Székely zászló A székely zászlónak a polgármesteri hivatalról való eltávolítására szólította fel a prefektus a gyergyószentmiklósi önkormányzatot.
Levelet küldött Constantin Strujan prefektus Gyergyószentmiklós polgármesterének és jegyzőjének címezve. Tartalmával az önkormányzati képviselők is megismerkedhettek minap. Az áll benne, hogy a gyergyószentmiklósi rendőrségről érkezett egy átirat, miszerint értesítették Anghel Andreescu államtitkárt, hogy a Gyergyószentmiklósi Polgármesteri Hivatalban ki van függesztve a székely zászló.
Lévén, hogy egy 2007-es átiratban a prefektúra a városvezetők tudomására hozta a 75/1994-es törvény rendelkezéseit Románia zászlójára, a himnusz éneklésére és a nemzeti szimbólumokra vonatkozó előírásokkal, a prefektus figyelmezteti a megszólítottakat, hogy „abban az esetben, ha szeptember 10-ig nem hozzák meg a kellő intézkedéseket a legalitásba kerüléshez, kénytelenek leszünk a törvény által előírt szankciókat alkalmazni".
Az önkormányzati tagok közül néhányan véleményt nyilvánítottak, hangoztatva, ez nem egy másik ország zászlója, hanem a székely népé, az iskolák is kitűzhetik saját zászlóikat az épületükre, akkor miért éppen a kék-aranynak ne lenne helye. Egyetlen tanácsos sem akadt, aki a zászló levétele mellett kardoskodott volna, inkább – mint mondták – jöjjön a büntetés, ha jönnie kell, s kövesse azt fellebbezés, a bírósági igazságtétel.
(Hargita Népe)
Hozzászólások
Vannak biza dögivel Erdélyben is, kedves Taksonyfalvi, sőt többen a kelleténél. (De mennyi is a kellet? A legkisebb pozitiv egész számmal kifejezhető mennyiség alatt van szerintem.) Az RMDSZ-nek hazudott szabadkőműves karrierista csoportosulás vezérkara tele van velük. Meg is van az eredménye!
Románia is ha lassan-lassan is de kezd liberalizálódni, szocializmusból demokratúrába lassacskán haladni. Erdélyben is vannak zsidók dögivel, csak ott nagy politikai tényező az ortodox egyház. Így zsidók nem kerülhetnek tűzközelbe. De emlékezzetek hogyan fondorlatoskodott a Jud Süss című filmben a zsidó. Megtalálják a járatokat a férgek.
Igen, itt a cionisták nem állnak a cigányok mögött annyira mint Csonka-Magyarországon. A cionrasszisták itt Erdélyben még nem jelennek meg magyarellenes felbújtóként és cigányvédelmezőként. Az oláh rendőrségnek sem kell kesztyűs kézzel bánnia a cigányokkal, amikor rendet rak a cigánytelepeken és lecsap a cigánybűnözőkre. Szóval a cigánybűnözés itt nem élvez oly mértékű zsidó támogatottságot mint Csonkahonban. Ezért ,,nyugodtabb,, Erdélyben a cigányság.
Romániában a magyar kisebbségnek számít, ami a népesség számosságát illeti. Erre megoldás lenne Ataizis barátunk jogos hozzászólása: "A háborúkat az anyák nyerik meg"
Az hogy a székelyföldön még sikerült feltartóztatni az oláj ember(telen)áradatot nem jelenti azt, hogy Bukarest 1 tollvonással a poklot hozhatja a székelyekre, fenyegetőzik is vele.Tehát a magyar igenis kisebbség Romániában, sorsa nagy mértékben függ attól is, hogy az állam bácsi mit akar vele. Az állam bácsi csak megszorít, elnyom, elbutít és beolvaszt. Egyértelmű, hogy mi a szándék a Székelyfölddel, Európa pedig nagyon jónak ítélte meg ezt a hozzáállást, akárcsak az ENSZ.
Szerintem arra célzol, hogy az adott területeken többségben van a magyar, ami igaz is, de akkor is megszállás alatt van. A cigányok pedig itt is lassan többséggé válik, de nyugodtabb, mint Csonkahonban. Errefelé még meg-megtapasztalják barna barátaink, hogy a bakancs és a furkósbot kemény, a bicska pedig éles.
Orsunka! A magyar nem kisebbség, talán csak a cigányokra értették
Csak megjegyzésként említem, hogy az európai jewnió és az ENSZ (Embertelen Nagyokos Szivárványszínűek) nemrégiben azt mondták, hogy Romániában nagyon jól kezelik a kisebbségi kérdéseket. Látjuk, halljuk, érezzük.
Kedves Pitypang! Az Egészséges Fejbőr Fehér karácsony c. dalából idéztem. Igaz, ott a cigányokra vonatkozik, de az oláh megszállóinkért se rajongok jobban!
Kedves Marosszéki! Honnan való ez a nagyon találó idézet?
Nincs törvényes jogalapja még a román törvények szerint sem a kormánybiztos követelésének. A 75/1994-es törvény rendelkezései nem vonatkoznak erre az esetre. Létezik ugyan arra vonatkozó oláh törvényi szabályozás, hogy idegen országok lobogóit hogyan, milyen rendben és milyen társitással engedélyeztetik kitűzni, de ez a székely zászló nem egy másik ország zászlója. (Legalábbis egyelőre.)
Tehát nem a tövények betartatása, hanem a megszállókat jellemző hatalmaskodhatnámság és a magyarok elleni ellenszenv vezérli Sztruzsánt a fenyegetőzésben.
A lényeg: Nem kell hallgatni rá. Csináljon, amit akar, s ha nem tetszik neki valami Székelyföldön..., hát el is lehet menni innen! ,,Vedd már észre, ez Magyarország, és nem vagy a barátom./ De ha nem tetszik, akkor takarodj át a román határon!"
Sajnos ez is a csonkahoni események miatt van. Látják az oláhok, hogy a magyarok jelenleg gyengék, ők ezért fel-fel bátorodnak.