Legalább negyven évet ugrottak vissza az időben azok az érdeklődők, akik a Zöld Baloldal és a Magyarországi Munkáspárt 2006 által megrendezett nőnapi konferenciára látogattak el vasárnap.

A nőnap századik évfordulójának alkalmából tartott összejövetelnek a nyolcadik kerületi Vasas Szakszervezetek székháza adott otthont, melynek a 44-es szovjet mártírok emléktáblájával díszített előterébe belépve úgy érezhették volna a fiatalabb látogatók, egy 56-os film forgatásának díszletei közé csöppentek.

Az esemény résztvevőin minden bizonnyal úrrá is lett a nosztalgia érzése, kevés kivételt leszámítva ugyanis javarészt nyugdíjasok képviselték a női nemet a jeles évfordulón. Érdekes módon sok férfiú is kötelességének érezte ugyanezt, mivel szép számmal jelentek meg a vörös függönyökkel és sarló-kalapács jelképekkel ékesített díszteremben. Volt, aki Kádár János képével díszített vörös nyakkendőben érkezett.

Ugye, gondolsz néha rámA konferencia fő témái között szerepelt a nők szociális és egészségügyi helyzete, munkaerő-piaci kiszolgáltatottságuk és politikai döntéshozatalban való részvételük. Miután elhangzott a köszöntő dal, melynek szövege cirill betűs orosz fordításban a kivetítőn volt olvasható, a felszólalók meglehetősen sötét képet festettek a nőpolitika helyzetéről: a nők egyenlőtlen bérezéséről és a családalapítás miatt rájuk háruló plusz terhekről, az úgynevezett „második műszakbeli" munkáról, melyet nem méltányol eléggé se a társadalom, se a munkaadók.

A nők társadalmi hányatottsága mellett a több órásra nyúlt előadáson szóba került a fenyegető fasizmus és a kapitalista kizsákmányolás réme is, ezekre a pódium felett kifüggesztett, „Nem akarunk a kapitalizmus rabszolgáivá válni!" feliratú vörös lepedő, a vörös alapon „Soha többé fasizmust" és a „Neoliberalism → fasism" szövegekkel ellátott transzparensek hívták fel a közönség figyelmét, és több felszólaló is megemlítette. Legelső előadóként Vajnai Attila, a Magyarországi Munkáspárt 2006 elnöke emlékezett azokra az áldozatokra, akik az életüket adták a fasizmus elleni harcban.

„A fasizmus ismét itt dübörög az utcákon" - jelentette ki a Thürmer Gyula vezette Munkáspártból 2006-ban kiváló párt elnöke, utalva arra, hogy csapatával együtt a szombati antifasiszta tüntetésen pár ellendemonstrálónak vélt turistával összetűzésbe keveredett.

A meghívott külföldi előadók közt szerepelt a Francia Kommunista Párt alelnöknője is, aki szerint a válságért a „korlátlan kapzsiságot hatalomra helyező" kapitalista rendszer a felelős. „Progresszív magyarok, tiltakozzatok a neoliberális lépések ellen!" - üzente a magyar nőknek a francia kommunista hölgy, aki szerint éles osztályharcban élünk.

A magyar politikai színtérről magát „határozottan antikapitalista" és „engesztelhetetlenül antirasszista és antifasiszta mozgalomként" meghatározó Zöld Baloldal elnöke, Droppa György is felszólalt, és projektoros vetítéssel próbálta prezentálni, miért is működik helytelenül világunk.

Droppa György véleménye szerint a médiában uralkodó, ideálisnak beállított embertípusok hamisak: ezt alátámasztandó, fényképekkel bemutatta a „sovány, szőke, alkalmazkodó, komolytalan, vihogó" nőt és a „verekedős, macsó" férfit. Utóbbi hatásosabb érzékeltetésére Bruce Lee, Arnold Schwarzenegger képét és Bruce Willis kigombolt inges fotóját mutatta meg a közösségnek. A „valóságnak meg nem felelő" képpel ellentétben Droppa György a környezettudatosan gondolkodó embert hozta fel pozitív példának.

Egy harmadik baloldali mozgalom tagja is szót kapott a nőnapi konferencián: a Magyar Egyesült Baloldal vezetője, Artner Annamária véleménye szerint a mai nők problémáinak oka az, hogy a rendszerváltozás utánra a társadalom alapegysége a család lett, mely bezárja és rabszolgává teszi a nőt. Az ennek megfelelő jogrendet kell visszaszorítani, helyette pedig a társadalmi újratermelés közösségi formáit kell erősíteni, magyarázta el a hölgy.

Két felszólalás között magához ragadta a szót a Magyar-Venezuelai Szolidaritási Társaság elnöke is, aki felolvasott egy petíciót, melynek aláírására kérte fel a jelenlévőket a Chávez elnök vezette Venezuela politikájának ismertetésére és a média által eltorzított hírek megcáfolására szegődött szervezet.

A nyilatkozatban a Chávez-féle bolivári forradalmat támogató mozgalom a latin-amerikai országokkal való szolidaritásra szólít fel, és arra, hogy „a marxisták, kommunisták, radikális baloldaliak" kifejezzék támogatásukat az imperializmus elleni küzdelemben, és távoli országunkból „harci, forradalmi" üdvözletüket küldjék a szabad és szocialista világ létrehozásán fáradozó társaiknak.

A latin népek iránti elköteleződés jeleként egy másik külföldi vendég, a kubai nagykövet-asszony is felszólalt: a magát forradalmi kubai nőként definiáló hölgy több mint ötven percesre sikeredett beszédében - melyet egy dadogó, folyamatosan visszakérdező tolmács próbált lefordítani a közönségnek - az amerikai blokádtól kissé szenvedő, de igazából rendkívül jó helyzetben lévő honfitársnőiről mesélt.

A kubai forradalmárasszony mellett az olaszországi Kommunista Újjászületés Pártjának egy képviselője is átadta „harci" üdvözletét a magyar „elvtársaknak", végül pedig Tamás Gáspár Miklós liberális-antikapitalista filozófus beszélt a nők és a politika kapcsolatáról, melyről csak annyit mondott: nem hiszi, hogy hazánk előnyére válna, ha Morvai Krisztina lenne a köztársasági elnök.

A tavalyi EP-választásokon majdnem a Zöld Baloldal színeiben induló publicista kifejtette, hogy a társadalom reprodukcióját ingyen és nem önkéntesen végzik el a nők, ugyanis erre kényszeríti őket a tőkés rendszer és a tradicionális családmodell is.

„Ennek a nyolc évnek az eredménye zéró" - mondta el az aktuálpolitikai helyzet kapcsán Tamás Gáspár Miklós, aki szerint fasiszta áttörés közeleg, mely a nőket is fenyegeti: a radikális jobboldal ugyanis a hierarchia, a harciasság és a hímsovinizmus eszményeit és bizonyos embercsoportok alsóbb- és felsőbbrendűségét hirdeti, és „vissza fogja kergetni a nőket a konyhába, a templomba és a plébániákba, ott nem lázadnak, és nincs velük baj".

