pénzt Yoav Blum az MNV-nek köszönhetően szintén megspórolta, az állam pedig elvesztette.
Tátrai Miklós segítőkészsége is merőben különös, ugyanis az MNV vezérigazgatója 2008. július 28-án előzetes véleményezésre vitte a földcsere tervét a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács elé, és a tanács hirtelen megtáltosodva, már két nap múlva, július 30-án hozzá is járult a tervhez. Yoav Blumot pedig a földhivatalban fellelhető tulajdoni lap szerint már aznap bejegyezték tulajdonosként. Aki kicsit is jártas a bürokráciában, tudja, hogy annak malmai ennél sokkal lassabban szoktak őrölni.

Zsidó területfoglalás állami és helyi hátszéllel, megyei ellenállással

A leendő „befektetők” sokáig nem árultak el semmit arról, hogy mit is építenének egész pontosan a Velencei-tó partjára. Mint már említettük, egy első osztályú kaszinóból az államnak évente jelentős bevételei származnak, így mondhatni nem csoda, hogy környezetvédelmi szempontokat, illetve a helyi lakosok érdekeit is félretéve, az állam és az önkormányzat minden eszközt megragad a zsidó befektetők tervének támogatására. A Magyar Nemzet információi szerint a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) emberei személyesen érdeklődtek a Fejér Megyei Önkormányzatnál a jóváhagyás alatt álló megyei területrendezési terv részleteiről, egész pontosan arra voltak kíváncsiak, hogy a bizonyos sukorói terület milyen besorolást kapott.
Balsay István, a Fejér megyei Önkormányzat alelnöke: megteszi a jogi lépéseket a "beruházás" ellenBalsay István, a Fejér Megyei Önkormányzat alelnöke a Magyar Nemzet megkeresésére komoly aggályokat fogalmazott meg a beruházással kapcsolatban. Elmondta, hogy az országos illetve a megyei területrendezési terv egy ilyen grandiózus beruházást elvileg nem engedélyezne, de hozzátette, látott már példát arra, hogy kormányzati segítséggel az ilyen jogszabályokat megváltoztatják.
Megyei szinten élnek minden jogi lehetőséggel a „beruházással” szemben. A Fejér megyei Főügyészség óvást emelt a Velencei-tó partjának mentén fekvő 70 hektáros földterület tulajdoni bejegyzése, magánkézbe adása ellen, mert súlyos szabálytalanságok történtek a csereügylet során.

A kaszinónyitás az állam számára jelentős bevétel, és a tervek szerint 2011-2011-re Magyarország kaszinóközponttá válik buzgó zsidó „befektetők” tevékenységének „köszönhetően”. Jelenleg Magyarországon három kaszinó fizet koncessziós díjat, hozzávetőleg egy-egy milliárd forintot. Ezen kívül játékadót kell befizessenek, ami 2007-ben kicsivel meghaladta a hárommilliárd forintot. A Velencei-tó partjára tervezett mellett még két nagy kaszinó beindulása várható a közeljövőben. Az egyik a Hajógyári-sziget területén épülő Álomsziget, aminek 2012-ig kell elindulnia, a másik a bezenyei Eurovegas, ami 2010-ig kell elkészüljön a pályázati kiírás szerint. Az persze már más kérdés, hogy ez a sok kaszinó mégis kinek épül?

Molnár gábor, Sukoró polgármestere: mindenben kiszolgálja a zsidó területfoglalókatMolnár Gábor, Sukoró polgármestere egyenesen kampánytevékenységet fejt ki a beruházás mellett. Gyakori indokai közt szerepel az, hogy a beépíteni kívánt terület most „elhanyagolt” és az önkormányzat jelentős összegeket kell elköltsön a terület karbantartására. Bárki elutazhat a tóhoz és megnézheti, hogy a terület nem elhanyagolt, csupán megmaradt természetességében a szép szál jegenyékkel, a zöldellő bokrokkal, dús aljnövényzettel.
Kedvelt érvelése a Molnár Gábornak az is, hogy a tervezett szórakoztató központ 20 ezer munkahelyet fog teremteni a környéken. Arról azonban fogalma sincs a polgármesternek, hogy ez vajon valóban a környéken lakók számára fog munkahelyet adni? Különben is, egy közel ezer fős kis falunak inkább hátránya, mint előnye származik ennyi új betelepülőből.
Jellemző a polgármester hozzáállására, hogy úgy támogat egy gigantikus beruházást a rá bízott település közvetlen közelében, hogy saját bevallása szerint nem sokat tud a tervekről: „Én egy percig sem vonnám kétségbe a csoport szándékait addig, amíg nem ismerném a részleteket, márpedig még nincsenek részletek.”

