Számos kultúrtörténeti ritkaság lesz látható a középkori Magyarország és Katalónia kapcsolatait bemutató kiállításon, amely szeptember 5-én nyílik a Magyar Nemzeti Múzeumban (MNM); a tárlat a „Királylányok messzi földről” nevet viseli.
Nyolc ország 38 kulturális intézményének 303 műtárgyát felvonultató kiállítást 2005-ben kezdte szervezni a Katalán Történeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum. A középkori magyar-katalán dinasztikus és kulturális kapcsolatok történetét bemutató időszaki tárlat először Barcelonában volt látható.
A Királylányok messzi földről cím a 12. század végétől kialakuló dinasztikus kapcsolatokra utal: Imre király ekkor vette feleségül Aragóniai Konstanciát, majd néhány évtizeddel később fivére, II. András Jolánta nevű lánya lett I. (Hódító) Jakab katalán uralkodó hitvese. A királylányok sorát a középkor végén Aragóniai Beatrix, Mátyás király felesége zárta.
A kiállítás külön egységben mutatja be az Árpád-ház szentjei, különösen Jolánta királyné testvére, Szent Erzsébet európai kultuszát. Hozzá kötődik az anyag egyik legdíszesebb műtárgya, a korszak legjelentősebb katalán művésze, Jaume Huguet 1465-ben festett későgótikus-prereneszánsz oltárképe. A Szent Erzsébet halála után több mint két évszázaddal készült nagy méretű festmény is bizonyítja, hogy a korabeli Európában mennyire elterjedt Erzsébet kultusza. Az Ibériai-félsziget uralkodóházaiban az Árpád-házi királynék hatására honosodott meg a dinasztikus szentség eszménye.
A kiállítás Magyarországról származó tárgyai közül talán a veszprémvölgyi apácakolostor alapítólevele a legértékesebb; a pergamen évtizedek óta nem hagyta el a Magyar Országos Levéltár páncélszekrényét. A pergamen jelentőségét az adja, hogy ez Szent István egyetlen fennmaradt hiteles oklevélszövege. A dokumentum egy éppen 900 éve, Könyves Kálmán uralkodása alatt készült másolatban őrződött meg.
(MTI nyomán Szent Korona Rádió)
Comments
A jómúltkor éppen ezen a honlapon -szerkesztői segédlettel- lettek lehuhogva a katalánok, hogyan is merészelik követelni saját identitásukat, valós történelmüket és miért is nem hunyászkodnak meg a sokkal később keletkezett "spanyol" hódító Burbon királyságnak...
A saját történelmünk is, ahogyan a cikkben olvasható, már akkor összefonódott a katalánokéval, amikor a Burbonoknak se híre, se hamva nem volt még...
Pár (természetesen nem katalán) "szagértő" gyorsan igyekezett megmagyarázni a "hivatalos spanyol" //lásd a mai hivatalos tót történelem magyarázatokat// történelem szerint I. Jakab nem katalán király volt...
Az volt katalán király, akit a katalánok (is) megválasztottak és királyuknak elismertek.
//Ahogy az Árpád-ház kihalt, nálunk is megjelentek Anjou királyok a magyar szent koronával.//
Ezek után magunkra, magyarokra is gondolva nagyobb tisztelettel írogassunk a katalánokról. Mert ahogy mi is, úgy ők is megérdemlik.