A hosszú téli hideg napokon, a böjti időszakot megelőző farsangkor a székelyföldi városok és falvak gyakran lakodalmi zenétől, mulatságtól hangosak.

A szokatlan időpont: délelőtt 11 óra a homoródkarácsonyfalvi hagyományos lakodalmasban nem az egyetlen meghökkentő dolog. A menyasszony és párja ugyanis két kiskorú fiúgyerek, a vőfélyek, vagy ahogyan itt hívják őket: a szószólók szintúgy, a nászasszony és a pántlikás-pálcás ugyancsak a fiatalabb korosztályt képviseli.

Ebben a Homród menti kis faluban évek óta nem tartottak igazi lakodalmat, így a kisebb falubeli gyerekek nem is tudják, hogyan zajlik egy ilyen mulatság.

Egy 1903-ból származó fénykép segítségével elevenítették fel a korabeli ruházatokat, a gyerekek pedig önként jelentkeztek menyasszonynak, vőlegénynek, nászasszonynak, szószólónak, és maguk szerezték be a korhű viseleteket. Így a Dungó Kulturális Egyesület harmadik éve szervez hagyományos értékeken alapuló gyermeklakodalmast, amelyet évről évre egyre nagyobb érdeklődés övez. Idén mintegy százszemélyesre duzzadt a zenés mulatság.

Akárcsak a korabeli lakodalmakban, a lánykérést követően a násznép elfoglalja helyét a kultúrotthonban, majd kihozzák az ízletes menüt, amit – a szóbeszéd szerint – az üknagymamák is fogyasztottak Homoródkarácsonyfalván.

A gyerekekkel együtt a falu-apraja nagyja részt vesz a lakodalomban: a nászasszony nagymamája a szomszédokkal mulatozik, a vőfély édesanyja a konyhán szorgoskodik, az igazi vőfélyek pedig büszkén figyelik tanítványaikat.

A menyasszonytánc velejárója az aralopás is, amit a násznagy büntetése követ: ezúttal közös éneklés jár a figyelmetlenségért. Az új párt a menyasszonyi torta tálalását megelőzően ajándékozzák meg. Miközben a násznép és a menyasszonylesők a régi idők lakodalmairól nosztalgiáznak.

Nézze meg Farkas Krisztina és Szabó Attila összeállítását, amely a Duna Televízió Térkép Reggel című műsorában került képernyőre:

(Erdély Ma)