Cikkünk egy sorozat része,‭ ‬melyben a Tízparancsolat egy-egy parancsával foglalkozunk Böjte Csaba és Gyökössy Endre gondolatainak közzétételével.‭ ‬A cikksorozatról‭ ‬ITT olvashat bővebben.

Böjte Csabával az Erdélyi Magyar Televízió készít‭ ‬interjúsorozatot a parancsolatokról,‭ ‬mi ezeket a videókat tesszük közzé,‭ ‬de Csaba testvér gondolatait részletesebben kifejtve olvashatja a Helikon Kiadónál megjelent‭ ‬Iránytű a végtelenhez‭ ‬c.‭ ‬könyvében.

Gyökössy Endre gondolatait A Szent Gellért Kiadó és Nyomda által megjelentetett A két középpont c.‭ ‬munkája alapján közöljük.

6. parancsolat

„Ne paráználkodj!“ (2Móz 20,14)

Böjte Csaba gondolatai az Erdélyi Magyar Televízió Útmutató c.‭ ‬műsorában:

Gyökössy Endre: A „törés“ négy formája

Volt egyszer egy kedves és szelíd segédlelkészünk, aki elhatározta, hogy a vasárnap délutáni istentiszteleteken végigprédikálja a tízparancsolatot. Amikor a hetedik parancsolatra (A parancsolatokat eltérően számozzák a katolikusok és a reformátusok. A cikksorozattal a katolikus számozást követjük, ezért találhatók eltérések Gyökössy Endre írásában. Jelen esetben a „Ne paráználkodj!“ parancsolata a katolikus számozás szerint a 6., a református szerint pedig a 7. - szerk.) került volna a sor, a hét közepén leült velem szemben, s láttam, hogy igen bántja valami. Addig biztattam, míg kimondta:
- Ne haragudj, kérlek - mondotta -, én abbahagyom a tízparancsolat magyarázatát. Úgyis egy nagy ünnep következik; talán nem veszik rossz néven a hívek, ha az ünnepek után másról prédikálok.
S amikor látta, hogy egyre csak nézem, piros lett és így folytatta:
- Ne gondolj semmi rosszra, tiszta a lelkiismeretem. Ennek ellenére is olyan kínos erről beszélni!...
Emlékszem: tudomásul vettem, és nem ajánlottam fel, hogy majd én prédikálok helyette. Én is a könnyebb részt választottam. Mert valóban kínos a hetedik parancsolatról beszélni. Van valami hallgatólagos megegyezés ember és ember között, hogy „erről nem beszélünk“.
De Isten beszél róla! Tetszett Neki a „Ne paráználkodj“ parancsolatát beiktatni a Ne ölj és Ne lopj közé! Mintha ezzel is tudomásunkra adná: mind a kettőből van ebben valami.

Mindenekelőtt tisztázzuk a szót! Az ősi szövegben itt álló héber szó gyökere a náaf, félreérthetetlenül a házasságtörést jelenti. Tehát így volna egészen pontos a fordítás: Ne légy házasságtörő!

Ebben a parancsolatban Isten a legősibb, legtitokzatosabb és legalapvetőbb emberi kapcsolatot védi. - A férfit és a nőt egésszé teszi, és értelmet ad egész-ségüknek.
Akár így is fogalmazhatnám: ezen a földön tulajdonképpen nem is él ember, csak férfi vagy nő. A férfi és a nő, a szó legmélyebb értelmében csak együtt válnak igazán emberré. S ennek helyszíne, kerete a házasság.

1926-ban a Nyugat című irodalmi folyóiratban egy ankét indult a házasságról. Az akkor élő legnagyobb íróink is hozzászóltak. Az ankét végső eredménye az volt, hogy ha sok baj is van a házassággal, jobbat nem tudnak helyette kitalálni; jobb közösséget, amelyben a gyermekeket egészséges módon fel lehet nevelni, és amelyben egy férfi és egy nő, testi-szellemi, lelki és egészséges közösségi életet is élhet.
Karinthy Frigyes vitazáró pár sorában meg is jegyezte:
- No, kitaláltuk a házasságot, most már rajtunk a sor, hogy helyesen is éljünk vele!

Azóta itthon is, külföldön is sokféle ankét zajlott, hangzott el, de körülbelül mind ide lyukadt ki. Nem is érkezhetünk máshová, mert a házasság valóban az emberi együttélés legősibb és alapvető rendje.