„A szocialisták, marxisták, feministák vagy ugyanabban a győzelemben fognak részt venni, vagy ugyanabban a koncentrációs táborban fognak ülni" - zárta szavait a filozófus, majd a konferencia zárásaként felcsendült a tapssal és a nyugdíjasok ökölrázásával kísért mozgalmi dala, az Internacionálé.

(Heti Válasz)

Az „írás”A Heti Válasz éles szemű és vájt fülű szerkesztője hogyan, hogyan sem találta meg ezeket a fényképeket és a cikkben az ekkor 11 éves Morvai Krisztina nyilatkozatát, ez örök rejtély marad; és nem is érdekes. Az viszont érdekes, hogy akik ebben az időszakban iskolába jártak, tényleg rendkívüli módon utálták az iskolaköpenyt, amelyek közül a legundorítóbb valóban a műszálas volt.

74-es divat-felvételekAkik akkor már éltek, tudják, hogy erről a „világrengető” kérdésről szólt (és csak erről szólhatott) a korabeli ifjúsági sajtó, a Dörmögő Dömötörtől kezdve, a Pajtás újságon keresztül, a Magyar Ifjúságig és a Világ Ifjúságáig. Fel is soroltuk a híres kádárista „ifjúsági” (értsd: kommunista) sajtót. Mert a köpenyt mindenki utálta.
A fiatal Morvai Krisztina miért szerette volna?
Mi ebben a hír?

Az, hogy ebből megtudhatjuk: édesanyja Fekete Klári, angol-orosz levelező, a Kézműipari Vállalat manökenje. Értjük ugye: manöken. A „manöken” szó minden negatív áthallásával.
Hát erről, erről az egyetlen egy szóról szól a Heti Válasz nagyívű írása. Ez mindenképpen „dicséretet” érdemel.
A megrendelőktől.
A cikk megrendelőitől.
Fantasztikus újságírói teljesítmény: Morvai Krisztina egy manöken lánya.
Nem idézünk belőle, akinek sok ideje van - keresse meg, olvassa el, ha nem tenne semmit, nem keresgélne, semmit sem fog veszíteni. Az egyetlen lényeges szót már idéztük és a másodikat és a harmadikat is: Morvai Krisztina.

Továbbá, nem tettük hozzá, a Heti Válasz forrását, a széles látókörükről és egyoldalú balos kötődéseikről elhíresült nyugat.hu-t. Nézzük meg az oldalon futó szocialista reklámokat és mindent megértünk - készül a szoci-fidesz tengely.

Azért, valljuk be, a pénzükért (azért a nem is kevés pénzükért) jobban is megdolgozhattak volna. Mert ahogy ebben az időszakban mondták az iskolában, de csak a jólneveltek: „ez hamvas gerle-pisi” volt uraim (?).

(chubakka - Szent Korona Rádió)

Néhány napja meglepő üzenetet kapnak a "pont hu" végződésű email címmel rendelkező felhasználók: a levél tárgya szerint Morvai Krisztináról szóló szexvideó linkjét tartalmazza az elektronikus levél.

Az iromány rossz magyarsággal (a Google automatikus fordítója gyanítható a háttérben) megfogalmazott szövege a következő: „Kerem mengnezze ezt a video rajta Christine Morvai Tisteletel Anastase", tartalma pedig egy pornószájtra mutató link.

A videón természetesen nem a Jobbik EP-képviselője látható. A spam küldőit nagy valószínűséggel nem politikai lejáratás szándéka motiválta, csupán megnézték, hogy mely személyiségekre keresnek rá leggyakrabban a magyar felhasználók: márpedig Morvai Krisztina folyamatosan a keresési listák élén található.

A módszer egyébként megszokott: globálisan leggyakrabban Paris Hilton vagy a teniszező, Anna Kurnikova állítólagos pornófelvételeivel próbálják kattintásra bírni az internetezőket, míg idehaza Kelemen Anna a legismertebb világhálós szexcsalétek. Újdonság azonban, hogy most egy politikus neve a csali.

(heti válasz)

Morvai Krisztina, a Jobbik államfőjelöltje a mezőgazdasági bizottságban emlékeztette a képviselőket, hogy az általuk most megszavazott földmoratórium 2011 utáni meghosszabbítását évek óta követeli a Jobbik, sőt a földtörvény olyan irányú módosítása szerepel a párt programjában, hogy a magyar föld magyar kézben maradhasson.

Az emberi jogi bizottságban a Jobbik EP-képviselője "Magyar Guantanamo" DVD-ket adott át a képviselőknek és tiltakozott a Magyar Gárda elleni újabb - szabadságjogokat sértő - btk. módosítás tervezet ellen. Morvai Krisztina elítélte azt a törvénytervezetet is, ami bűncselekménnyé nyilvánítaná azt, ha valaki megkérdőjelezi az ún. "holokausztnak" az egyediségét, amelynek törvénybe foglalása ügyében hosszú idő óta erőszakosan zsarol minket a nemzetközi cionizmus és holokausztipari aktivisták.

(Szent Korona Rádió)

- Elvállalta a Jobbik színeiben a köztársaságielnök-jelöltséget. Női államfőként meg tudja majd jeleníteni azt az érzékenységet, empátiát, amit jogvédőként és EP-delegáltként képvisel?

- A jelenlegi alkotmányos keretek között is van a köztársasági elnöknek egyfajta szimbolikus, a nemzetet összetartó, egységbe kovácsoló szerepe. Tény, hogy ez manapság furcsán jelenik meg. Ez a szerep jelenleg kimerül az általánosságokban: legyen szeretet, békesség, boruljunk egymás karjaiba azokkal, akik kilövik a szemünket. E téren éles különbséget szeretnék tenni. S ezt nem tartom a nőiességgel összeegyeztethetetlennek. Az igazságosság női tulajdonság is. Akkor lesz áttörés a világban is, amikor a szeretet és az igazságosság nem egymást kizáró fogalmak lesznek, hanem szorosan összetartozóak a politikában éppúgy, mint más emberi kapcsolatokban, így a családban.

Legyen szeretet, s akkor elnézzük azt, hogy kilövik a szemünket; szemet hunyunk afelett, hogy most is 12 ember politikai fogolyként börtönben van és így tovább? Na, ez nem megy. Tehát aki azt gondolja, hogy női államfőként én továbbvinném ezt a rossz értelmezését a békességnek meg a szeretetnek, az csalódni fog. Az én küldetésem az lesz, hogy a békességet és a szeretetet az igazságosság gondolatával összekapcsoljam, hogy a nemzet egységét úgy próbáljam megteremteni, hogy abba diktatúra, terror, az emberi jogok sárba tiprása nem fér bele. Nemzeti egységnek a között a 99 %-nyi magyar között kell lennie, akik igazságosságban gondolkodnak, demokráciában, jogállamban, emberi jogokban és emberi méltóságban. Azt az 1%-ot pedig, akik a haszonélvezői ennek a neoliberális, a globális nagytőkét kiszolgáló rendszernek, s az annak fenntartását szolgáló diktatúrának, meg kell rendszabályozni.

