(Szent Korona Rádió)

A szocialista politikus korábban azért kezdeményezte a műalkotás ismételt kihelyezését, mert szerinte az első világháborút lezáró békeszerződés, az ország szétszabdalása közös nemzeti tragédia, a "Fájdalmas anya" pedig méltóképpen szimbolizálja az ebből fakadó gyászt.

Krausz Tamás történész úgy fogalmazott: az újpesti politikus ötlete kampánycélokat szolgál, az alpolgármester nincs tisztában azzal, hogy az MSZP vagy a Jobbik tagja-e.

Az újpesti pártok és sok civil szervezet egyöntetűen kiállt a szobor visszaállítása mellett.

Trianon tragédiája több kell, hogy legyen mint politikai pártok egymás elleni csatározása. Egy nemzet tragédiáját fölhasználni kampánycélokra a legbecstelenebb dolog amit ember tehet.

A mandiner.hu érdekes kérdéseket tett fel Tripponnak, a válaszok szocihoz méltóan semmit mondóak maradtak.
Újpest szocialista alpolgármestere nem foglalkozik párttársai vagy más kerületek ügyeivel. A magát középutas, mérsékelt, hazafias baloldalinak valló Trippon Norbertet csak a Fájdalmas anya szobor érdekli.

-A következő mondatról érdekelne a véleménye: „akinek nem tetszik a turul szobor, az ne menjen a XII. kerületbe!”

-Újpestről beszélünk, itt a Fájdalmas anya szobrát akarjuk visszaállítani.

-Ön Újpest alpolgármestere. Derce Tamás, a városrész vezetője fogalmazott úgy: „polgármesterként abszolút nem érdekel, mi a véleménye erről azoknak, akik nem ott élnek. Akinek nem tetszik, ne jöjjön Újpestre”.

-Ezt nem kívánom kommentálni, mivel nem én mondtam.

-A XII. kerületben egy jogszerűen emelt turul szobor mellett kiállna, úgyis, mint a világháború áldozatainak emlékműve mellett?

-Azzal a turul szoborral nem értek egyet, mivel olyan jelentéseket hordoz, amik aggályosak lehetnek. Azt az álláspontot osztom, mely a Fővárosi Közgyűlésben többséget kapott. A mi Fájdalmas anya szobrunknak semmi köze a turulhoz. Nem tartozik rám sem az, amit polgármester úr mondott, sem az, hogyan vívja a XII. kerület a csatáját. Ez a szobor teljesen másról szól.

-Mégiscsak azt mondta, hogy azért van erre a szoborra szükség, mert a történelmünk egyik legszomorúbb pillanatának állít emléket. A világháború is a magyar történelem része, nem csak Trianon…

-Mindkét világháború áldozatainak van emlékműve Újpesten. A Fájdalmas anya szobra egyébként nem új szobor, 1937 óta itt állt, a Horthy kormányzósága alatt, a Szálasi rezsimben, a Rákosi és Kádár időszakban is itt állt, a ’90-es évek elején került el a térről. Politikai rendszerektől függetlenül a tér része volt, senkinek nem szúrta a szemét. Úgy gondolom, akkor húsz évvel a rendszerváltás után se bántson senkit. Én már a rendszerváltás után szocializálódtam, számunkra már nincsenek tabuk.

-A turul mégiscsak tabu, párttársai számára legalábbis.

-Nem kívánok beleszólni olyan kérdésbe, ami nem Újpestre tartozik. Én újpesti pártelnök vagyok, újpesti alpolgármester, ami a XII. kerület és a Főváros között zajlik, abba nem folynék bele.

-Ott egy építéshatósági ügyben van vita, önmagában tehát nem a turulról van szó, hanem hogy ott szabad e építeni vagy nem. Önöknél, Újpesten lehetne turulszobrot emelni?

-Ha ilyen javaslat lenne, azt a képviselőtestület biztosan megtárgyalná, de a Fájdalmas anya olyan műalkotás, mely már majdnem egy évszázada Újpesthez tartozik. Ezeket a dolgokat ne keverjük össze. A szobrunkról még annyit, ha lehet, hogy egy történelmi eseményre minden hazafinak kötelessége méltóképpen emlékezni pártállástól függetlenül.

-Az V. kerületben, a Szabadság téren 1932-ben állították fel a Magyar fájdalom szobrát, 1928-ban az Ereklyés országzászlót, a trianoni fájdalom kifejezéseként. Ennek újraállításával egyetértene?

-Nem ismerem az V. kerületi emlékművet, ezért nem kívánom kommentálni, én Újpestről kívánok csak beszélni, a Fájdalmas anya szobráról. Olyan dolgokkal, amik nem ehhez kötődnek, nem kívánok hozzászólni.

-A Trianon témához ez azonban mégis szorosan kötődik. Ma szovjet hősi emlékmű áll a helyén.

-Nem ismerem az ügy hátterét, én Újpestet ismerem, itt nagyon sok köztéri alkotás van. Csak néhány példa: partizán emlékmű, „tanácsköztársasági” szobor, és – én magam javaslatára - Kelemen Gyulának, a Nagy Imre kormány államminiszterének is szobrot állítottunk. Nagy Imre szellemi örökségét érzem magaménak, én egy középutas, mérsékelt, hazafias baloldalinak gondolom magam.

-Turulszoborból közelítőleg 195 van Magyarországon. Filló Pál és Török Zsolt – az ön párttársai – letűnt idők jelképeként vélekednek ezekről, és a XII. kerületi emlékművet a szoborparkba helyeznék át. Egyetért velük?