A házasság célja éppen ezért nem csak a gyermek - hiszen akkor minden gyermektelen házasság vagy minden olyan, ahol már nincsenek gyermekek, céltalanná válna -, hanem a házasság célja maga a jó házasság! Önmaga megépítése, megalkotása, a férfi és a nő, később a család örömére, s Isten dícsőségére! A házasság a legszebb műalkotás, amit egy férfi „művész“ és egy „művész“ asszony megalkothat, önmaguk örömére, az emberi közösség hasznára és az örök Rend dicsőségére.

Hogy ezt nemcsak mi, az Ige alapján álló emberek érezzük és értjük így, hanem azok is, akik csak önmagában és önmagáért kutatják a szerelem lényegét és célját, hadd idézzem egy szocialista orosz költő, Scsipacsov versét:

Ne hidd, hogy a szerelem csak játék,
Vagy lobogó fáklya, amely az ujjadra ráég.
Kéz a kézben, együtt ülni a kispadon este,
sétálni a patak partján, csillagokat lesve,
Kedveseddel szombat este vidám táncba menni...
Ne hidd, hogy a szerelem csak ennyi!

Nagy dolog a szerelem, hogy múlnak az évek,
Még nagyobb lesz, meleg kendő, úgy betakar téged.
Erő elszáll, szépség hervad, jön az ősz, a tél is,
Aki szeret, melletted lesz, megbecsül majd mégis.

Az életet végesvégig együtt kell leélni,
úgy válik el, mit ér a nő és mit ér a férfi.
Jót és rosszat megosztani, kacagni és sírni,
a szerelem dal, amelyet együtt kell megírni.

Ez az együtt megírt dal, ez az együttes műalkotás a házasság! Amelyben két ember egy életen át boldogítva boldogulhat!

S hogy boldogítva boldogulhasson, hogy a férfi és a nő megalkothassa élete legszebb műalkotását, ezért védi Isten a hetedik parancsolattal a házasságot: „Ne légy házasságtörő“!

S ha első hallásra talán szójátéknak is hangzik, (pedig nem az!) hadd mondjam el, hogyan bomlik négyfelé ez a „törés“ és az, amit jelent.
1. Ne törjünk KI a házasságból.
2. Ne törjünk BE egy házasságba.
3. Ne tördeljünk LE egy házasságból.
4. Ne törjünk LE a házasságban.

KI ne törjünk belőle! Mert a Rend-ből törünk ki, és rendetlenné válik az életünk! - Csak a lényeg lényegét mondom: Jézus a Hegyi Beszédben ezzel a parancsolattal kapcsolatban szívünk, érzelmi életünk legbelső kamrácskájának titkos rekeszére teszi az ujját:

„Hallottátok, hogy megmondatott: Ne paráználkodj! Én pedig azt mondom nektek: aki kívánsággal tekint egy asszonyra, már paráznaságot követett el vele szívében.
Ha a jobb szemed visz bűnre, vájd ki, és dobd el magadtól, mert jobb neked, ha egy vész el tagjaid közül, mintha egész tested vettetik a gyehennára.“ (Mt 5, 27-30)

Mintha azt mondaná Jézus: onnan indul el a házasságtörés, ahonnan egyszer elindult a házasság! A szívedből.

Mint finom érzés indul el, majd gondolattá válik, s ha táplálod, kívánság, majd tett lesz belőle! Gyökerében kell megölni, „kivájni“, mondja Jézus. Ott még lehet! Később már az váj ki engem a házasságomból! „A viperát legokosabb a tojásban megölni“ - tartja egy hindu közmondás. Valóban! Később sokkal nehezebb és sokkal veszélyesebb! Jézus Krisztus itt olyan képeket használ, amelyek csak egyet jelenthetnek: Ne ismerj magad iránt irgalmat!
Prüdériából, vallásos kegyességből ajánlja ezt Jézus? Nem! Féltő szeretetből!

Ne törjük BE egy házasságba! Hiszen az is házasságtörés. S ne gondolja egyetlen fiatal sem, aki még nem él házasságban, hogy ez rá nem vonatkozik. Mert egy majdan, talán évek múlva megkötendő házasságot is meg lehet törni: előre! Nincs kibúvó senki számára!

