A Lex Sacra köznapló (blog) újabb bejegyzését olvashatják, mely közelebb viszi a kedves olvasót az Igazsághoz. Ha lógjon, akkor lógjon! Nem kell magyarázkodni, csak megmagyarázni miért. Barcsa Gábor írása.

Jó olvasást, előre a Szent Törvény útján!

Megjelent: Lex Sacra
Írta: Barcsa Gábor
Cím: Ha lógjon, hát lógjon

-Riporter: Ön azt kiabálta be a Parlamentben, hogy lógjon. Hogy engedhet meg magának ilyen stílust?
-Képviselő: Igen, valóban. Mert Meggyes Tamásról, és az elmúlt 65 évet kiszolgáló, megélhetési politikusokról ez a véleményem.
-R: De Ön egy képviselő, nem uszíthat ilyenre egy demokráciában. Ez politikailag sem korrekt.
-K: Nem is vagyok politikailag korrekt. Ez is egy olyan modernség, ami az Egyesület Államokból jött át száz éve a kontinensre. Meg kell nézni több száz éves parlamenti felszólalások jegyzőkönyveit. Azok sem lennének mai értelemben véve politikailag korrektek.
-R: Ön akkor is egy képviselő, akinek példát kell mutatni és nem szabadna ilyesmire elragadtatnia magát. Nem fog lemondani?
-K: Képviselő vagyok valóban. Az elmúlt kommunista, majd liberális demokrácia áldozatainak képviselője, akik legszívesebben a politikusbűnözőket felakasztanák. Én őket képviselem. Lehet, hogy Orbán Viktor büszke arra, hogy vér nélküli volt a módszerváltás, de inkább ez szégyen, mert pont ebből látszik, hogy nem is volt rendszerváltás. Meggyes Tamás meg egy drogos bűnöző.
-R: Tehát nem mond le...
-K: Én mondjak le, aki pár hónapja kerültem csak bele a politikai elitbe, és nem vettem részt semmi mutyiban, nem építettem csónakázó tavat a házam elé, nem loptam, csaltam, hazudtam, én mondjak le, mert a nép egy jelentős részének véleményét képviseltem?
-R: Ez a vélemény nem volt méltó az Országgyűléshez?
-K: 1945 óta ebben az Országgyűlésben csak hazaárulók, kommunisták, rendszerváltást elsikkasztók ültek, és nem Apponyiak, Andrássyak, Czirákyak. Egy Kádárkutyát, Bajnait, Gyurcsányt, taknyos Rogánt miért kellene nekem megtisztelnem? Lógjanak, feleljenek az elmúlt évtizedek bűneiért.
-R: Itt akkor befejezzük, lejárt a műsoridőnk, köszönjük, hogy eljött.
-K: Én köszönöm a lehetőséget!