- Az elmúlt nyolc év morális mélyrepülésének a köztársasági elnök is előidézője volt a „langyos” hozzáállásával?

- Az igazságosság és az emberi jogok mellett határozottabban ki kellett volna állnia. Magyarországon emberi jogi szempontból (is) krízishelyzet van. Akár a 2002-es újraszámlálások megakadályozásától datáljuk ezt, akár a 2006-os koncepciós eljárásoktól, mindenképpen azt kell mondani, hogy a politikai- és polgári szabadságjogok tekintetében krízishelyzet van. Ezzel szemben egy köztársasági elnöknek nagyon markánsan, nagyon határozottan kell fellépnie.

- Lenne erre lehetősége?

- Én azt gondolom, lenne. Az Alkotmány ad egyfajta mozgásteret, de a köztársasági elnök személyén is múlik, hogy mennyire használja ki. Ha az elnök azt mondja, hogy a nemzet egységét képviseli, akkor például a nemzeti vagyon ellopásával szemben is sokkal határozottabban kellene állást foglalnia. Természetesen nekem nem Sólyom László személyét vagy munkásságát kell kritizálnom, de e kérdésekben én, ha államfő lennék az emberek bizalmából, sokkal markánsabban lépnék föl.

- Az emberi jogi krízishelyzet ellen évek óta harcol. Néhány hete találkozót kezdeményezett a bebörtönzött politikai foglyok hozzátartozóival.

- Igen, minden fogvatartott hozzátartozójával s a már szabadult „gyanúsítottakkal” is beszéltem. Múlt év nyarán Draskovics miniszter hatalmas hajcihővel bejelentette, hogy terrorista társaságot lepleztek le, íme a bizonyíték, felvétel a robbantásról. Ezután még napokig szajkózták, hogy ez valós bizonyíték, mire kiderült, hogy koholt, mert a felvétel egy egészen más büntetőügyhöz tartozott. Én ezért hamis vád miatt tettem is egy feljelentést Draskovics ellen.
Egy ilyen szégyenletes dolog miatt minden normális országban azonnal lemondott volna a rendészeti miniszter, itt nem ez történt, hanem, azóta teljes csönd van.

A hatalom valamiért presztízskérdésnek tekinti ezt az egészet, rettenetesen elszánt. Mi következik ebből logikusan? Hogyha lennének további bizonyítékok a hamisakon kívül, folyamatosan ezt látnánk. De semmi nincsen, ezért ültetik a börtönben az embereket. Nyilvánvalóan naponta megjelennek a zárkájukban a kérdéssel: nem akar hazamenni a családjához? Nagyon nehéz lehet a maga feleségének otthon a gyerekekkel, jövedelem nélkül… Olyan egyszerű lenne. Elbeszélgetnénk, aláírna ezt-azt saját magára és a társaira vonatkozóan, és mehetne is haza. Huszonegynéhány éve vagyok büntetőjogász, tudom, miről szólnak ezek az eljárások. Arra játszanak, hogy tegyen az illető beismerő vallomást, akár olyanról, amit nem is követett el, illetőleg terhelő vallomásokat a többiekre. Eszméletlen pszichológiai presszió alatt állnak. És minél hosszabb ideig vannak benn, annál inkább reménykedhet a hatalom, hogy születnek vallomások. Néhány héttel ezelőttig a külvilággal sem tarthattak semmiféle kapcsolatot, de most már, „szerencsére”, a hozzátartozók bemehetnek, még ha drámai körülmények között zajlanak is a beszélők.

- A közvélemény pedig belenyugodott abba, hogy ezek az emberek terroristák.

- Igen. A sajtó folyamatosan rágalmazza Budaházyt és a többieket: terroristák, gyilkosok, s ők még csak nem is védekezhetnek a nyilvánosság előtt, hogy bocs, de aznap éppen egész máshol voltam. Mi sem valószínűsíti jobban, hogy koncepciós perről van szó, mint az, hogy a fogvatartottak a sajtóval és a nyilvánossággal semmiféle kapcsolatot nem tarthatnak fenn. Így egyebek mellett nem mondhatták el a sajtónak azt hogyan zajlottak a házkutatások, hogyan gyűjtötték a hatóságok a „bizonyítékokat”. Az esetek jelentős részében köze nem volt az eljárásnak ahhoz, ami a jogszabályokban foglaltatik. Nem voltak hatósági tanúk, nem készültek jegyzőkönyvek, számítógépeket vittek el, amelyekre bármilyen adatot rögzíthettek utólag. Minden magyar embernek tudnia kell: ez velem is megtörténhet, ha valamiért nem tetszem a hatalomnak.

- Budaházyék miért nem tetszettek a hatalomnak?

- Korrupciós ügyeket kezdtek felgöngyölíteni. Arról kevesen tudnak, hogy az egész Sukorót tulajdonképpen ők leplezték le. Megvannak az interneten azok a felvételek, amint Gyuri és egy másik hazafi sétálnak Sukorón hangosbemondóval, és házról házra mondják el az embereknek, hogyan akarják eladni a közvagyont.
A Baumag-ügyben szintén... Tehát olyan ügyekbe tenyereltek bele, melyek leleplezése nagy veszélybe sodorhatott volna magas beosztású érintetteket.

- De sokakban felmerülhet: mi van, ha mégis követtek el bűncselekményeket?

- Nos, ha én vagyok a hatalom, egy rendes elvtárs, s tényleg azt hiszem, hogy ezek veszélyes bűnözők, vigyázok, nehogy bárki is megvádolhasson bennünket azzal, hogy leszámolást akarunk. Ezért a törvényben foglaltakat nem 100 %-osan fogjuk betartani, hanem 300%-osan. Ha a törvény egy hatósági tanút ír elő, mi hármat kérünk fel…stb. Ez lenne a logikus és az életszerű. Jogászok és joghoz nem értők is így gondolkodnak. Ehhez képest mi történik? Símaszkos kommandósok szétkapják a lakást, s egyetlen jogszabályt sem tartanak be.

- S egy újabb bizottság felállítása segít a bebörtönzötteken?

