Mivel ezt a magánszférába való behatolásnak tekintik. Egy szombaton sugárzott – az Amerika legveszélyesebb körözött személyeiről szóló, “America’s Most Wanted” című – TV műsorban Obama a műsornak adott interjú során a házigazda John Walshel egyetértésben lelkesen üdvözölte a letartóztatások során elvégzendő DNS-mintavétel, és az összegyűlt mintákból egy egységes nemzeti adatbázis létrehozásának ötletét. „Már 18 államban végzik el a DNS-mintavételt a letartóztatások során” – árulta el Walsh.

„Ez olyan, mint az ujjlenyomat- vagy arcképnyilvántartás. Mióta ezt a módszert bevezették ezekben az államokban, 200 bebörtönzöttről derült ki, hogy ártatlan.” „Ez a legjobb, amit tehetünk” – válaszolt Obama. „Nagyon fontos az országos nyilvántartás, mivel ha ilyen adatbázis csak egyes államokban elszigetelten létezik, és az információt nem osztják meg a szomszédos államokkal, elveszíthetnek egy fickót, ha az teszem azt Illinoisból áthajt Indianaba.”

Erin Runnion, akinek 5 éves lányát, Szamantát 2002-ben meggyilkolták, örömmel üdvözölte Obama álláspontját. „Felvillanyozódtam, hogy úgy tűnik, az elnök támogatja a DNS alapú letartóztatásokat. Úgy gondolom, hogy ezzel megelőzhetjük a bűntények elkövetését ezekben az államokban. Én 100%-ig támogatom ezt az ügyet” – mondta.

Nem aratott osztatlan sikert

„Nagyon meglepődtem az elnök válaszán” – mondta Deborah Peterson Small, a Break the Chains (tépd el a láncokat) egyesület képviselője, amely a drogtörvények kisebbségi csoportokra gyakorolt hatását tanulmányozza. „Gondolom az elnök és a mellette felsorakozó emberek tudják, hogy sokkal vitathatóbb DNS-mintát gyűjteni az előzetes letartóztatásban levőktől, mint az elítéltektől.”

„Ez egy szörnyű, a magánszférát veszélyeztető ötlet” – állítja Bill Quigley az Alkotmányos Jogokért Központ (CCR) képviselője, aki vitatja Walsh azon álláspontját is, hogy a DNS-minta nem jelent többet, mint az ujjlenyomat. „Ez éppen olyan, mint a hajanalízis, vagy mintha valaki végignézné egy kórlap feljegyzéseit meg ilyesmi” – mondja Quigley. „Olyan, mintha egy kitöltetlen csekket adna át valaki a kormánynak – egy üres csekket, amit akkor válthatnak készpénzre, amikor csak kedvük van hozzá.”

Két évvel ezelőtt, egy „Jim Crow adatbázisának felépítése” című provokatív riportban számos kritikus megfogalmazta, hogy a DNS-mintavételen alapuló letartóztatások aránytalanul nagyobb mértékben sújtják a kisebbségeket, mivel még ártatlanul is nagyobb valószínűséggel tartóztatják le őket. „Ez faji szempontból hihetetlenül torzít” – állítja a jogvédő aktivista. A Fehér Ház szóvivője nem volt hajlandó Obama állásfoglalására magyarázatot adni, vagy azzal behatóan foglalkozni.

Kaliforniai példa

2004-ben Kaliforniában elsöprő többséggel megszavaztak egy intézkedést, melynek során DNS-mintát vettek – általában szájnyálkahártyából – az elítélt bűnözőktől és néhány más személytől is. Michael Bloomberg, New York főpolgármestere ennél is többet akart, nevezetesen, hogy terjesszék ki a vizsgálatot a város minden őrizetbe vett, személyére, még a kisebb bűnöket elkövetőkre is.

Néhány nappal Obama hivatalba lépése előtt a Bush adminisztráció keresztülvitt egy 2006-os törvényt, hogy vegyenek DNS-mintát a letartóztatott személyekről, beleértve a bevándorlókat is. A DNS-re épülő letartóztatási programmal kapcsolatos bírósági ügyek folyamatban vannak, váratlan és vegyes eredményeket produkálnak. A szövetségi rendszer és sok állam lehetővé teszi a letartóztatott személyeknek, hogy eltávolíttassák DNS adataikat az adatbázisból, ha felmentették őket, vagy soha nem álltak vád alatt. De a hivatalos személyek állítása szerint ilyen kérésre ritkán kerül sor.

