Ha meghalok, a horvát-baranyai Szentlászlón temessetek el – mondta a közelmúltban egyik őszinte pillanatában barátjának Rózsa-Flores Eduardo, akit nemzeti hősként tisztelnek Horvátországban. A horvát diplomácia már lépéseket tett Eduardo holttestének kiadatása ügyében, hogy Szentlászlón temessék el állami tiszteletadással.

A faluban péntek reggeltől két óránként szól a harang Eduardoért egészen vasárnapig, amikor istentiszteleten emlékeznek rá. – Istenfélő ember volt, az emberi szabadságot és méltóságot védte, és ezért mindent meg is tett. Most szülőhazájáért, Bolíviáért halt meg – mondta a Borsnak Kettős János, a horvátországi magyar református egyház vezető lelkésze, aki szoros, szinte testvéri kapcsolatot ápolt vele. - írja a HunHír.

Tóásó Előd
Tóásó Előd: (sapka nélkül)A harmadik magyart, akit meg nem öltek, de a rendőrség erői elfogtak Bolíviában - egyes híradások szerint megkínozták - Tóásó Elődnek hívják. Neki a Jeruzsálemi Szent János Szuverén Máltai Lovagrend Autonóm Perjelségek Szövetsége humanitárius és jogi segítséget nyújt.

A lovagrend közleményében nyilvánosságra hozta, hogy külügyminisztériuma a nemzetközi normákkal összhangban kész arra, hogy segítséget nyújtson a bajba jutott magyar állampolgárnak.

Miközben hangsúlyozzák, hogy elítélnek minden erőszakos cselekményt és megnyilvánulást, különösképpen a terrorizmust, de rámutatnak arra, hogy minden embert megillet az ártatlanság vélelme, a humánus és alapvető emberi jogokból fakadó bánásmód, továbbá a tisztességes eljáráshoz való jog.

A közlemény szerint a lovagrend külügyminisztériuma haladéktalanul felveszi a kapcsolatot a Bolíviai Köztársaság illetékes hatóságaival, és meggyőződésének ad hangot, hogy Bolívia ebben a tragikus ügyben a fenti normáknak megfelelően fog eljárni.

Rózsa-Flores Eduardo szivárogtatta ki az őszödi beszédet?
Brády Zoltán a Kapu című folyóirat főszerkesztője - ebben a havilapban publikált folyamatosan Rózsa-Flores - azt nyilatkozta, hogy ők szivárogtatták ki az őszödi beszédet és ezért lehetetlenültek el itthon, és Rózsa-Flores ezért ment ki Bolíviába harcolni.

Brády elmesélte, hogy Flores idestova egy éve harcol Bolívia őserdeiben nap mint nap. Harcol Morales elnök elnyomó rendszere ellen, miközben „hivatalosan” Irakban tartózkodik.

A főszerkesztő elárulta, hogy az író, színész, katona Florest a hazai politikai állapotok kényszerítették távozásra. Bevallotta, hogy bár nem köztudomású, de ők, Brády és Rózsa-Flores voltak, akik kiszivárogtatták az őszödi beszédet. Ezt követően lehetetlenültek el teljesen, folyamatos támadások érték és érik őket. Rózsa kapott egy szívinfarktust is, ami után úgy döntött, elmegy innen – meséli Brády.

Brády a mostani merényletet is idézőjelbe teszi, nem is készülhettek most merényletre, hiszen az elnök éppen Venezuelában tartózkodott Chavez elnöknél. Nem volt ez más, mint egy katonai rajtaütés. Floresék folyamatosan harcoltak a rendszer katonái ellen, többször voltak fegyveres konfliktusaik, ezt a rajtaütést a média állítja be merényletkísérlet megelőzéseként.

Flores mindenesetre kereste a halált – ezt nem tagadja Brády. Ő egy forradalmi költő volt, amilyenek százévente születnek. Legutóbb éppen két napja írt egy hosszú publicisztikát arról, hogy vérből, az elesett harcosok véréből lehet csak szabadság a világban.

Ha Brády szavainak hiszünk, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy azért végezték ki őket, mert a bolíviai rendszer ellen harcoltak, és szó sem volt tűzpárbajról.