- A nyilvánosság elé kell lépni. Mert az egész országot nem tudják ávós módszerekkel elhurcolni. A 2006-os őszi ügyekben is azok kerültek hosszú időre börtönbe, akiket meg tudtak győzni arról, hogy hallgassanak. S azok ellen szüntették meg az eljárást, akik kiálltak, és beszéltek. Egy egész országot nem lehet börtönbe csukni. Egy egész országot nem lehet kommandósokkal megfélemlíteni. Minél többen elkezdenek tiltakozni, annál könnyebb helyzetben leszünk.

- Lát esélyt arra, hogy ezek az ügyek új irányt vesznek az áprilisi kormányváltás után? Mert egyelőre megdöbbentő a passzivitás a Fidesz részéről…

- Én arra is látok esélyt, hogy az MSZP, mint párt rá fog erre menni. Ez lenne az ideális forgatókönyv. Eljött a pillanat. Az egész országnak elege van a nyomorból, a diktatúrából. Ennek az ügynek és az én államfői szerepeltetésemnek ez a legfőbb jelentősége: a két dolgot egymással össze kell kapcsolni.

El kell magyarázni az embereknek, hogy azért van a terror, azért vannak a bebörtönzések, hogy fenn tudják tartani azt a piszkos rendszert, aminek az eredményeként a gazdának el kell adnia a földjét, aminek az eredményeként olyan sok tisztességes, dolgozni vágyó embernek nincs munkája... A globális világuralmi rend fenntartása érdekében kell megfélemlíteni és fegyelmezni azokat, akik lázadni akarnak, és akik azt akarják, hogy az emberek vegyék a kezükbe a saját sorsukat. És ha ezt az összefüggést sikerül a fejekben összerakni, akkor kő kövön nem marad. Világossá válik, hogy nem a politikától kell az embereknek a változást várni, hanem az embereknek kell megváltoztatni a politikát.

- A Fideszt is presszionálni kell?

- A Fidesz próbálkozott a szeretet jelszavával valamelyik kampányban. Még a Szentatya is leírja legutóbbi enciklikájában, hogy szép dolog a szeretet, meg keresztényi, de nem könnyű embereknek ismeretlenül egymást szeretni. Főleg ebben az országban nagyon nehéz azt mondani, hogy szeressétek egymást holnaptól. Van viszont olyan közös érték, olyan közös elv, ami összekapcsolhatja az embereket, és nemzeti egységet teremthet: ez az igazságosság.

Én jogász vagyok, harcolok az igazságért, s ezt elég látványosan teszem, erről sokan tudnak – ez talán egy olyan összekötő kapocs, ami segíthet abban, hogy valóban létre lehessen hozni a közös akaratot a változásra. Nem elvtelen kompromisszumokat kell kötni elvtelen dolgok mentén, hanem vállalható egyezségeket, a nemzet érdekében, az igazságosság mentén. A Jóisten mindenkinek a szívébe ültette az igazságosság iránti vágyat. Ez kimozdíthatja az országot a holtpontról, miközben az a bizonyos 1%, amely terrorizál bennünket, folyamatosan abban mesterkedik, hogyan tud bennünket megosztani.

- Elég hatásosan teszi…

- A balliberális értelmiség folyton arról beszél, hogy jaj a zsidóságnak, meg jaj a cigányságnak. Az ő értelmezésük szerint mi vagyunk a fasiszták, ők az antifasiszták. A Dohány utca környékén járva bárki láthajta, milyen látványos szegénységben élnek Auschwitzot is megjárt öreg zsidók, mert lenyúlják róluk a hatalmas segélyeket, kárpótlásokat, adományokat az „antifasiszta” egyletek, ligák. Cigány ügyekben ugyanígy: mi vagyunk a rasszisták, ők az antiraszszisták. Járják a cigányságot, ellenünk hangolják őket, miközben zsebre teszik azokat a pénzeket, amelyek hozzásegíthetnék a cigányságot a munkahelyteremtéshez, az emberibb élethez. Ezeket kell világossá tenni a kampányban, ehhez kell az a bizonyos kompromisszumkereső szerep. Ugyanakkor kompromisszumkeresés ide, nemzeti egység oda, azt a bizonyos 1%-ot, amely ezt az áskálódást, megosztást végzi a saját érdekében, kíméletlenül le kell leplezni, felelősségre kell vonni. Velük nem kívánunk „egységet”.

- A jelek szerint azonban mind a Fidesznek, mind a szociálliberális garnitúrának a nemzeti radikálisok az ellenségei…

- Lehet, hogy meglepő, amit mondok, de ki kell ugrasztani a nyulat a bokorból. A választás meghatározó kérdésének kell lennie, ki hogyan áll a diktatúrához. A lakótelepi munkásembernek is látnia kell, hogy Budaházy az ellen a rendszer ellen harcol, amelyik elvette tőle a munkát, és soha nem fog ez a rendszer változni, ha azokat, akik lázadnak ellene, börtönbe csukhatják, és az ’50-es évek módszereivel kezelhetik. Olyan pártot kell támogatni a választáson, amely nem asszisztál ilyenfajta diktatúrához. A Fidesznek el kell végre döntenie, melyik oldalon áll: a diktátor oldalán, vagy az elnyomott és szabadságra vágyó nemzet oldalán.

- Hogy késztetik „kiugrásra a nyulat”?

- A politikai foglyok meghurcoltatásáról készülő dvd-t elküldjük Balog Zoltánnak, az Emberi Jogi Bizottság fideszes elnökének, és a nyilvánosság előtt kérjük: nyilatkozzon! Mondjon á-t vagy b-t! Mondja azt, hogy ezek a FIDESZ véleménye szerint bűnöző terroristák, ezt érdemlik, joga van a hatalomnak minden jogszabály félretételével fellépni ellenük, de akkor ezt mondja! Mert az embereknek viszont joguk van tudni, hogy a választáson induló pártoknak mi az álláspontjuk a diktatúra, a tüntetések szétverése, a rendőri brutalitások, a koncepciós büntetőeljárások kérdésében.

Itt nem lehet májusig várni, s találgatni, vajon hogyan reagálnak majd ők, a most megválasztandó és a vezetésbe kerülő pártok a politikai véleménynyilvánításra, a mindenkori kormányt bíráló tevékenységre, tüntetésekre, demonstrációkra, a politikusbűnözés leleplezésére. Most jött el a pillanat, a kezünkbe kell venni az irányítást, a saját hazánkat. És a Fidesznek nyilatkoznia kell, milyen szerepet szán saját magának. Ha ők ebben odaállnak mellénk, akkor a pokol kapui sem vehetnek erőt rajtunk. Ahogy az SZDSZ-t eltakarítottuk, az MSZP-t is a történelem süllyesztőjébe kell irányítani, ordas eszméikkel, sztálinista módszereikkel együtt!