Felháborító TV-show

James Fox ,a bostoni Northeastern University kriminológusa meglepődött Obama DNS-alapú letartóztatásokkal kapcsolatos véleményén és döntésén, sőt azon még jobban, hogy azok egy bűnügyekkel foglalkozó TV show-ban hangzottak el. „A szóban forgó TV show nem csak a személyiségjogokat tiszteletben tartó állampolgárok, hanem a kriminológusok számára is ellentmondásos, és különösen azzal a műsorban rendszeresen felhangzó felszólítással nem értenek egyet, hogy a nézők óvakodjanak a képernyőn látható alaktól” – jegyezte meg Fox.

Walsh Obamával folytatott eszmecseréjében hangsúlyozta, hogy műsora nem az amerikaiak éberségre való felszólítására, vagy valami ilyesmire szolgál. Fox azt is kijelentette, hogy szerinte Obamának elsősorban nem a DNS-alapú letartóztatásokkal kellene foglalkoznia. „Jobban szeretném, hogyha a fegyverek ballisztikai jellemzőinek nyilvántartását csak bűnügyi célokra történő felhasználásra korlátozó rendelettel foglalkozna” – mondja Fox.

Csalódott a támogató

Small szerint Obama állásfoglalása rámutat, hogy kormánya nem sokat tett az igazságszolgáltatási rendszer igazságtalanságainak megszüntetéséért. „Támogattam Obamát. Még mindig támogatom,” – mondta – „de nagyon csalódott vagyok, mert eddig szinte semmit nem tett az igazságszolgáltatási rendszer reformjáért.”

(politico, atv)

A siker mérföldkő az emberi kapzsiság következtében eltűnt madarak genomjának feltérképezéséhez, de a tudósok igyekeztek hamarjában leszögezni: ez nem jelenti azt, hogy a kihalt fajokat a Jurassic Park című filmben látottak szerint újra életre lehet – vagy kell – kelteni. A perthi Murdoch Egyetem Michael Bunce által vezetett kutatócsoportja a fosszilis tojáshéjak belső membránjából nyerték ki a DNS-t. A tojások összesen 13 – ausztrál, madagaszkári és új-zélandi – helyszínről származtak.

A munka során genetikai anyagot tudtak nyerni annak a moának a tojásából, amely a strucc repülni képes, akár négy méterre is megnövő rokona volt, és amelyet az új-zélandi őslakos maori törzs pusztított ki a XVIII. században. Szintén sikerült DNS-t szerezni az elefántmadár tojásából. A hatalmas termetű madár a moához és a strucchoz hasonlóan a futómadarak családjába tartozott, magassága elérte a három métert. A Madagaszkáron honos szárnyas az európai gyarmatosítóknak köszönhette vesztét a XVII. században.

Sikert könyvelhettek el a tudósok az ausztrál bagoly és az új-zélandi kacsa ismeretlen korú tojásainál is. A kutatásban használt legrégebbi minta egy emu 19 ezer éves tojása volt. Nem tudtak viszont értékelhető mintát nyerni a Genyornis nevű madár 50 ezer éves tojáshéjából.

A kutatás során a héjakat porrá zúzták, laboratóriumi szerekkel kivonták a DNS-t, majd polimeráz-láncreakció (PCR) révén amplifikálták, vagyis megsokszorozták. A tudósoknak minden esetben csak parányi mennyiségű, 250 bázispár DNS-t sikerült kinyerniük. Ez pusztán töredéke a madarak genomjának. „Az eljárás lényege az volt, hogy bizonyítsuk, véghezvihető” – mondta Michael Bunce.

(MTI)

Veszélyes kísérletbe kezdett a New Scientist tudományos lap újságírója, aki jövő nyáron összeházasodik barátjával. Nic körül forog az élete, de megakadt a szeme egy tudományos íráson, ami arról szólt, hogy a hormonalapú fogamzásgátlók befolyásolják a szaglást, és egy korábbi tanulmány szerint a szaglásnak kulcsfontosságú szerepe van a párválasztásban.

