…avagy 2008 utószavaként, 2009 előszavaként

Kár bármit is írnom, hiszen ez a szám önmagáért beszél.

Szóljon a dal, „az elveszett barátokért, az elveszett barátokhoz” (és jómagamhoz is… mert ugye (legalább) kétoldalú a történet…)

UI: 2009-re szebbet, jobbat, magyarabbat!

HeMK

Elolvastam a többiek karácsonyi bejegyzéseit, és úgy éreztem, nekem is írnom kell. Tudtam, hogy én is le fogom jegyezni a gondolataimat, tegnap éjjel akartam is, előre, de akkor már nem volt rá erőm. Most megteszem.

Nagyon sok gondolat kavarog most bennem… de most csak legfontosabbat írom le: kívánom minden hallgatónak, olvasómnak, kívánom mindannyiunknak, hogy tudjuk értékelni azt, ami adatott, azt amit kaptunk.

Ők nem gondolták komolyan...: a hazafiak viszont igen!Blogomban most kivételesen NEM egy saját írásomat közlöm!

Ez a bejegyzésem folytatása a „Remegsz... remegsz... kortyolsz..." című írásomnak.

Már nem remegek. Nincs miért. Tudtam, jobb lenne nem remélni. De a szív már csak ilyen, remél. Megmondta, amit vártam. Korrekt volt. Fájt, de igazat adtam Neki. Már másé volt a szíve. Beláttam, és leálltam.

2006 - Nagytarcsán, egy rádiós találkozón 3 éve, 2005 novemberének végén kezdtem el rádiózni még a „régi Szent Korona Rádióban” – néhányan még biztos emlékeznek -, ez volt a Hazafi Rádió. Az egész úgy indult, hogy műsorvezetőket keresett a rádió… én pedig hát gondoltam, megpróbálom. Láttam, még nincs a rádióban vallási műsor, így hát egy ilyen műsor ötletével jelentkeztem.

Vallásóra logó: Profee munkája ez is ( :Volt egyszer egy 2008. november 23-ai Vallásóra… remek műsor volt, a Részletkérdés zenekar két tagjával beszélgettem. Kattints IDE a letöltéshez.

Levelet kaptál. Tőle. Megdöbbensz. Örülj? Félj? Félsz.
Remegsz. Nézed a feladót. Nézed a dátumot. Nézed a tárgyat. „Levél”. Nem. Ez túl hideg. Személytelen. Nem lehet jó. Egy percig bambulod az olvasatlan levelet. Belekortyolsz a poharadba. Megnyitod.

Köszönjük!Köszönő gondolatok hallgatóinkhoz a legnépszerűbb webrádió cím elnyerése kapcsán.

Köszönöm, hogy támogattatok minket szavazataitokkal.
Köszönöm, hogy van kinek rádiózni hétről-hétre.
Egyszerűen köszönöm, hogy mellettünk álltok és lehet rátok számítani!

Elöljáróban: nem ez volt az első ilyen eset, és bizonyára nem is ez volt az utolsó.

Megmondták, hogy náci vagyok.
Megmondták, hogy hülyeségeket írok a blogomba.
Megmondták, hogy szégyent hozok a családomra.

Szúrta a szemét az Árpád-sávos karkötőm.
Szúrta a szemét a rovásírásos pólóm, pedig tőle kaptam.
Szúrta a szívem mindez, mert tőle nem vártam.

Én, a nemzeti életvitelemmel nem sértek törvényeket. Se mint magánember, se mint rádiós.
És aki vádol?

Két felvétel jutott erről az egészről eszembe:

Képes összeállítás a 2008. október. 16-ai kívánságműsoromról, ahol sok-sok "vendégem" volt. A mikrofonnál/körül Eszter, Magi, Hubatka, Dani, Laza és jómagam, HeMK.

Pár perce adásban...

Hubatka, Laza, a sörök és a keverőnk...

Laza bácsi ( :