Az embereknek ki kell nyitni a szemét, hogy nem az az MSZP, amelyik neki a lakótelepi lakást adta, amelyik a szociális biztonságot nyújtotta anno, hanem ez a párt az, amelyik elavult dolgokként eldobta a munka biztonságát és a viszonylagos szociális biztonságot, viszont megőrizték a legrosszabbat kommunizmusból: a terrort. Sajátos keverékek lettek: a legnagyobb vadkapitalista neoliberálisok, akik diktatorikus, sztálinista eszközökkel tartják fenn a hatalmukat.

- A Jobbik európai szövetségesei értik, mi zajlik nálunk?

- Abszolút értik. Hihetetlen helyzet állt elő. Mi leszünk az ő zászlóvivőik, mert őket már sokkal nagyobb mértékben sikerült terrorizálnia a globális erőknek. Rajtuk már keresztül vitték a szólásszabadságot korlátozó, gyűlöletbeszédtörvényeket, amelyek alapján sorra ítélik el a nemzeti politikusokat. Franciaországban, Belgiumban nem is rendes radikális vezető az, aki még nem állt büntetőeljárás alatt ilyen ügyekben. Elmesélik, hogy náluk is vegzálják a tüntetőket, de az a fő különbség, hogy náluk nincsenek olyan jogászok, mint Magyarországon a Nemzeti Jogvédő Szolgálat munkatársai, akik kiállnak a nemzeti érzelmű, s az igazságtalan rendszer ellen fellépő emberek jogai mellett. Ez az egyik. A másik pedig, hogy mi még egy picit előbbre vagyunk. Mi még bebizonyíthatjuk, hogy a király meztelen. Mi vissza fogjuk szerezni a kommunikáció csatornáit. Mi, magyarok nemcsak a saját hazánkban, de Európában és a nagyvilágban is az élére fogunk állni az igazságosság iránti harcnak. Fel kell ismernünk, hogy történelemformáló, sorsfordító küldetést kaptunk.

(KáVé - bar!kád)

Ajánló: Magunkfajták - Morvai Krisztina beszél önmagáról, munkájáról, hitvallásáról (x)

Néhány hete egy meghallgatást szervezett Morvai Krisztina, Gaudi-Nagy Tamás és Kabódi Csaba, melyre a politikai foglyok hozzátartozóit, valamint a fogságból már kiszabadultakat hívták meg, hogy egy beszélgetés mellett fény derüljön a hatalom alantas módszereire, mellyel a politikai foglyokat, s rokonaikat próbálták megfélemlíteni.

A mai sajtótájékoztatón az ebből készült drámai videót vetítették le a sajtó munkatársainak, kik igen alacsony számban jelentek meg. Ezzel kapcsolatban Morvai megjegyezte, hogy bár a szabad sajtó kötelessége lenne nyomon követni Budaházy és a többi fogvatartott ügyét, leginkább csak a nemzeti média képviseltette magát. Hozzátette, többek között ez az oka annak, hogy a nemzeti ellenállásnak igenis létjogosultsága van hazánkban.

A videó megtekintése közben a jelenlevők – kik között ott voltak a politikai foglyok hozzátartozói is – szemébe könny csordult, mikor a brutális rendőri bánásmódról meséltek a házkutatást elszenvedők, a rokonok.

A film levetítését követően az EP-képviselő felolvasta petícióját, melyben leginkább a büntetőeljárásban elkövetett jogtiprások elleni tiltakozását fejezte ki, majd az egyik fogvatartott édesanyja jutott szóhoz.

Elmesélte, fia egyik lábujjkörme rendszeresen benő kiskorától kezdve, ami a rács mögött sincs másként. A hazafi ollót kért, hogy fájdalmát enyhíthesse, körmét levághassa, melyet biztonsági okokból nem kaphatott meg, így a börtönorvoshoz vitték, aki elmondása szerint ugyancsak nem használhatott ollót.

Megoldásként a fiatal férfit az autó belsejéhez bilincselve a tököli rabkórházba szállították. Miután az utazást nem viselte jól, rosszul lett, s hányingere támadt, az őt szállítók azonban nem segítettek rajta. Ennek következtében lehányt ruhában érkezett a kórházba, ahol aznap nem volt orvos.

Következő héten már eredményesebb volt az út, hisz az orvos fogadta a fogvatartottat, ugyanakkor kijelentette, mivel begennyesedett a seb, csak egy hét múlva tudja azt kezelni. Visszafele a rabszállítóban ismét rosszul lett, s megismétlődött az előző alkalommal tapasztalható „segítőkészség”.

Végül a fiú golyóstollal tépte ki körmét, hogy többé ne kelljen elszenvednie ezt a megaláztatást, fájdalmat és rosszullétet.

A beszámoló után az ELTE egyetemi docense, Dr. Kabódi Csaba jogász sorolta fel a számára megdöbbentő visszaéléseket, utalva az előtte elhangzó történetre is. Szállítás közben nem lehet hozzábilincselni senkit a kocsihoz, mert az balesetveszélyes – jelentette ki, minek következtében több hozzátartozó is elmondta, mindenkit így szállítanak.

„Egyesével a hibák nem túl nagyok, de ha sorozatosan fordulnak elő, az sérelmet jelent” – mondta el a jogász, majd felsorolta a számára meglepő eseteket, például, hogy miért kell kommandós egy házkutatáshoz, miért nem volt ott időben a hatósági tanú és, miért nem készültek jegyzőkönyvek.

A rendezvény végén Gaudi-Nagy Tamás Budaházy Gyuri folyamatban lévő és már lezárult ügyeit elevenítette fel. Elmondta, hogy 8 év alatt 12 büntetőjogi és szabálysértési eljárást indítottak a hazafival szemben, melyből jól látszik, hogy tudatosan próbálták meg kivonni a közéletből.

„Ez az ügy nem lefutott, a jog és az igazság győzni fog!” – utalt a politikai foglyok ügyére beszéde végén.

Petíció Budaházy György és a többi politikai fogoly szabadon bocsátásáért és a magyarok szabadságjogaiért

Alulírottak tiltakozunk a Budaházy György és a Hunnia csoport más tagjai elleni büntetőeljárásban elkövetett kirívóan durva, az ötvenes éveket és az ÁVH-t idéző jogtiprások miatt. Nem tűrjük el, hogy a hatalom rendszeresen a büntetőjog és a szabálysértési jog eszközeivel terrorizálja, fegyelmezze vagy félemlítse meg az országrombolás, az igazságtalanságok ellen fellépőket. Nem viseljük tovább szótlanul az MSZP és az SZDSZ által kialakított és a jelenlegi parlamenti ellenzék által megtűrt diktatúrát, amelyben hol szemeket lőnek ki, hol a tüntetőket és a sztrájkolókat félemlítik és alázzák meg, hol koncepciós eljárások során fegyelmezik és börtönzik be az igazságért harcolókat. Ez a mi hazánk, mi itt itthon vagyunk és követeljük, hogy végre beleszólásunk legyen abba, ami Magyarországon történik. Véget vetünk a „rendszerváltás” óta kialakult gyakorlatnak, amelyben egy szűk politikus és gazdasági bűnöző csoport terrorizálhatja a magyar embereket, s viheti teljes összeomlásba az országot. Ezentúl alakítói, s nem elszenvedői leszünk hazánk sorsának. Nemzeti önrendelkezést követelünk, összhangban az ENSZ Polgári és Politikai Jogok Egyezségokmányával, amely kimondja:

1. cikk:

1. Minden népnek joga van az önrendelkezésre. E jog értelmében a népek szabadon határozzák meg politikai rendszerüket és szabadon biztosítják gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésüket.