Civil és környezetvédelmi szempontok nem számítanak

A VVSI tanpályája: hat méterre a víztől már beépíthető a területA Velencei-tó partján fekvő terület mellett húzódik a VVSI, a Velencei-tavi Vízi Sportiskola tanpályája. A VVSI az utánpótlás egyik erős bázisa, és a Magyar Evezős Szövetség minden megtesz annak érdekében, hogy a velencei-tó egyetlen, még a maga természetességében megmaradt szakasza így maradhasson, hogy továbbra is nyugodt és tiszta körülmények közt tudjanak sportolni, pihenni, az arra vágyók. A VVSI pályáin világbajnokok, olimpikonok nőttek fel, és egyes tervek szerint a pályát szeretnék korszerűsíteni, és az evezőspálya mentén kiépíteni a kajak-kenu sport kiszolgáló egységeit.

Baráth Etele, a kajak-kenu szövetség elnöke (nem mellesleg MSZP-s képviselő) is megdöbbenésének adott hangot azonban csupán „további egyeztetéseket” sürget, a „befektetők” közben meg egyre közelebb kerülnek céljukhoz.

Horgászparadicsom - egyelőreA Gaja Környezetvédő Egyesület mozgósított minden környezetvédő szervezetet, hogy emeljék fel hangjukat és vessék be befolyásukat a „beruházás” ellen. Varga Gábor, az egyesület elnöke elmondta, hogy a tervezett beruházás végzetes következményekkel lehet a tóra: „Maga az drámai élmény, hogy a tó nem járható körbe. Ha a tavat körbevesszük egy szkafanderrel, előbb-utóbb elpusztul. Pillanatnyilag a tó ezen az úton halad, és ez az egészre érvényes. Az evezőspálya területétől északra a Velencei-hegységből folyamatosan mosódnak le a tó vízminőségét állandóan rongáló vegyi anyagok. Különböző nitrogén- és foszforvegyületek a mezőgazdasági területekről, valamint a korábban csatornázatlan részekről, a szennyvizekből. Az északi részen ki kellett volna alakítani egy természetes védőzónát, amely a szennyező anyagokat kiszűri. Az arborétumnál a tó vize tiszta, van szűrő nádas. Ha nincs tisztító szakasz, akkor folyamatos mederkotrással, nádműveléssel tartható csak fenn a tó minősége. Az a borzasztó, hogy semmit nem tudunk az ügyről.”

A helyi természetvédelmi egyesület elnöke, Szigeth Gábor elmondta, hogy a terület törvényi védettséget élvez. „az építkezés ugyanis a természetvédelmi védettséggel bíró madárrezervátum szomszédságában, a magyar evezőssport egyik fellegváraként számon tartott parton, a Natura2000 védelme alá eső sukorói dombok alatt, tájképvédettséget is élvező területen valósulna meg. Véleménye szerint minimum aggályosak az ellenérvek, miszerint a tervek megvalósulása esetén ezernyi munkahely létesülne, hiszen ilyet már számtalanszor hallhattunk a rendszerváltás óta, s gyakran csalódhatunk. Mint mondta, ezzel szemben inkább az várható, hogy megerősödik az alvilág jelenléte, veszélybe kerül az egyedülálló tó fennmaradása, s elvész a sportolási, illetve más kikapcsolódási lehetőség. Érthetetlennek tartotta a helység polgármesterének hozzáállását, aki folyamatosan azt hangoztatja, hogy pontos tervek nélkül nincs mi ellen tiltakozni, miközben éppen az általa ismeretlennek mondott beruházás mellett áll ki.”