A hölgy ezután megtudta, hogy már gének alapján is lehet párt választani, pontosabban egy vizsgálattal megtudható, hogy a partnerek génjei mennyire illenek össze. Az ideális biológiai pároknak állítólag jobb a szexuális kapcsolatuk, nem csalják meg egymást, és egészségesek lesznek a gyermekeik. A vizsgálatot a floridai ScientificMatch és a zürichi GenePartner nevű cégek végezték el. Az utóbbi 299 dollárt kér a vizsgálatért, a ScientificMatch viszont 995 dollárért kínál élethosszig tartó tagságot.

Egy korábbi tudományos kísérletből, a híres izzadságszagú pólók tesztjéből kiderült, hogy a nők annak a férfinek a testszagát kedvelik, akinek az immunrendszere az övéktől teljesen különbözik. A New Scientist újságírója állítja, hogy mindig is szerette Nic szagát, de felmerült benne, hogy esetleg a fogamzásgátló miatt tévedett.

Jól választott
A DNS-tesztből kiderült, hogy a hölgy és Nic génjei 83-89 százalékban különböznek, tehát elég valószínű, hogy a gének nem okoznak majd gondot a kapcsolatukban. Csakhogy az újságírónő a kollégái génjeit is elküldte a cégeknek, hogy legyen összehasonlítási alap, és kiderült, hogy több kollégájának a génjei jobban különböznek az övétől, mint Nic génjei. Ráadásul Eric Holzle, a ScientificMatch munkatársa azt mondta, hogy pusztán a gének alapján 17 százalék az esélye, hogy Nicet megcsalná.

A biztonság kedvéért a szaglástesztet is elvégezte az újságírónő, amivel nem sikerült alátámasztania a genetikai teszt eredményét: Nic, Rowan és Ryan pólójának a szaga tetszett neki, ez megegyezik a génteszt eredményével. Csakhogy Mike szagát is kedvelte, akivel egyáltalán nem illik össze, és semlegesnek találta Roger és Alex szagát, akik elméletileg jó párjai lennének. Egyedül Rohan szagát nem bírta elviselni, akinek a génjei sem illettek az övéhez.

Mennyire kell a tesztet komolyan venni? Szakértők szerint még nincs elég bizonyíték ahhoz, hogy a DNS-teszt legyen a legfontosabb útmutató a párválasztáshoz. Nem tudni, hogy melyek a legfontosabb tényezők a párválasztásban. Egyes tanulmányok szerint nem a különböző, hanem éppen ellenkezőleg, a hasonló gének a vonzóbbak, mások szerint az arc szimmetriája a döntő, és persze nem lehet kihagyni a legnyilvánvalóbb tényezőket, azaz hogy hasonló társadalmi és gazdasági hátterű, képzettségű és intelligenciájú embereket kedveljük meg.

A genetikai tesztet elvégző vállalatok senkinek sem javasolják, hogy hagyja el a párját, ha nem jó az eredmény, mert ők is tudják, hogy egy kapcsolat elsősorban attól lesz jó, ha az emberek jól érzik magukat egymással.

(index)

Az epigenetika a gének olyan öröklődődési formáit vizsgálja, amely nem jár együtt a DNS szekvenciájának megváltozásával, ezek a gének működésében az egyéni életben bekövetkező változások.

"Világossá kezd válni számunkra, hogy az epigenetika áll a modern orvostudomány központjában, mivel ezek a változások - a DNS-szekvenciától eltérően, amely minden sejtben azonos - a táplálkozás vagy a környezeti tényezők hatására következnek be" - hangsúlyozta Andrew Feinberg, molekuláris biológus, a Johns Hopkins egyetem orvostudományi karának munkatársa. "Az epigenezis szerepet játszhat például a diabétesz, az autizmus és a rák kialakulásában" - tette hozzá Feinberg.

A kutatók az úgynevezett reykjavíki kutatásban részt vevő 600 embertől vettek DNS-mintákat 1991-ben, majd 2002 és 2005 között, s ezeket összehasonlították. A kutatók megállapították, hogy az esetek közel harmadában a DNS-metiláció (a DNS-hez kötődő kis méretű metil-csoportok mintázata) tizenegy év alatt megváltozott. - "Azt tapasztaltuk, hogy idővel jelentős változás áll be, ami szerintünk azt bizonyítja, hogy az egyén epigenezise a korral változik" - mondta Daniele Fallin, a Johns Hopkins egyetem orvostudományi kara járványtani vendégprofesszora.