Korábban írtuk:
Rózsa-Flores Eduardo leveleket is küldött már katonaviselt, háborúkat megjárt embereknek, hogy a bolíviai akcióhoz toborozzon, egy a szerkesztőségünkhöz eljuttatott levél tanulsága szerint:
"Légiósok! admin, cs, 2008-10-30 22:38

Üdv mindenkinek aki feliratkozott a légió hírlevelére. Nem szoktam sokszor zavarni a tagokat de ezúttal mégis kivételt teszek.
Egy ismerősünk úgy döntött hogy aktívan is részt kíván venni szülőföldjének, Santa Cruz dela Sierra védelmében/felszabadításában/ki hogy nevezi.
Aki úgy érzi hogy -úgy szakmailag mint fizikailag- felkészült a segítségnyújtásra az küldjön egy szakmai önéletrajzot az info@cahil.tk e-mail címre.
Gyűjtsetek sok hasznos információt, tapasztalatot.
Sok sikert:
Admin"
Azaz toborzott a bolíviai akcióhoz, de nem mondott semmi komolyat, csak azoknak, akik igazán érdeklődtek. Megbízható forrásból tudjuk, hogy élete utolsó kilenc hónapját Bolíviában töltötte, annak ellenére, hogy sokan még barátai közül is úgy tudták, Irakban- némelyek szerint Iránban - van, az iszlám közösség humanitárius akcióin. Csak nagyon kevesen tudták, hogy Bolíviában van. Egy kérdés maradt, hogy ki árulta el őket.
Magyarosi Árpád, itt még övé volt a világ
Magyarosi Árpád, Rózsa-Flores közeli barátja - az a fiú, akit szintén agyonlőttek csütörtökön Bolíviában üzemeltetett egy honlapot: www.magyarosiarpad.hu A honlap címoldala ezzel a mottóval kezdődik: "mert élni jó".
Magyarországért is harcolhatott volna, béke poraira

Saját oldalán több dalát is megtaláljuk, Magyarosi Árpád kedvelte a nemzeti érzelmű zenéket, hiszen a Kormorántól és az Ismerős Arcoktól is énekelt számokat. Alább két dalát közzétesszük. Magyarosi Árpád dalai letölthetőek saját honlapjáról.

Ismerős Arcok – Építsünk hidat...
"Mennyi kárba veszett tehetség, tűnik el, nyomtalan"

Piros szív, fehér hó, zöld levél... (Mártonffy Miklós dala)"Hogy ha kell, megesküszöm én ott leszek, hogy ha kell, megesküszöm elmegyek..."

Délutánra ígértek információkat arról, hogy pontosan kik és tényleg magyar állampolgárok voltak-e azok a zsoldosok, akiket tegnap elfogtak, illetve tűzharcban lelőttek. Az azonban már biztos, hogy az egyik lelőtt katona nem más, mint a magyar-spanyol származású Rózsa-Flores Eduardo. Akik ismerték beazonosították a bolíviai tv képei alapján Rózsa-Florest.

A Külügyminisztérium három szálon kezdte meg az információgyűjtést: a venezuelai magyar diplomáciai képviselő, a bolíviai tiszteletbeli konzul és az Argentínában dolgozó konzul is próbálja kideríteni, hogy mi történt - mondta Szelestey Lajos.

A bolíviai hatóságok hivatalosan még nem tájékoztatták a magyar felet és magánszemélyek sem jelentkeztek a külügyminisztériumnál az ügyben - emelte ki a szóvivő.

