A Heti Válasz című hetilap munkatársa - R. Sz. - nagyívű írásában szárnyal az elfogulatlan, szabad tájékoztatás. Megvan az új ellenségkép. Na, nem a 8 éves ámokfutásuk után összeeső MSZP, hanem - természetesen - a Jobbik.
Ennek a szándéknak látványos lépcsőfoka, hogy senki nem kíváncsi arra semelyik oldalon, sem a Fidesznél, sem a bal-liberálisoknál, hogy kinek is mondta és miért is mondta felháborodott szavait: „Na ezt majd a folyosón megbeszéljük!"

Marad a recept: Zagyva Gyula „bunkó”, „iskolázatlan”, „tehetségtelen” és egyáltalán: fenyegetőző „skinhead”, Martens-bakancsos figura, a magyar parlamentarizmus „szégyene”, akitől „félni kell”.

Minden előítélethez azonnal találni „szakértőt”, aki kifejti majd, miért is van igaza az előítéletesnek.
A Heti Válasz is megtalálta a maga szakértőjét. Azt ugyan nem mondhatnánk, hogy ennek a kérdésnek a kapcsán; mégis idézték.
Előkerült ugyanis Ablonczy Balázs történész, aki évekkel ezelőtt, az 1939-es választás hetvenedik évfordulóján a II. világháború előtti utolsó szabad, demokratikus magyarországi választás hatásait elemezte. Mármint, mint történész., és nem Zagyva Gyula hozzászólását. A történész nem aktuálpolitizál. De a HV nem tudta kihagyni.

Akkor, négy éve ezt írta ugyanis:
„Új hang jelent meg [1939-ben] az Országházban; a gyakran alacsonyan iskolázott, kishivatalnokból vagy Beszkárt-alkalmazottból lett szélsőjobboldali képviselők nem értették a korabeli politikai nyelv sallangjait.

Lényegre törő, gyakran durva stílusuk arra is szolgált, hogy kézzelfoghatóan is megjelenítse szakításukat a kor elitjével” – írta akkor a Heti Válasz lapjain Ablonczy.
Arról nincs adat, hogy jelen írásukhoz megkeresték-e újra Ablonczyt, hogy szavait átültethetik-e a mai állapotokra; a ’39-es helyzetről alkotott véleménye kompatibilis-e a maival; egyáltalán: újra fölhasználhatják-e 4 évvel ezelőtti gondolatait. Esetleg azok szellemi tulajdonjogáról örökre és visszavonhatatlanul lemondott; és azt a HV-nak tetsző bármilyen formában, bármikor és bárhol lehet idézni – szövegösszefüggésétől függetlenül? (Gratulálunk! Ezt nevezte a HV annak idején, még a Gyurcsány-korszakban „csúsztatásnak” és „kettős mércének”. Úgy látszik, a hatalom tényleg vakká tesz.)

A Délmagyarország baloldali érzékenységű napilap hasábjain viszont nyilatkozhatott a jobbikos képviselő.

Ezt mondta a honatya:
– Egy jelentéktelen fideszes pártkatona, ha jól emlékszem, Bányai Gábor idegesített föl.
– Valamennyi, a témához hozzászóló képviselőtársamat szekálta, piszkálta, mindenkire megjegyzéseket tett – emlékezett vissza az ülésnapon történtekre Zagyva.
Kiszólása után, Zagyva Gyula szerint, Bányai Gábor még le is hülyézte őt. A jobbikos képviselő elmondta azt is, a folyosói „találkozó” végül elmaradt.

Azzal a kérdéssel most ne foglalkozzunk, hogy egy jobbikos képviselőnek a balos napilapban van lehetősége elmondani, ő hogyan látta a történteket, miközben a fideszes média-birodalom összezár és nem hajlandó a legnyilvánvalóbb etikai szabályszegéseket sem elítélni, ha az az ő oldalukról érkezik. Arról meg főként ne, hogy még a MS Word is zölddel húzza alá azt a szót, hogy „hülye”; azt írva mellé megjegyzésként, hogy: „durva, obszcén vagy bántó szó”.