Az epigenetikus változások örökölhetőek, ami magyarázatul szolgálhat arra, egyes családokban miért fordulnak elő gyakrabban bizonyos betegségek. A tanulmány a Journal of the American Medical Association című szakfolyóirat eheti számában jelent meg.

(MTI)

Az a vizsgálat a bevett a nemzetközi gyakorlatban, amelyet korábban elvégeztek az ügyben - mondta el Morvai Attila. Hozzátette: a sértett jogi képviselője által javasolt, úgynevezett mitokondriális módszert csak kivételes esetekben alkalmazzák. Az Egészségügyi Minisztérium erre vonatkozó módszertani ajánlása szerint akkor kell használni, ha egy bomlásnak indult mintát kell elemezni, vagy ha anya és gyermeke közötti rokoni kapcsolat megállapításáról van szó. A folyamatban levő eljárás azonban nem ilyen jellegű.

A főügyészségi szóvivő a sértett jogi képviselőjének másik beadványával kapcsolatban azt mondta: erről a nyomozóhatóság a jövő héten dönt. Ebben a jogi képviselő azt kérte, hogy vizsgálják meg a sértett vendéghaját, azt vessék össze az ügyben meggyanúsított rendőrök szolgálati autójában talált hajszálakkal, mert ez bizonyítékul szolgálhat arra, hogy a 21 éves lány ült a kocsiban.

(MTI nyomán)

A Fővárosi Főügyészség szóvivője az InfoRádióban elmondta: a DNS-vizsgálat nem vezetett eredményre, mert sem a sértett, sem a gyanúsítottak ruháján nem találtak olyan nyomokat a szakértők, melyek a másik féltől származtak volna. Morvai Attila szerint ennek két oka lehet: az egyik, hogy a nyomokat két hét elteltével rögzítették, így azok megsemmisülhettek, de az is elképzelhető, hogy nem is voltak.

Morvai Attila hozzátette: a vizsgálat szerint ugyan mind az öt rendőr ruháján találtak a szexuális aktivitásra utaló nyomokat, de ezek nem a fiatal lánytól, hanem maguktól a rendőröktől származnak. A Fővárosi Főügyészség szóvivője közölte: álláspontjuk szerint minden releváns bizonyítékot beszereztek, így egy-két héten belül érdemben dönteni tudnak az ügyben.

Hiányos szakértői véleményt kapott Zsanett ügyvédje

A három szakértői vélemény közül egyet hiányosan kapott meg Zsanett ügyvédje. Tuza Péter elmondta: 6 oldal hiányzik az egyik dokumentumból, ezért hiánypótlást kér az ügyészségtől. Az ügyvéd hangsúlyozta: vannak még bizonyítékai védence állítása mellett, de szerinte ezeket az ügyészségnek kell megosztania a közvéleménnyel.

Morvai Attila, a Fővárosi Főügyészség szóvivője a Független Hírügynökség kérdésére elmondta, hogy az ügyvéd a szakvélemény érdemi részét megkapta, nyilvánvalóan csak azt, amit a sértett és jogi képviselője megkaphatott az eljárás jelenlegi szakában.

(InfoRádió-HírTV)

A Múzeum körúti erőszakkal meggyanúsított rendőrök ügyvédjei közül az MTI által megkérdezettek szerint a nyomozás során készített műszaki, hemogenetikai és orvosszakértői szakvélemények a gyanúsítottakat igazolják. A sértett jogi képviselője viszont még nem látta a szakértői vizsgálatok eredményét, így leghamarabb csak szerdán szeretne állást foglalni az ügyben.

A szakértői jelentéseket kedden tárták a védők elé. Magyar György, az egyik rendőr ügyvédje azt mondta: mindhárom szakértői véleményre az jellemző, hogy „nem tartalmaz terhelő bizonyítékot a gyanúsítottak bűnösségére, nem támasztja alá a feljelentésben foglaltakat". Az ügyvéd a szakértői véleményekről részletesen nem kívánt beszámolni, csak annyit mondott, hogy „a korábban megjelent sajtófeltételezések megalapozottnak látszanak".

