A lassan egy hete tartó, az egész országot behálózó tiltakozási megmozdulások Szatmárnémetibe is elértek: csütörtök délután az eddigi legnagyobb méretű tüntetésre került sor az Árpád utcában.

Szatmárnémetiben vasárnap délután vonultak első alkalommal az utcára az emberek, szolidaritásukról biztosítva a bukaresti tüntetőket, szerda este pedig két, kis méretű megmozdulás történt, majd csütörtökön a Szociálliberális Unió (USL) szövetség felhívására már megközelítőleg félezer ember vonult ki ismét az Árpád (Vasile Lucaciu) utcán található zöld övezetre - egy különítmény Szatmárudvariból érkezett. A találkozási pont annál a szobornál volt, amelyet Valer Marian „vezér" nemzeti jelképnek titulált - pedig az anyafarkas motívum a római mitológiához kapcsolható.

Miközben a hangfalakból dübörgött a román himnusz, több tucat ember kezében lobogott a román zászló, a számtalan transzparens között egyik-másik magyarellenes megnyilvánulást sem nélkülözött. A „PDL - többet nem adtok el minket az RMDSZ-nek" kisebb méretű tábla nem csak méreteiben törpült el a történelemhamisítást megkísérlő hatalmas transzparenstől, amelyen a következő felirat állt. „Szatmár: 1944 - a román föld utolsó barázdája, amit felszabadítottunk a fasiszta-horthysta járom alól, 2012 - első román föld, amit felszabadítunk a PDL-RMDSZ járom alól".

A soviniszta felhangok megjelenése sajnálatos módon nem egyedi jelenség. Kolozsváron RMDSZ-t pocskondiázó szöveget írtak ismeretlenek a nemrég felújított Mátyás-szobor talapzatára, míg a Ioan Bob utcán „Ki a magyarokkal az országból", „Románia a románoké" és „Csibi Barna és a nemzete kapja be" feliratok jelentek meg egy falon.

A tüntetés szervezettségéről sok mindent elárul, hogy amikor megkérdeztük Mircea Govort, a Szatmár Megyei Tanács PSD-és alelnökét, hogy lesznek-e felszólalók is (a kikészített mikrofon alapján nem volt szükség Sherlock Holmes-i logikára), nem tudott válaszolni. Aztán Valer Marian szociáldemokrata szenátor konferansziéja mellett sorra jöttek a hangadók. Két ékes szóló fiatal „feláldozott nemzedéknek" nevezte kortársait, szerintük ugyanis minden fiatal elvágyódik Romániából, sőt Szatmárnémetiből is.

Az éppen jelentős felújításon áteső kórház egykori igazgatónője, Paula Mare az egészségügyi reformot bírálta, míg Viorel Solschi egykori polgármester a tanügyi törvényt kifogásolta és Daniel Funeriu oktatási minisztert is a lemondásra felszólítottak közé avanzsálta. Sérelmezte többek között, hogy az előző kormány 38%-os fizetésemelésről rendelkezett, amit a jelenlegi kabinet nem csak hogy eltörölt, de 25%-al csökkentette a közalkalmazottak bérét. Az egykori polgármester tehát pont amiatt bírálta a kormányt, ami miatt a washingtoni székhelyű Nemzetközi Valutaalap megdicsérte és követendő példának nevezte Emil Boc kormányát.

A szónoklatok befejeztével a tüntetők a Rákóczi utca, a Kazinczy utca és a Szabadság-tér érintésével az Október 25. térre vonultak, miközben „Le Basescuval!", „Le a kormánnyal!", „Le Udreával!" rigmusokkal telt meg a város.

Velük tartott egy idős bácsi, akinek az A4 méretű tábláján a következő felirat állt: „Csendet akarunk!".

20 óráig a tüntetők száma csaknem megduplázódott.

(szatmar.ro nyomán Szent Korona Rádió)