-Nem kívánom kommentálni a párttársaim véleményét, nem kívánok kommentálni turul ügyeket, én újpesti alpolgármester vagyok, Újpestért dolgozunk, újpesti főteret építünk, a Fájdalmas anya szobrát állítjuk vissza.

-De Trianonról, a trianoni békeszerződés okozta fájdalomról is beszélt a szobor kapcsán.

-Én nem Trianonról beszélek, én a szoborról beszélek. Más szoborügyekről, és párttársaim nyilatkozatairól nem dolgom beszélni. Rám Újpest tartozik.

(stop.hu)

(Népszava nyomán Szent Korona Rádió)

Trippon Norbert, a IV. kerület szocialista alpolgármestere a múlt héten kezdeményezte az először 1937-ben Újpest főterére került trianoni emlékmű visszaállítását. A "Fájdalmas Anya" című bronzszobor a Horthy-kor után a szocializmus éveiben is helyén maradhatott, egészen 1992–1993 fordulójáig, amikor is a helyi legendák szerint garázda kezek elől az egyik újpesti önkormányzati intézmény udvarára "menekítették" - ismerteti a napilap keddi száma.

Ughy Attila emlékeztetett rá: ha a helyi képviselő-testület támogatja a javaslatot, s minden szükséges szakhatósági engedélyt beszereztek, akkor még szükség lesz a Budapest Galéria (BG) döntésére. Csak ezután kerülhet a javaslat a főváros két illetékes testülete, a városfejlesztési, illetve a kulturális bizottság elé. Az ő döntéseik alapján vitatja meg a kérdést a közgyűlés.

Zsigmond Attila, a BG főigazgatója a Népszavának azt mondta: ők csak az új helyszínt vizsgálják meg szakmai szempontból, a szobrot magát nem, mivel azt már zsűrizték, mikor felállították.

(HírExtra)

A Hősök szobrának helyreállítását korabeli fotók alapján végeznék el. Az 1927. június 6-án felavatott emlékmű nagyrészt közadakozásból épült, s 137, az első világháborúban elesett hősnek állít emléket. A szoborcsoport fő alakja a második világháború után megsemmisült ( azaz lerombolta a szovjet hadsereg - a szerk. ), melynek helyreállításával a kezdeményezők és az önkormányzat a lakosság és az elesett hősök emléke iránti régi adósságukat szeretnék törleszteni. A helyreállítás várható költsége 2 millió forint.

Mint azt az egyik szervezőtől, Komlós Zoltántól megtudtuk két hónap alatt eddig 800 ezer forint gyűlt össze. Az alkotás Csák Attila pátyi szobrászművész keze munkáját dicséri majd, aki a közelmúltban már egy makettet is küldött a készülő műről. Tiszakürtön azt szeretnék, ha 2009. június 6-ra, a Hősök napjára az emlékművet már fel tudnák avatni. Erre minden esély megvan, ugyanis amint egymillió forint összegyűlt aláírhatják a szerződést a szobrászművésszel, a teljes vételárat pedig három ütemben kell kifizetniük. Ha novemberben a felek ellátják kézjegyükkel a szerződést március 15-ére már elkészülhetne a szobor negatívja.

E sorok írója pár hete beszélt személyesen az emlékmű helyreállítása ügyében tevékenykedő, nemzeti érzelmű, motoros fiatalemberrel. A szándék dicséretes, a gyűjtés a hírben foglaltaknak megfelelően jól áll és remény van a szobor teljes helyreállítására. A szobornak jelenleg csak a helye és a talapzata van meg. A szoborról létezik jó pár régi fénykép, a tervek szerint az új szobor a régi másolata lesz. Tiszakürtre az emlékművön kívül az arborétuma miatt is érdemes majd ellátogatni - a szerk.

(Szoljon nyomán Szent Korona Rádió)

Az avatáson közel háromszázan jelentek meg Rákoskeresztúron, a Népkertben.

Eredetileg az emlékmű a két világháború között épült Trianon-emlékműként, majd kommunista nyomásra 1948-ban átalakították az emlékművet az 1848-49-es szabadságharc emlékmére.

Visszaállították eredeti helyére az országzászlót, ez emlékműre visszakerült a történelmi Magyarország dombormű és az "Így volt, így lesz" felirat. A kerületi, fideszes többségű képviselőtestület heves vita után fogadta el, hogy az 1848-as emléktábla helyére katonai tiszteletadás mellett rakják vissza a trianoni emlékhelyet.
A visszaállításra az eredeti képek alapján került sor.

Képekhez kattintson IDE.

(Szent Korona Rádió)

A mészkőből emelt halomra egy kettős oszlop kerül, amelynek tetején ott lesz a kiterjesztett szárnyú bronz turulmadár. A kőhalomra – ugyancsak bronzból kiöntve – felkerül a Trianon előtti Magyarország darabokra hulló térképe.

Az emlékmű önkormányzati pénzekből és a helyi vállalkozók adományaiból készült. A szombat esti avatási ünnepség előtt misét mond majd Veres András szombathelyi megyéspüspök. Az ünnepi beszédeket a falu polgármestere és V. Németh Zsolt, a térség országgyűlési képviselője tartja. Az emlékművet Veres András püspök szenteli fel.

Arra is felhívták a figyelmet a helyiek, hogy a Rátóthoz közeli Kondorfán még a két világháború között felállítottak egy kisebb Trianon-emlékművet, amely csak azért kerülhette el a pusztítást, mert a helyiek az első világháborúban elesett hősök neveit is rávésték az oszlopra.

(kuruc.info)