2. Céljai elérése érdekében minden nép (…) szabadon rendelkezik természeti kincseivel és erőforrásaival. Semmilyen körülmények között sem fosztható meg valamely nép a létfenntartásához szükséges eszközeitől.

Követeljük a sukorói és egyéb korrupciós ügyletek ellen fellépni próbáló és a magyarok önrendelkezési jogáért évek óta harcoló Budaházy György és a Hunnia csoport elleni jogtipró eljárás azonnali befejezését, a fogvatartottak szabadon bocsátását. Követeljük az országot tönkretevők haladéktalan felelősségre vonását. Elvárjuk, s közösen elérjük, hogy az igazságért és az önrendelkezésért harcolók helyett a nemzeti vagyon ellopói, az ország kifosztói kerüljenek börtönbe. Kérjük honfitársainkat, hogy a közelgő országgyűlési választásokon feltétlenül gyakorolják választójogukat, s tegyék lehetővé, hogy a diktatúrát kialakító és az országot elszegényítő szélsőséges erők kikerüljenek az Országgyűlésből, az ország vezetéséből.

Felemeljük a fejünket, nem tűrjük tovább a megfélemlítést és a terrort, s mi, magyarok együtt lépünk fel nemzeti önrendelkezési jogunkért, szabadságunkért és hazánk felemelkedéséért.

Budapest, 2010. február 5.

Morvai Krisztina
jogász, a Jobbik EP-képviselője

(Szent Korona Rádió - Gribek Dániel)

Ajánló: Magunkfajták - Morvai Krisztina beszél életéről, munkájáról, hitvallásáról (x)

Hangsúlyozta, radikális változásokat akarnak, hiszen az ország jelenlegi helyzetében már nem elegendő a tüneti kezelés.
Programjukról szólva példaként említette egyebek mellett a privatizáció és a bankrendszer újragondolását, csendőrség felállítását, a „vonzó életpályaként, vagy wellness-központként működő börtönök” helyett önfenntartó büntetés-végrehajtási intézetek kialakítását, valamint a nemzettudat helyreállítását.

Morvai Krisztina, a párt államfőjelöltje ugyancsak a Jobbik programját ismertetve azt mondta, olyan politikai erőre van szükség, amely képes változtatni például azon, hogy a rendszerváltás óta az állam a külföldi befektetőket és multinacionális cégeket támogatja a magyar vállalkozások kárára.

A sajtótájékoztatón Baráth Zsolt, a Jobbik Jász-Nagykun-Szolnok megyei elnöke ismertette a párt országgyűlési képviselőinek névsorát: az 1. számú választókerületben Murányi Levente, a 2-esben Madarász Sándor, a 3-asban Baráth Zsolt, a 4-esben Kaloczkai Sándor, az 5-ösben Soós Antal, a 6-osban Csányi Tamás, a 7-esben Nagy Levente, míg a 8-asban Boros István méretteti meg magát.

(MTI)

A szolnoki Jobbik a megyei művelődési központ nagytermét szerezte meg a lakossági fórum céljára, mely a megjelentek számát tekintve sajnos szűknek bizonyult: több, mint 700 érdeklődő hallgatta Vona Gábor pártelnök, miniszterelnök-jelölt és Morvai Krisztina államfőjelölt előadását.
A rendezvény az eddig megszokottaktól - főként a téli időjárás miatti időbeli késedelem és az egyébként is feszített időbeosztás miatt - eltérően alakult. Nem voltak egybefüggő nagy előadások és sajnos a közönség kérdéseire sem jutott idő. A fórumot a Jobbik szóvivője, Király András vezette le, aki több napi politikai és a választási programhoz kapcsoló kérdést tett fel a párt elnökének és államfőjelöltjének.
Az előadás előtti sajtótájékoztatón feltűnően nagy számban jelentek meg a helyi és az országos sajtó tudósítói is.

Morvai Krisztina kezdte a lakossági fórumot, melyben arra a kérdésre válaszolt, hogy mennyiben változtatta meg a 2006 óta ismert jogvédői életét az, hogy igen sok munkát és feladatot magára vállalt, nevezetesen a Jobbik keretein belül (EP-képviselőség, államelnök-jelöltség).
Morvai Krisztina szerint nagyon sok nő vállal a családja mellett olyan munkakört, akiktől ugyanezeket meg lehetne kérdezni. Ő ezeket egy küldetésnek értelmezi, azaz a közjó szolgálatát. Szembe kell menni azzal, hogy nem minden a pénz, a profit és a versenyképesség, hanem egy-egy döntésnél azt kell nézni, hogy az mennyire jó az emberekre nézve. A politikusoknak alázatosaknak kell lenniük, a munkájukat szolgálatként kell értelmezni és nem fordítva. Nem a nép van a politikusokért, hanem pont ellenkezőleg. Nem engedhető meg, hogy a politika ellenőrizze, fegyelmezze és büntetgesse a népet, hanem nekünk kell őket felelősségre vonnunk, ha valamit rosszul tesznek.

A következő kérdés, hogy és mikor lehet azt elérni, hogy a rendőrség a népet és a közbiztonságot szolgálja és ne a jogaikat gyakorló tüntetőket tartsa rettegésben, ahogy jelenleg a kormányőrséggé és párthadsereggé lezüllesztett testület teszi.
Morvai Krisztina szerint ezt akkor lehet elérni, ha kiköveteljük magunknak. Ismertette azt a közismert jelenséget, hogy amíg vidéken, a falvakban nincs rendőr, addig a hatalomnak nem tetsző véleménynyilvánításokat jelentő fővárosi tüntetéseket több ezer félelmet keltő, állig felfegyverzett droid veri szét, anyagi erőforrásokat nem kímélve.
Mindebben a pártoknak is állást kellene foglalnia, különösen a Fidesz tiltakozását hiányolta az előadó. Említette, hogy több alkalommal ért már rendőri erőszak a tüntetésekről hazafele tartó embereket, köztük őt magát is könnygáztámadás. A rendőrség fenyegető magatartása, a tüntetők filmre vétele rettegésben tartja a munkahelyükért aggódó embereket is, mert ha ez kiderül, teljesen a munkáltatók kényének - kedvének vannak kiszolgáltatva és el is bocsáthatják őket.
A véleménynyilvánítási jogból, a szólásszabadságból semmit sem szabad engedni, ezek nem lehetnek vita tárgyai. Az ellenálláshoz való jogunkat sem veheti el a hatalom. Az országnak a Jobbik megjelenéséig nem volt olyan ellenzéke, aki kiállt volna és kijelentette volna, hogy nem tűri el, hogy az uralmon lévők ennyire gátlástalanul visszaéljenek erőhatalmukkal. Sőt, mi több: inkább ők is a tiltakozók ellen foglaltak állást. A radikális szóból szitokszó lett.
A diktatúra egyetlen jogunkat hagyott meg mindeddig háborítatlanul, ez a választójogunk. Minden embernek van egy szavazata, amivel beleszólhat az országunk sorsának alakulásába. Olyan pártot kell tehát választani, aki kiáll az emberi méltóságért, az emberi jogok védelméért és a politikai szabadságjogok visszaállításáért. Mindezidáig egyetlen ilyen párt van: az, aki őt államfőnek jelölte. Ha ezen szemlélet elterjed a közgondolkodásban, a rendőrség szerepe is a helyére kerül.