Ne felejtsük el, fog még (óhatatlanul) a Fidesz olyan helyzetbe kerülni, amikor számonkérhető lesz majd rajtuk az etikai, morális tisztaság. Hogy mást ne mondjunk, a hatalom sokakat anyagiassá és korrupttá tesz… Mert ami előfordulhat, az elő is fordulhat…
Amennyiben a moralitás szempontjai már most ilyen távol vannak a Fidesz-közeli médiában, vajon mire számítanak - hogyan fog viselkedni a Jobbik - az óhatatlanul előbukkanó immorális ügyekben.
Mert az a képviselő, aki felszólalása közben molesztál, beszólogat egy másik képviselőnek, mert tudja, hogy sértései nem hallatszanak be az előadó mikrofonjába (így azok ország-világ számára meg nem történtek lesznek); sunyin és elrejtőzve szerepelgethet, mint ha a saját villájában ücsörögne és nem az Ország Házában. Milyen lehet a saját munkájában, a saját közfeladatai ellátásában?

Ilyen?

Akkor már most nagy bajban van a Fidesz és nagy bajban vannak a Bács-Kiskun megyei fideszesek!

De ki is ez a Bányai Gábor?
Azt tudjuk meg - hivatalosan - róla, hogy 1969-ben született. Nős és van négy gyermeke.
Kertész üzemmérnöki és szakmérnöki oklevelet szerzett.
Volt tsz-dolgozó, pedagógus, vállalkozó, míg 2006-ban parlamenti képviselő lett a bácsalmási kerületben, ahol most is. A Fidesz országos választmányának tagja.
Tagja a jánoshalmi római katolikus egyház községnek, természetesen a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének is [bár kérdés, hogy tanúsított magatartásában egyáltalán mi a keresztényi, és mi az értelmiségi].
De hogy ne elégedjünk meg ennyi álláshalmozással, emellett még a Bács-Kiskun megyei Agrárkamarának is elnökségi tagja.

Szóval ezért lehet neki beszólogatni: mert ő nagy ember. Csak azt felejti el, hogy a „nagy” emberek gyorsan lesznek „kis” és bukott emberek; főként, ha így viselkednek, miközben a másik frakció tagjait tisztességre, politikusi viselkedésre és konszolidált képviseletre intik. Kettős mérce? „Mi az hogy! Nagyon is!” (Gy. F.)
De Bányai képviselő úr, ne felejtse, jönnek még az önkormányzati választások! És azt se, hogy jelen pillanatban - igazi álláshalmozóhoz méltóan - még Ön a megyei közgyűlés elnöke is. Sok állás, sok fizetés, nyugodt élet, gazdag karácsonyfa alja. Mi lesz, ha egyikből, másikból vagy mindből kiesik és csak szerény országgyűlési képviselői fizetéséből tartja majd el becsülendően nagy létszámú családját?

De tudja elnök-elnök-képviselő-ügyvezető és választmányi tag úr: a nagy család önmagában nem érdem; főleg ha olyanokra nevelné gyermekeit, amilyet személyes példamutatásával legutóbb tanított nekik. Ezért sajnálom – mindenesetre – a gyermekeit, ha nekik is a „hülye” kifejezés parlamenti, a képviselőházi ülésteremben szokásos használati módjait okítja otthon, esetleg a rogyásig megpakolt karácsonyfa alatt, a kandallójuk villogó fényében el-elrévedezve, velük anekdotázva. „Tudjátok gyerekek, amikor én »lehülyéztem« a Zagyva György Gyulát, az volt az igazi keresztény és hazafias cselekedett! Tanuljatok ti is atyátoktól, így kell ezt csinálni! Különben sosem lesz belőletek megyei közgyűlési elnök, de még ügyvezető igazgató sem.”

Néha – talán – jusson eszébe volt képviselőtársa: Lengyel Zoltán, mielőtt másokat zavarni akarna jövőbeni parlamenti előadásában. Így, ilyen szókészlettel. Emlékezzen rá, L. Z. is büszkélkedett még anno az ő ideológiai nevelésével. Mégis az MDF-ben kötött ki.

„Egy kanál mézzel több legyet lehet fogni, mint egy hordó ecettel.” (Xavéri Szt. Ferenc) Legalábbis ez az idézet díszeleg Bányai elnök úr fideszes honlapján. Vajon mire gondolhatott Bányai Gábor? Mert Xavéri Szt. Ferencre biztosan nem. Mézre? De ugye nem a „mézes bödönre”?

(Chubakka - Szent Korona Rádió)