A Lex Sacra köznapló (blog) bejegyzését olvashatják, mely közelebb viszi a kedves olvasót az Igazsághoz. Ezúttal kicsit rendhagyó módon találós kérdést teszünk fel és szembesítjük a nemzeti oldalt önmagával, majd egy kis tanulástechnikai gyakorlatot ajánlunk kezdő királyságpártiaknak.

Jó olvasást, előre a Szent Törvény útján!

Írta: Barcsa Gábor
Cím: A hatalom népé! Akkor és most is?

Szeretem hallgatni a magukat nemzeti érzelműnek kitüntetők eszmecseréit (és most elnézést a sok-sok valóban értelmes kivételtől). Csupa "jó" és "haladó" gondolat száll a fülembe mindig: demokráciát - mert az kell és fontos, a hatalom a népé és természetesen sör, meg kenyér legyen cirkusszal.

Na, akkor nézzük csak meg ezt a beszédet:
"Megszületett a harmadik magyar köztársaság! Az elsőt a nemzeti kétségbeesés, a jogosan föllobbanó, nemes harag szülte - a szabadságharc orkánja közben. -

A második: vérözönből emelkedett ki, de csodálatos tisztaság sugárzott róla. A fölszabadult milliók lelkes ujjongása kísérte megszületését, amely egyértelmű volt nemzeti függetlenségünk visszaszerzésével és a négyszáz esztendős habsburgi szolgaság bilincseinek széttörésével.

Romokon, omladékokon született meg a harmadik magyar köztársaság, de bölcsője körül az egységbe forrott nemzet és a szabad s egyakaratú magyar nép gyűlt össze, hogy őrizze, megvédje, vérével és verejtékével táplálja s megtartsa mindörökre.

A magyar történelem nagy fordulójához érkeztünk. A nép kezébe vette sorsának intézését s mi hisszük, hogy a dolgozó magyar nép új Magyarországot épít a romba dőlt helyébe: szabad nép, szabad hazáját. Nem szavakkal, tettekkel építi. Úgy mint eddig! A fiatal magyar demokrácia három nagy cselekedetet vitt végbe eddig. A földreform volt az egyik s ezzel minden időkre végzett a magyar feudalizmussal. A választójogi törvény megalkotása és nemzetgyűlés megválasztása volt a második s most végezte el a harmadikat: a nép nevében s annak akaratából törvénybe iktatta a magyar köztársaságot. Egy esztendő alatt kifosztottan, szegénységben, romok között íme: három hatalmas tárgya és jele a magyar nép csodálatos erejének és életakaratának.

Ki merészelne ezzel az akarattal szembeszállni? Ki merészelné visszadisputálni a földreformot? A föld azok kezén marad, akik megkapták. A nagybirtokosok soha többé hatalommá nem lehetnek itt ezen a földön.

Ki merészelhetné megtámadni a magyar demokráciát kifejező nemzetgyűlést?

A nép megvédi foggal és körömmel is a demokrácia intézményeit. Ki merhetne kezet emelni a magyar köztársaságra?

Testével védi ezt a nép, munkások, parasztok, szabad, tanult fők széttéphetetlen sánca veszi körül s jaj annak, aki kezet emel rája! Megteremtettük a köztársaságot és erre az alapra építünk most már boldog és szabad magyar életet. A nép, amely századokon át oly sokat szenvedett, a szolgaságnak oly súlyos bilincseit hordozta és oly sokáig élt sötétségben, most elindul a szabadság és demokrácia napfényes útján s Európa bámulni fog, mire képes ez a maroknyi magyarság, ha szabadságban élhet s kifejtheti a maga hasznára és boldogulására erőit s képességeit. Lesz élet ezen a földön, nagyra nő a magyar s a dicsőség fényében áll majd a magyar köztársaság:

Éljen a szabad magyar nemzet!

Éljen a dolgozók harcos és építő egysége!

Éljen Tildy Zoltán, a harmadik magyar köztársaság első elnöke!"

(Megfejtés: Szakasits Árpád. A beszédet a monarchista.blogspot.com tette közzé.)

Kicserélve a neveket, és egy-két aktualitást elmehetne most is a nemzeti oldal programjának, nemde? Sokan ezeket az ideológiákat vallják sorainkban is drága barátaim, csak észre sem veszik, hogy ezzel nem különbek a királyságot felszámoló, kommunista bérenc hazaárulóktól. Ők is demokráciát és köztársaságot akartak - mert elnyomó volt szerintük a királyság. Mindenkinek egyenlő jogokat, csak semmi hátrányos megkülönböztetés - mert mindenki egyenlő.

Tehát, mondjuk ki végre, és ezek legyen a jelszavaink: le a demokráciával, le az általános választójoggal, le a köztársasággal és az azt éltetőkkel! Lökjük ki sorainkból a népfelség-elvéről beszélőket, azokat, akik azt hangoztatják, hogy a hatalom a népé, hiszen ezzel óhatatlanul szellemi utódaivá válnak Tildynek, Szakasitsnak és a többi hazaáruló gerinctelen féregnek!

Ne szívjunk többé egy levegőt a haladó szellemiségűekkel, csak a Szent Korona alattvalóival álljunk szóba! Halál a köztársaságra!

Írjuk fel magunknak ezeket a hívószavakat, jelmondatokat egy papírlapra, napi többször vegyük elő, és tanuljuk be őket, hogy el ne felejtsük! Ha nemzeti oldaliak közé megyünk, akkor köszönés után rögtön vegyük elő, és hangosan, fennhangon olvassuk fel nekik is, és vegyük rá őket, hogy ez napi rutinná váljon! Úgy látom, hogy sok esetben nem elég magyarázni és mindenféle komolyabb cikket írni belőle, talán ez beválik...

(Most még van hozzászólási lehetőség, de az első népfelség-elvét védő vukicsista beírást követően megszűnik...A kapcsolódó linkeket ezúttal is csak ajánlani tudom.)