A következő kérdés a Jobbik programjának címével volt kapcsolatos : mit jelent a nemzeti önrendelkezés és a társadalmi igazságosság?
Morvai Krisztina a válaszát az ENSZ Polgári és Politikai Jogok Egyezségokmányából vett idézettel kezdte, mely alapján minden nemzetnek joga van az önrendelkezésre, azaz minden népnek joga van meghatározni a saját politikai, gazdasági és társadalmi fejlődésének az irányát. Továbbá a természeti kincsei felett minden nép maga rendelkezik és a létfenntartásához szükséges javaktól nem fosztható meg. Pontosan ezek a jogok azok, amiktől megfosztottak minket. A rendszerváltásnak nevezett folyamat nem hozta meg a várt eredményt, továbbra sem mi magunk mondhatjuk meg, hogy hogy szeretnénk élni. Egyszer csak elvették tőlünk a hazánkat. A munkásemberektől elvették a gyárakat, a parasztságtól a termelőszövetkezeteket. A munkavállalókat teljes jogfosztottságban tartják. A külföldi befektetőknek az állam rengeteg támogatást és nagy tömegű, gátlástalanul kizsákmányolható munkaerőt kínált. Erről a dolgozókat, az érintetteket nem kérdezte meg senki. Botrányos, hogy miközben kiváló adottságaink vannak, mi mégis máshonnan hozzuk be a sokszor rosszabb minőségű élelmiszereket.
Nem az lesz a csoda, hogy az országunkat fel fogjuk tudni emelni, hanem az a negatív értelemben vett csoda, hogy hogy lehetett az országot ilyen mélységekbe lezülleszteni: azt szétlopták és nyomorúságba taszították az embereket. Elveszítettük a nemzeti önrendelkezésünket. Nem tudjuk jelen pillanatban a saját sorsunkat alakítani.

A következő választásnak az a tétje, hogy vissza tudjuk-e venni a hazánkat, hogy alakítói, formálói és ne csak elszenvedői legyünk a sorsunknak. Ez a nemzeti önrendelkezés, aminek megteremtése a legfontosabb célunk. A Jobbik az egyetlen olyan hazai politikai erő, ami nem besimulni igyekszik a globalista világba. Velejéig romlott a jelenlegi világuralmi rend.

Az igazságosság fogalma kissé elkopott az elmúlt 20 év során, amit nem is igazán lehet hallani a közbeszédben. Az államfőnek az nemzeti egység létrehozása és képviselete a célja. Nagy kihívás, hogy lehet egységet teremteni egy erősen megosztott országban. A jelenlegi hatalom eszköze a megosztás, ami által gyengévé tették a társadalmunkat. Ha egység van, a hazánkat vissza tudjuk szerezni. A nemzetünket egyesíteni kell, ez nem csak a határainkon belülre értendő. Az összekapcsoló erő az igazságosság, mely az emberek elemi vágya. Minden embernek küldetése van, amit teljesítenie kell. A parasztembernek például gazdálkodnia kell, amihez szükséges, hogya magyar föld nem kerülhet külföldi kézre. Nem nagyüzemekre, hanem nagyszámú családi gazdaságra van szükség, továbbá piacvédelemre. Az igazságossághoz az kell, hogy a hazai vállalkozókat támogassák, ne a külföldieket. A munkavállalóknak nem jogfosztottságban, hanem méltóságban kell élniük.

Morvai Krisztina előadása letölthető ITT.

A műsorvezető ezután felkérte Vona Gábort, hogy ismertesse a Jobbik programjának főbb pontjait.
Az előadó kifejezte elégedettségét, hogy Szolnokon is ekkora tömeg kiváncsi a Jobbikra, amihez szerencsére az utóbbi időben hozzá is szoktak, mivel rendszeresek a telt házas előadások.
A program azért kapta a Radikális változás címet, mert pont erre van szükség az országban, mert a helyzet az radikálisan rossz. Emlékeztetett arra, hogy mindezidáig egyetlen más párt sem mutatta be a programját, ami a választópolgárok semmibevételeként értékelendő, mindez 2 és fél hónappal a választások előtt. Sem az országot 8 éve kormányzó párt, illetve a kétharmadra ácsingózó másik párt sem.
A Jobbik a szélsőliberális véleményekkel ellentétben az országot nem lángbaborítani, hanem megmenteni szeretné. Tüneti kezeléssel az ország jelen helyzete nem kezelhető.
Az elmúlt 20 év alatt a maszatolásokból eredmény nem született. A dolgokat a nevükön kell nevezni és meg kell oldani. Magyarországon műtéti útra és nem fájdalomcsillapítókra van szükség. Ha az elmúlt 20 évben kutyák ültek volna az országgyűlésben és találomra nyomogatták volna a szavazógombokat, az országunk állapota akkor is jobb lenne a mainál.
Az országunkat a jelenlegi politikai elit tudatosan tette tönkre : a nemzeti érdekeinket mindig az idegen, globális érdekek alá helyezték és úgy is jártak el. Példa az uniós csatlakozás, a Lisszaboni Szerződés olvasatlan megszavazása.

