New York államban a rendőrök általi filmezés engedélyezésének kötelezettsége alól csak azok az utcai tüntetések kerülnek ki, amelyeken a rendőrség bizonyítékok bemutatásával előzetesen alá tudja támasztani, hogy erőszakos cselekmények várhatók. Ebben az esetben az eljáró bíró egyszeri írásbeli engedélyt adhat filmfelvételek készítésére, de a tüntetést még egy ilyen „fenyegetettségi" állapotra való hivatkozással sem lehet betiltani. Az engedélyt minden napra külön kell megkérnie az Egyesült Államok legnagyobb, közel 40 ezer egyenruhás és civil alkalmazottat foglalkoztató new yorki rendőrkapitányságának.

Haight bíró két közelmúltbéli esettel támasztotta alá döntését: az egyik 2005 decemberében történt, mikor a hajléktalanok helyzetének javításáért békésen tüntető pár száz fős tömeg Bloomberg new yorki főpolgármester házához vonult. A másik kilenc hónappal előtte zajlott a város feketék lakta Harlem városrészében, mikor a jobb élet- és lakáskörülményeket követelő emberek tábláikat magasra tartva, véleményüket hangosan skandálva körbe-körbe sétáltak a városrész elhanyagolt és piszkos utcáin. A szervezők a tüntetéseket előre bejelentették, rendbontás egyik esetben sem történt, a tömeg időben szétoszlott, a rendőrök mégis filmre vették a résztvevőket.

A szövetségi bíró az 51 oldalas sűrűn gépelt indoklásában kitért arra, hogy a tüntetők a turistákhoz hasonlóan közterületen akkor és azt fényképeznek, amit akarnak, és az adófizetők pénzéből fenntartott és az állampolgárok védelmére hivatott rendőrök munkája a közvélemény megelégedésére a nyilvánosság előtt kell hogy történjen.

Érdemes felhívni a magyar közvélemény figyelmét három fontos dologra:

1.) A közterületen való filmezés, fényképezés és a símaszkban vagy az arcot eltakaró kendőben való utcai felvonulás Magyarországon sem ütközik semmilyen szabályba, rendeletbe vagy törvénybe, és a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek használata - tehát a magyar címer, a piros-fehér-zöld színű nemzeti zászló és az árpádsávos lobogó az 1995. évi LXXXIII. törvény 11. paragrafusának első bekezdése szerint védett módon történő kifejezése a magyar nemzethez való tartozásnak, így értelemszerűen a közterületeken történő használata nem büntethető.

2.) Azt nem várhatjuk, hogy sokszor a Gyurcsány(Bajnai)-féle kormány marionett bábujaként táncoló ügyészségek vagy a bírói kar bármely tagja a new yorkihoz hasonló rendeletet hoz a magyarországi tüntetők rendőrség általi fényképezése ellen. Ezért nem csak célszerű, hanem hasznos, sőt perdöntő lehet, ha az elkövetkező hetekben várható tüntetések és tömeggyűlések alkalmával a szervezők és résztvevők egyaránt visznek magukkal fényképezőgépeket és videókamerákat.

3.) A tavaly októberi véres rendőrterror fényében a tüntetők símaszkos utcai felvonulása kívánatos és érthető. Ha a jelenleg regnáló magyarországi hatalom megteheti, hogy a felvonuló tömeget azonosító szám nélküli álarcos rendőrökkel támadja meg, és az ezt határozottan tiltó hazai és uniós szabályokat minden következmény nélkül megsértheti, akkor a tüntetők az egyébként semmilyen törvényi tiltásba nem ütköző símaszkban is felvonulhatnak a tüntetéseken, a kamerázó rendőrök példáját követve ők is videóra vehetik a rendőri akciókat és önvédelemből eltakarhatják az arcukat.

Fontos tudni azt is, hogy a magyar rendőrség minden törvényi alap nélkül veszi filmre a gyülekezési- és szólásszabadsággal, tehát a legalapvetőbb demokratikus jogaikkal élő embereket, és utána ismeretlen ideig őrzi és/vagy használja fel a felvételeket.

Ne csak a rendőrök videózzanak, hanem a felvonulók is filmezzék a rendőrök minden lépését, mozgásukat, az arcukat, a járműveiket, azok rendszámát, ha lesz, az azonosító számaikat, minden cselekedetüket. Filmezzék őket az utcáról, a kapualjakból, a felüljárókról, az emeleti ablakokból, a kukákon állva, mindenhonnan.

Ezzel a száz százalékig törvényes, egyszerű és hatásos, az Európai Unióban és Amerikában már régen jól bevált módszerrel szükség esetén cáfolható a magyar rendőrség egyoldalú, félrevezető vagy hamis beszámolója az eseményekről, a valósághoz hűen lehet tájékoztatni a hazai és nemzetközi közvéleményt a történtekről és több bizonyítékhoz jutnak az érdekvédő szervezetek a magyar és nemzetközi bíróságok előtt a rendőri brutalitások és túlkapások miatt indítandó újabb kártérítési perekben.

A hazánkban is életbe léptetett uniós alkotmány XX. paragrafusának értelmében, ha az Európai Unió polgárainak a saját állama nem tudja megfelelően biztosítani a védelmét, akkor kérheti azt bármely EU tagállam kormányától, így ebben az esetben is jó szolgálatot tehetnek a fényképek és videók.

Nem szabad szem elől téveszteni egy pillanatra azt sem, hogy az igazság és a nyilvánosság az a két dolog, amitől ez a jelenlegi magyar kormány a legjobban tart.

Jack Corn - Karpatia, 2007 október

(Szent Korona Rádió)