A táj a maga természetességében: Molnár Gábor polgármester szerint "rendezésre szoruló" területA Duna-Ipoly Nemzeti Park részéről véleményezték szakemberek a tervezett beruházást, amiről Sipos Katalin, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság természet-megőrzési osztályának vezetője megfogalmazta aggodalmait a tervezett építkezéssel kapcsolatban, de a döntés felelőségét nem vállalta fel: „Mi, az igazgatóság azt javasoljuk, hogy tartsák meg a korábbi területrendezési tervben szereplő alacsony százalékú beépíthetőséget, és ne emeljék ennek arányát. Nem beépíthető övezetbe nem lehet komoly infrastruktúrát tervezni. Tekintettel arra, hogy az adott területre tervezett beruházás hatással lehet a környezetre, környezeti vizsgálat elkészítését javasoljuk, hogy megnyugtató módon kiderüljön, a tervezett beépítés milyen hatással lenne a Velencei-tónak és környékének élővilágára, a természetre.”
Az ilyen hatástanulmányok azonban a beruházó kérésére készülnek, és a beruházó is fizet a tanulmány készítőinek. Így talán nem csodálkozik senki sem azon, hogy nem készült még olyan hatástanulmány, amely nem igazolta volna egy adott beruházás jogosságát.

Több lakossági fórumot is tartottak a kérdésben, ahol a lakosok aggodalmukat fejezték ki a beruházás miatt. Többen a friss levegő és a nyugalom miatt költöztek ki a városból, itt akarják felnevelni gyermekeiket biztonságban, amit egy ilyen kaszinóközpont keresztülhúz, hiszen a település a beruházás nyomán sem nyugodt, sem biztonságos nem lesz.
2009 március 19-én a helyi lakosok a jövő nemzedék országgyűlési biztosához fordultak, hogy vizsgálja meg a beruházást. A civilek tájidegennek és elfogadhatatlannak tartják a beruházást ami nemcsak a Velencei-tó és –hegység látványától fosztja meg őket, hanem tönkreteszi a tavat is.

A „beruházás”: King’s City

A „beruházást” hivatalosan a King’s City Management Kft. végzi, nevezetesen Ronald S. Lauder, az egyik legbefolyásosabb zsidó, Esté Lauder leszármazottja.

A tervek szerint 2011-re itt gigantikus épületek magasodnánakHat csillagos kaszinót, szállodát és üdülőközpontot terveznek építeni a Velencei-tó partjára, összesen 81,11 hektárnyi területre. A hivatalos szabályok szerint csupán hat méter sávot kell szabadon hagyjanak a víz és a gigantikus épület között. A „beruházás” teljes költségvetése 1.1 milliárd Euró, kezdetben évi 400, majd évi 600 milliós bevétellel. Az építkezést 2009 második negyedében tervezik elkezdeni és 20011 júniusában nyitnák meg a bűnbarlang kapuit. Évi 5 millió látogatóra számítanak, gyerekekre és felnőttekre egyaránt.
A tervek szerint a Királyok Városa nagy népek királyságait mutatná be, köztük Magyarország „ezer éves kultúráját”. Egy tó partján mi sem természetesebb, hogy a szórakoztatóközpontban majd jégpálya, lovaglópálya, sípálya is lesz, na meg vízi park és akvárium is.
A helyszín kiválasztásánál fontos szerepet játszott Budapest közelsége, és a város termálfürdői, de a helyi önkormányzat támogatása elengedhetetlen volt: A Velencei-tó melletti Sukoró kiválasztásakor fontos volt a város polgármesterének illetve a városi tanácsnak a támogatása.”
Nos, hogy kik is ezek a támogatók? Sukoró honlapján megtalálható a díszes társaság névsora: Molnár Gábor polgármester, Devecsai Lajos, Gugi Krisztián, Nagy Jánosné, dr. Puskás Ferenc, Sirák Tamás, Tuba-Kovács János, Zólyomi Bálint.

Ronald S. Lauder, az egyik legbefolyásosabb amerikai zsidóA beruházás mögött igazi nagy nevek állnak. Bár sokáig csak Yoav Blum nyilatkozott a zsidó területfoglalás eme gigantikus tervéről, most felbukkantak a nagyobb nevek is.
A legfelső szinten Ronald S. Lauder, az Estée Lauder Companies cég alapítójának fia, befolyásos amerikai „üzletember” áll, akinek kiterjedt médiabirodalma Magyarországra is elért, ugyanis a volt TV3 csatorna az ő tulajdonában állt. Nem mellesleg a Zsidó Világkongresszus elnöke.
Yoav Blum több európai ingatlan-fejlesztési cég tulajdonosa, a Zsidó Világkongresszus alelnöke, a Likud Párt életre szóló tagja.
Megemlítik még Fred H. Langhammer és Itzhak Fisher „üzletemberek” nevét is, akik kivételesen nem tagjai a Zsidó Világkongresszusnak.