Az elmúlt 20 év gazdaságpolitikája összefoglalva: mi önmagunkban gyengék, kicsik, bénák vagyunk, képtelenek vagyunk az országunkat felépíteni, vegyünk fel ezért hiteleket. Hívjuk be a külföldi tőkét, hogy teremtsen nekünk munkahelyet. De mivel mindez nem sikerült, akkor alkalmazzunk megszorításokat.
A Jobbik ezzel ellentétes elveket vall: nem akarunk például több hitelt felvenni. Nem akarunk több külföldi tőkét sem, valamint nem akarjuk az embereket sem megszorítani. Tabukérdéseket kell ledönteni a gazdaságban: mint az államadósság újratárgyalása, mert az adósságspirálból másként nem lehet kijönni. Nem a hitelminősítő intézetek minősítése az érdekes, hanem az emberek sorsa, amit ez a mérhetetlen eladósodottság okoz.
További fontos pont a külföldi tulajdonú vállalatok megadóztatása. Nálunk aránytalanul sok támogatást kaptak azért, hogy idejöjjenek, ráadásul az országunk erőforrásait használják és kiviszik a nyereségüket, a mi munkánk eredményét. A jelenlegi parlamenti pártok azért nem feszegetik e kérdést, mert a választási költségeiket e vállalatok fizetik. A Jobbik szívesen látja a tisztességes üzletpolitikával dolgozó külföldi vállalatokat, de minden nyerészkedőt, az országunk erőforrásait gátlástalanul lerabló céllal ideérkező külföldi befektetőt ki fog tessékelni.

1990 óta az országgyűlési pártok névlegesen küzdöttek a korrupció ellen, az eredményét ma látjuk: aki benne van, az nem fogja felszámolni. E jelenséget csak olyan erő tudja megszüntetni, aki nem részes benne. Emiatt építenek olyan drágán autópályákat, fúrnak dombok alá alagutakat, építenek völgyhidakat és metrót.

További megtakarítási lehetőség a segélyezés teljes átalakítása. Alapelv: aki nem akar dolgozni, az ne is egyék. A segélyeket a Jobbik közmunkavégzéshez kívánja kötni és készpénzben nem fizetné ki, csak szociális kártyára. A párt szeretné növelni a családtámogatásokat is. Megszüntetné a megélhetési gyermekgyártást, mint jövedelemforrást. 3 gyermek felett csak adókedvezmény vehető igénybe.

A nyugdíjasokat más pártok olcsó ígéretekkel megvehető szavazóeszközként tekintik. A Jobbik megszüntetné a magánnyugdíjpénztárakat, mert a nyugdíjfizetés az állami feladat. Bevezetné a szülői életjáradékot, aminek keretében a gyermekek által fizetett járulékok egy része a szülők nyugdíjalapját növelné. Ezáltal a szülők a gyermekvállalással nem a szegénységet, hanem az anyagilag is biztosabb nyugdíjas éveket választhatják.
A Jobbik továbbá elvenné az országunkat tönkreverő kommunisták több százezres sztárnyugdíjait is lengyel mintára.

A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban a legtöbb munkahelyet lehet teremteni. Más pártokkal ellentétben a Jobbik a szükséges egymillió új munkahely létrehozása érdekében nem riad vissza szembemenni a külföldi érdekcsoportokkal sem.

Az országunk visszafejlődésének talán legsúlyosabb oka a nemzettudatunk tönkreverése. A nemzettudatot az olimpiai győzelmeinken kívül a mindennapokban is át kellene élnünk. Jó példa erre Szlovákia, amely a gazdasági felemelkedését is nagyrészt ennek köszönheti. Velük elhitették, hogy egy erős és büszke nemzet lehettek. Nálunk a nemzetrombolás ömlik az oktatásból, a kultúrából és a hírközlésből is. A televizióknak a nézettség a legfontosabb, nem a kultúra közvetítése. A Jobbik a hazafiasság közvetítését tenné az egyik központi tényezővé a televiziózásban.

Ma a nemzettudat megjelenítésében fontos szerepet töltenek be a nemzeti rockzenekarok, ezekre példát is sorolt Vona Gábor. Fontos a hagyományőrzés, a rovásírás tanítása is a fiatalok számára. A Jobbik vissza akarja adni az ország lakosságának a büszkeséget.

Vona Gábor előadása letölthető ITT.

Király András ezt követően a cigánybűnözésről és a halálbüntetés újbóli bevezetéséről kérdezte az előadók véleményét.
Morvai Krisztina elmondta, hogy ő még Gönczöl Katalin tankönyvéből tanult a cigánybűnözésről. Itt nem is maga a név, az elnevezés a lényeges, hanem a folyamatos rettegés, amiben a lakosság az ország egyes területein él. Sok esetben az áldozati oldalon is sok a cigányember. Nem lép fel a hatalom kellő eréllyel az uzsorások, a leánykereskedelem és a leányfuttatók ellen, sőt mi több: a bűnözők össze vannak fonódva a rendőrséggel.

Ha igazán komoly bűnüldözést akarunk, először a rendőrséget kell tetőtől talpig átvilágítani. Meg kell állapítani, hogy kik vannak összefonódva a bűnözőkkel, azokat el kell távolítani a testületből. A falusi emberek életét a terménylopások, a vagyon elleni bűncselekmények nehezítik. Nem lehet értékhatárhoz kötni a lopás elleni fellépést. Bűn büntetlenül nem maradhat. A felelősségrevonást ne lehessen úgymond megúszni. E célra kell létrehozni a csendőrséget is.

A halálbüntetésről kapcsolatban Morvai Krisztina véleménye eltér a Jobbik programjában írt állásponttól, miszerint azt be kell vezetni a legsúlyosabb életellenes bűntettek esetében. Az államfőjelölt magánvéleménye szerint - elsősorban érzelmi - vallási - emberiességi megfontolások alapján - a halálbüntetés helyett a tényleges életfogytiglant alkalmazná.

Vona Gábor szerint ez a véleményeltérés nem áll a párton kívüli Morvai Krisztina és a Jobbik közé.
A cigánysággal kapcsolatban egy történettel világított rá Vona Gábor, hogy közülük is számos Jobbik-szavazó kerül ki. Szerinte az a cigánygyűlölő és rasszista, aki az elmúlt 20 évben nem vett tudomást a cigánykérdésről, illetve annak súlyosságáról. A parlamenti pártok a cigányságot kilóra megvehető szavazógépnek tekintették és tekintik ma is, a Rózsadombon mást nem érzékelnek belőlük.

Vona Gáborhoz az utolsó kérdés az volt, hogy a Fidesszel köt-e kormányzati együttműködést a Jobbik. A pártelnök nemmel felelt, mivel nincs meg a két párt között a bizalom. Jelen pillanatban azt sem tudjuk, mi a Fidesz programja és a sarkallatos kérdések ügyében ( pl. államadósság, izraeli felvásárlások, cigánykérdés, a külföldi cégek, a föld ) mi a Fidesz álláspontja. A Jobbik célja a választási győzelem. De akármi lesz is az eredmény, ellenzékben is a Jobbik a programja megvalósítása érdekében fog küzdeni. Minden, a nemzet érdekében álló javaslatot meg fog szavazni és minden nemzetellenest el fog utasítani. A Jobbik nem fogja megengedni, hogy e népet még egyszer becsapják, félrevezessék.

(Szent Korona Rádió)