Somfainé Vajda Ágnes, egy másik meggyanúsított rendőr védője az orvosszakértői véleménnyel kapcsolatban azt mondta: a sértett vizsgált sérülései a szakértő szerint két héten belüliek, de egy héten túliak. A védő hangsúlyozta: mindez azt jelenti, hogy a feljelentés napján megvizsgált sértett sérülései nem május 4-én, az állítólagos erőszak napján keletkeztek. Az ügyvéd megerősítette azt a sajtóhírt is, hogy a DNS-szakértő nem talált a sértett ruháján a gyanúsítottaktól származó DNS-t.

Tuza Péter, a sértett jogi képviselője arra hivatkozva, hogy ő még személyesen nem látta a szakértői vizsgálatok eredményét, nem kívánt nyilatkozni. Mint mondta, tanulmányozni kívánja a dokumentumokat, és leghamarabb szerdán szeretne állást foglalni.

A sajtóban eddig megjelentekkel ellentétben egyébként a DNS-vizsgálat eredménye nem perdöntő. A bizonyítási eljárásban mérlegelés tárgyát képezheti, de semmiképpen nem tekinthető döntő bizonyítéknak, ez csak egy a bizonyítékok sorában – nyilatkozta az Indexnek korábban Pádár Zsolt igazságügyi hemogenetikus szakértő, a Bűnügyi Szakértő- és Kutatóintézet osztályvezetője.

Az ügyészség folyamatosan értékeli a bizonyítékokat, és ha nincs újabb bizonyítási indítvány a védők részéről, akkor várhatóan egy-két héten belül érdemi döntéssel zárják le a nyomozást – mondta Morvai Attila. A Fővárosi Főügyészség szóvivője hozzátette: a szakértők minden, az ügyészség által feltett kérdésre egyértelmű választ adtak, így a Budapesti Nyomozó Ügyészség részéről nincs szükség arra, hogy a szakértők kiegészítő kérdésekre válaszoljanak.

A nyomozás szempontjából az a lényeges, hogy negatív eredmény született – mondta Morvai Attila az MNO azon kérdésre, hogy igaz-e az az állítás, amely szerint a a DNS-szakértő nem talált a sértett ruháján a gyanúsítottaktól származó DNS-t. Mint mondta, nem mutatható ki keresztegyezőség.

A Múzeum körúti erőszak ügyében meggyanúsított öt rendőr előzetes letartóztatását hétfőn szüntette meg az ügyészség, mert beszerezték a szükséges bizonyítékokat.

(MTI-index.hu-MNO)

A munkaidő végéig nem kapta meg az ügyészség a DNS-vizsgálat eredményét a Múzeum körúti erőszak néven ismertté vált bűncselekmény ügyében – tájékoztatta Morvai Attila az MTI-t szerda délután.

Mint ismert, több ígéret is elhangzott azzal kapcsolatban, hogy hamarosan eredmény várható, de ez az utóbbi húsz napban rendre meghiúsult. Valószínűnek tűnik, hogy a vizsgálatok még folynak. Ezt erősítheti Dr. Lászik András, az Igazságügyi Orvostani Intézet DNS-labor-vezetőjének tájékoztatása is, aki az MNO-nak nem erősítette meg, hogy meglenne a vizsgálat eredménye, ugyanakkor nem árulta el azt sem, hogy folyik-e még maga az elemzés.

A sértett jogi képviselője is úgy tájékoztatott: nincs tudomása arról, hogy eredmény született volna a vizsgálattal kapcsolatban. Mint Tuza Péter elmondta, érdekesnek tartja, hogyan jelenhetett meg több lapban is a vizsgálati eredménnyel kapcsolatos feltételezés, főleg olyanok, amelyek védencének vallomását gyengítik. Szerinte érdemes lesz összevetni a sajtóban megjelent információkat az elkészült laboreredménnyel, ha az nyilvános lesz.

Ismeretes, hogy a Népszabadság szerdai számában arról ír, hogy meg nem erősített információik szerint a vizsgálati eredmények a rendőrök álláspontját erősítik meg a sértett vallomásával szemben. Emellett a Bors című bulvárlap is arról ír, hogy a rendőröktől származó váladékot sem a sértett testén, sem a rendőrautóban nem találtak.

Az előzetes tervek szerint a szerdai napon az ügyészség nyilvánosságra hozza a vizsgálati eredményeket, akkor derül majd ki, hogy a lapok saját feltételezéseiket hozták nyilvánosságra, esetleg manipulációs szándékkal, vagy már elkészült a jelentés, amelynek részletei kiszivárogtak a sajtó képviselőihez.

(MTI-MNO)