Hogy mit jelent betörni egy házasságba s így kiesni a rendből, ennek illusztrálására egy levélrészletet másolok ide:

„Az én életem legyen okulás mások számára, hogy így nem lehet, így nem szabad, mert a másoknak szánt ütést hajszálpontosan visszakapjuk.
Férjemmel a gyárban ismerkedtem meg, ahol csoportvezető volt. Úgy hírlett, hogy évek óta nem elváltan, de különváltan él, és igen szolid, szorgalmas ember. Akkori életfelfogásom, erkölcsi normám és csak külsőségekben megnyilvánuló hitéletem számára nem jelentett különösebb erkölcsi gátlást egy olyan férfi vonzalma, akit közben két gyermek édesanyja, a felesége visszavár. Akit később csendes és hívő asszonynak ismertem meg. Ez a finom lelkű, hívő asszony nem gördített akadályt a válás és a mi házasságunk elé.
Csak jóval később, amikor én is ugyanabba a nyomorúságos helyzetbe kerültem, amiben ő volt egyszer - éppen miattam -, akkor értettem meg, milyen megalázó és embertelen cselekedet volt tőlem azon a megkínzott és agyongyötört édesanyán és feleségen diadalmaskodnom! Olcsó kis diadal volt és nagyon rövid életű. Férjem hamarosan otthagyott egy nálamnál húsz évvel fiatalabb asszonyért. S akkor felkerestem első feleségét, s bocsánatot kértem tőle.
Ő nem diadalmaskodott, hanem igazi agapéval segíteni próbált rajtam. S amit önmagáért nem tett meg, értem megtette, és megkísérelte volt férjét, aki értem hagyta el, hozzám visszahozni. Eredménytelenül.
Csakis Isten irgalmas szeretete tudott engem ebből a testi-lelki elesettségből felemelni. Őáltala nyert elátkozott életem új tartalmat. S hozzám, bűnös asszonyhoz szólt egyszer így az Úr Jézus: én sem vádollak téged, eredj el és többé ne vétkezzél. Ebből a bűnbocsánatból és kegyelemből élek.“

Ez az asszony-testvérünk átélt és a mélységekben megtapasztalt valamit: hogy nemcsak kitörni, hanem betörni is lehet egy házasságba, és az is „paráznaság“. És ezért az Ige törvénye szerint halál jár! - De Jézus eleget tett a törvénynek: meghalt érette és helyette és miatta is, mint ama asszonyért, akit megmentett a kövezők elől! S ez a testvérünk ma ebből a helyettes halálból él: megtisztult életet.

De nemcsak kitörni lehet egy házasságból, nemcsak betörni lehet, hanem lehet belőle LEtördelni is! És ez is „paráznaság“.
- Lehet úgy élni házasságban, hogy valaki csak a testét adja oda élettársának, kötelességszerűen, de a szívét, lelkét, érzéseit ellopja tőle. És ezt titokban - s gondolatban - másnak adja.
- Lehet úgy is házasságban élni, hogy valaki csak érzéseit, kedvességét, szolgálatait adja, de testét ellopja élettársától, mert azt valamiért sajnálja tőle.
Ez a házasságon belüli házasságtörés. Legtöbbször szomorú „reccs“ vagy robbanás a vége, vagy ha nem: idegbetegség! Ilyenkor ez a rendetlenség büntetése. Amikor maga a bűn a büntetés.

Végül LE is lehet törni a házasságban! Különösképpen akkor, ha nem hiszünk benne! Ha nem úgy éljük meg, mint életünk, együttes életünk műalkotását, amelyet óráról órára, napról napra, évről évre ápolgatunk, mélyítünk, szépítünk, gazdagítunk, mint olyasvalamit, amire érdemes egy egész életet odaáldozni és küzdeni benne a házasság két fő- és ősellensége: a megszokás és a féltékenység ellen!

Bármilyen furcsán, laposan vagy giccsesen hangzik: a modern embernek újra kell tanulnia, hogy lehet házasságban is boldogan élni! Sőt, ha van boldogság ezen a földön, amelyet férfi s nő együtt élhet meg, és egy életen át élhet belőle: az a jó házasság.
Minden áldozatot, erőfeszítést, lemondást megér! „Még“ azt is, hogy mindkét fél, boldog házasságuk érdekében, halálosan komolyan veszi a hetedik parancsolatot: Ne légy házasságtörő!

(Gyökössy Endre:‎ ‏A két középpont,‭ ‬Szent Gellért Kiadó és Nyomda‭<‬/em‭>‬,‭ ‬üzlet:‭ ‬1053‭ ‬Kossuth Lajos u.‭ ‬1.,‭ ‬tel:2666161‭ )