A bolíviai rendőrfőnök csütörtökön jelentette be, hogy két magyart és egy bolíviait lelőttek az Evo Morales bolíviai elnök ellen tervezett merénylet felszámolása közben. A Caracasban tartózkodó Evo Morales elnök maga úgy számolt be az esetről, hogy még előző nap adott utasítást a külföldi zsoldosok és bűntársaik letartóztatására, és csütörtökön kapta azt a tájékoztatást, hogy Santa Cruz városban, egy szállóban félórás lövöldözés volt. A tűzharcban három ember meghalt, további kettőt letartóztattak. Érdekes, hogy a videót megnézve tűzharcnak nyomait sem látni, azonban amit látunk az három, alsónadrágban, álmában megölt ember holtteste. Nagyon úgy tűnik, hogy ez nem tűzharc volt, hanem kivégzés. Közben a bolíviai El Deber című lap szerint a helyszíni fényképek bizonyítják, hogy mindhárman aludtak és fegyver sem volt a közelükben, mikor szitává lőtték őket. A kivégzés gyanúját erősítette meg az ügynökség által idézett Víctor Hugo Escóbar rendőrparancsnok is, aki szerint nem volt tűzpárbaj a szállodában; a szóban forgó három személyt "szitává lőtték", mielőtt fegyverükért nyúlhattak volna.

Evo Morales azt mondta, hogy az összeesküvők ő életére törtek, valamint az alelnököt és egy minisztert akartak meggyilkolni.
Magyarosi Árpád, marosvásárhelyi fiatal
Az egyik áldozat a széles körben ismert és a nemzetközi titkosszolgálatok figyelmét már régóta élvező Eduardo Rózsa-Flores, aki hónapok óta Bolíviában tartózkodott, de ismerőseinek azt mondta, Irakban van. A másik lelőtt merénylő egy Erdélyből származó magyar, Magyarosi Árpád, marosvásárhelyi fiatal. A harmadik Dwyer Michael Martin, ír állampolgár. Az elfogott magyart, úgy tudni, megkínozták a bolíviai hatóságok.

Rózsa-Flores
Fekete Ibolya és Kepes András is filmet készített róla. 1960. március 31-én született a bolíviai Santa Cruz-ban. Apja, Rózsa György festőművész, egyetemi tanár 1948-ban hagyta el Magyarországot. Anyja, Nelly Flores Arias spanyol származású tanár. Rózsa-Flores 1972-ig Bolíviában, majd 1973 végéig Chilében folytatja tanulmányait, a Pinochet-féle katonai hatalomátvétel után a család útja Svédországba vezet, ahol 1973-75 között politikai menekültként élnek. 1975-ben apja a hazatelepülés mellett dönt, a család Magyarországra költözik. Flores a budapesti Szent László Gimnáziumban érettségizik 1979-ben, majd a Kossuth Lajos Katonai Főiskolára jelentkezik. Három évvel később a leszerelését kéri, és 1984-ben a Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi karára felvételizik; 1989-ben szerez diplomát. 1984-től különböző külföldi hírügynökségek tudósítójaként dolgozik, 1988-tól a La Vanguardia spanyol napilapnak is, amelynek különleges tudósítójaként 1991 júniusában az akkori Jugoszláviába, Horvátország fővárosába, Zágrábba érkezik. A La Vanguardia mellett folyamatosan tudósít a BBC World Service brit rádióadó spanyol nyelvű adásainak is. 1991. augusztus 28-án Eszéken első külföldi önkéntesként jelentkezik a Horvát Nemzeti Gárda soraiba. Részt vesz Szentlászló védelmében és a szeptemberi eszéki csatákban, majd szeptember végén újra Szentlászlóba küldik, ahol megszervezi az Első Nemzetközi Egységet (PIV). Vukovár is állomása Flores frontszolgálatának. Egységét Szentlászló evakuálása és eleste után Eszékre helyezik vissza, ahol a front különböző szektoraiban harcol 1992 nyarának végéig. Közben Flores az akkor már a Különleges Erők parancsnokaként megkapja a horvát állampolgárságot, és Franjo Tudjman horvát elnök őrnaggyá lépteti elő. 1993-ban ezredesi rendfokozatot kap. Fronttevékenysége alatt háromszor sebesült meg. Rózsa-Floresnek 1994-től hét verseskötete jelent meg Magyarországon.

A videót csak erős idegzetűek nézzék meg!

Rózsa-Flores Eduardo rendszeresen írt a Kapu című havilapba. Akit jobban érdekel a munkássága, az a havilap oldalán tájékozódhat.

(hvg, kuruc.info, ernestojustiniano.org, index, fn nyomán Szent Korona Rádió)