Az egyre erősödő civil ellenállás következtében Blum árnyaltabban fogalmaz: „El szeretnénk oszlatni azokat a pletykákat, amelyek szerint másutt valósítanánk meg a projektet; ugyanakkor igaz az is, hogy már megkeresett bennünket egy szomszédos ország. A dolgok állása szerint azonban nem áll szándékunkban változtatni a tervezett helyszínen, a velencei térségen.”

Azonban optimizmusra semmi okunk, hiszen a „beruházás” támogatói közt van egy frissen miniszterelnökké kinevezett libapásztor is. Balsay István, a Fejér Megyei Önkormányzat alelnöke a Magyar Hírlap 2009 március 17-i számában azt nyilatkozta: „Bajnai Gordon gazdasági miniszter levélben kérte, hogy a megyei közgyűlés a rendezési tervben nyilvánítsa beépíthető területté a Velencei-tó északi partrészét, egy 2003-as sukorói rendeletre hivatkozva. Ellenkező esetben kártérítés fizetésére kötelezné a testületet, mondván, meghiúsul a munkahelyteremtő beruházás. Felháborító eljárás.”

Felhasznált egyéb források: Magyar Nemzet, MNO, Heti Válasz, Népszabadság, Vas Népe, Magyar Hírlap, Napi Gazdaság, sukoro.hu

Folytatása hamarosan következik...

(hunnia.org, Razzia)

A tájékoztatón Toroczkai László és Budaházy György elmondta, hogy közel 300 bejelentés érkezett eddig, ennek körülbelül a felével tudnak érdemben foglalkozni, pontosan 148-cal, és 6 ügyben tesznek feljelentést, polgármesterek és egy köztisztviselő ellen. A legtöbb bejelentés kisemberektől érkezett.

Toroczkai elmondta, hogy a bejelentés között sok volt a fenyegetés, dezinfomáció. Az ügyek részletei a hunnia.org-on lesznek elérhetők hétfőtől.

A 6 ügy amiben feljelentés születik:
- Horton köztisztviselője ellen hűtlen kezelés vádja;
-Érd volt MSZP-s polgármestere ellen vesztegetés vádja;
-Gödön egy vesztegetés-ügy;
-Hatvanban hivatali visszaélés;
-Sándorfalván hűtlen kezelés;
-Orosháza: volt MSZP-s polgármestere ellen hűtlen kezelés vádja.

Toroczkai László egy bizalmas dokumentumot, egy Havril András által írt levelet is átadott a sajtó képviselőinek. Havril András levelét a honvédség belső körének címezte, melyben felhívja a veszélyt a "szélsősésgekre".
(1.lap; 2.lap)

Toroczkai és Budaházy szerint a Razzia eredményes és továbbra is él. Budaházy György arra kérte az állampolgárokat, hogy tegyenek bejelentést, ha visszaélésekről tudnak a hatalom részéről. Budaházy György kiemelte az elszámoltatás fontosságát, amiben az állampolgárok segítsége elengedhetetlen. A Razzia célja az, hogy mindenki lássa az elszámoltatás szükségességét és működőképességét - hangsúlyozta a két betyár.

Remegő kezű neoÁVÓ-s

IgazoltatásA sajtótájékoztatót rendőri intézkedés zárta, aminek során a neoÁVÓ megjelent díszpéldányai remegő kézzel igazoltatták a hazafiakat. Ha költői túlzást éreznek a megfogalmazásban, tévednek. A remegő kezeket nemsokára megtekinthetik a helyszínen készült videónkon is.

Razzia!

Mint ismeretes Toroczkai László és Budaházy György 2008 első hónapjában hirdette meg a Razziát, hogy "levadásszuk a korrupt, hazaáruló politikusokat, de a razzia kiterjed mindazokra a rendőrökre, pénzügyőrökre, titkosügynökökre, APEH-dolgozókra, újságírókra, ügyészekre, bírókra, közhivatalnokokra, akik az adófizetők pénzéből kapják a fizetésüket, s visszaélnek a hivatásukkal – korruptak, lopnak, csalnak, hazudnak, elárulják a magyar nemzetet, hatalmukkal visszaélve politikai tisztogatást, leszámolást hajtanak végre, vagy csak egyszerűen semmiféle munkát nem végeznek a közvagyonból kapott fizetésükért…"

(Szent Korona Rádió)