Athén és Róma után Bukarestben is választói felhatalmazás nélküli, ám a nemzetközi pénzügyi körök támogatását élvező "technokrata" kormány alakulhat.
Romániai sajtóértesülések szerint Emil Boc miniszterelnök az elkövetkező héten távozik a hatalomból. A lapok úgy tudják, Boc után technokrata kormányfő alakíthat kormányt.
Akár már hétfőn megtörténhet annak a bejelentése, hogy az országot bő három éve kormányzó Emil Boc távozik a hatalomból, Traian Basescu államfő ugyanis hétfő délre tanácskozásra hívta a parlamenti pártok vezetőit. A meghívóban ugyan az állt, hogy Basescu az EU stabilitási paktumának romániai rattifikációjáról, a politikai pártok párbeszédéről és a román parlament működéséről kíván tanácskozni, Romániában sokan úgy látják, a tanácskozás központi kérdése a kormányzáshoz kapcsolódik majd.
A kormányváltás hírét az Evenimentul Zilei napilap röppentette fel a hétvégi kiadásában. A lap a kormányzó Demokrata Liberális Párt (PDL) belső köreiből származó információkra hivatkozva közölte: immár Emil Boc is belátta, elkerülhetetlen a távozása. A lap úgy tudja, Bocot "technokrata" miniszterelnök követi majd a bukaresti Victoria palotában, a kormány tagjainak többsége azonban továbbra is politikai háttérrel rendelkezik.
A bankárok már a spájzban vannak
A lap több lehetséges kormányfőjelölt nevét is megszellőztette. Úgy vélte, Mugur Isarescu, a Román Nemzeti Bank kormányzója annak ellenére jelölt, hogy több kormányalakítási felkérést elutasított az utóbbi időben. Szóba került Lucian Croitoru neve is, aki Isarescu tanácsadója a nemzeti bankban, és egyszer már jelölték a miniszterelnöki székbe. A lehetséges jelöltek között említette George Maiort, a román titkosszolgálat vezetőjét, és Mihai Razvan Ungureanu korábbi külügyminisztert, aki jelenleg a külföldi hírszerzés vezetője.
Hasonló "szakértői" kormány alakult tavaly Görögországban és Olaszországban is. Mindkét államban a Nemzetközi Valutaalappal, illetve Brüsszellel kiváló kapcsolatokat ápoló figurák vették át a hatalmat, s rövidesen komoly megszorításokat léptettek életbe. Boc kormánya ugyanakkor már tavaly óta kemény restrikciós politikát folytat, s a nadrágszíj húzás jelentős társadalmi feszültségekhez - az év elején Bukarestben napokig tartó zavargásokhoz - vezetett.
Emil Boc első kormánya 2008 karácsonyán lépett hivatalba. Akkor a kormányfő egy nagykoalíciós kormányt vezetett. 2009 őszén azonban a Szociáldemokrata Párt (PSD) távozott a hatalomból, és megbuktatta a Boc-kormányt. A tisztségébe újraválasztott Traian Basescu elnök azonban két sikertelen jelölt után ismét Emil Bocot jelölte a miniszterelnöki tisztségbe, aki 2009 karácsonyán a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) kötött koalíciós szerződést, és megalakította második kormányát.
(MTI, Barikád)
Comments
Minden európai államnak ez a betervezett sorsa. Átveszi a hatalmat egy technokrata kormány, majd miután minden választott kormány megszűnt, ezek a kormányok hirtelen rájönnek majd, hogy létre kell hozni az Európai Egyesült Államokat, hogy a közös európai érdekeket képviseljék. Amikor létrejön ez az államiság olyan szerződést írnak alá ezek a semmilyen nemzetnek nem kellő, a Központ által kézi vezérlésen tartott bábfigurák, amiből nem lehet majd visszalépni és így Európa összes állama és így Magyarország is annyi jogot fog élvezni, mint például Florida az Amerikai Egyesült Államokban. Ezután jön a sortűz a nemzetek ellen, mert Brüsszelnek könnyebb irányítani egy nemzettudat és identitás nélküli embermasszát, mit büszke nemzeteket. Ehhez az eszköz már adott. Aki nemzeti érzelmet vállal nyíltan, az szélsőjobb, rasszista lesz, akitől az européer újságírók és politikusok elhatárolódnak, mert nekik is fontos a további szakmai boldogulás. Természetesen a bankok virágozni fognak és az emberek többsége rabszolgasorban fog tobzódni, éhbért vagy még azt sem kapva a becsületes munkáért. Ha valamelyik nemzet nemtetszését nyilvánítja majd ki, akkor bevethető lesz a nemzetközi csendőrség, akikhez képest a budapesti kardlaposok illedelmes úriembereknek fognak tűnni.
Az Orbán kormány a magyar önállóságért küzdött, csak az eszköz kevesebb volt, mint hatástalan, ugyanis az odasimulós megfelelési viszketegséggel teletűzdelt politika a gazdasági szabadságharccal párosulva annyit ért el, hogy Magyarország lett Brüsszel elsőszámú ellensége és ezáltal a nemzetközi tőkéshatalmak gazdasági célpontja. Barroso kijelentése nyílt hadüzenet volt Magyarországgal szemben.
Természetesen, ha Magyarországon is technokrata kormány lesz, akkor a nemzet vissza fogja sírni az Orbán-kormányt annak az összes hibáival együtt.
Ha pedig belegondolunk abba, hogy a magyar önkényuralmat 2006-ban nem sikerült leverni, akkor a brüsszeli önkényuralmat még annyira se fog sikerülni, már csak azért sem, mert az eljutás Brüsszelbe a legtöbb embernek lehetetlenség lesz, tekintve a növekvő benzinárakat, amire nem fog túl jól hatni az Irán elleni olajembargó.
Budaházy Györgyöt idézve mi csak várhatjuk a boldog összeomlást.