Gondolatok és normatívák az új magyar jobboldal születéséhez

LB02

László Balázs az Identitesz elnöke írta le gondolatait arról, hogy milyen irányba kell fejlődnie a kialakulóban lévő új jobboldalnak.

 

Bár külső kommunikációs felületeinken jelenleg nincsen a teljesség igénye szerinti tényközlés, biztosra vehető válaszként elegendő átmenetileg annyi, hogy az Identitesz tájékán van mozgás és van aktivitás. Amit elterveztünk, azt fel is építjük: egy új jobboldali közösséget a magyar politikai palettán, meghaladva és felülemelkedve minden olyan elemen és jelenségen, ami hamarosan pártba szerveződő politikai erőinket béklyóba kötné. Fontos viszont politikai utunk elején tisztázni ezen béklyóba kötő destruktív elemeket és jelenségeket, hiszen létük vagy nem létük egyben kulcsa is első lépéseinknek.

Ilyen destruktív elemek és jelenségek – melyekkel most első körben foglalkoznunk kell – a politikai megfeleléskényszer, az időszerűtlen történelmi témákban való megnyilvánulás és a politikai identitás visszafelé igazításának jelensége.

1. A politikai megfeleléskényszer 

A politikai megfeleléskényszer (vagy politikai opportunizmus) jelenleg egy hatalmas rákfenéje az európai közéletnek: gyakorlatilag már nincs is szükség külső fél általi cenzúrára, hiszen mintegy autoimmun betegség, az európai ember önmagában – a baloldali liberális nyomásnak engedelmeskedve – fojtja vissza őszinte véleményét. E jelenség okán történhet mindaz, hogy megannyi társadalmi kérdéskör területén nem lehet rávilágítani a problémák valós forrásaira (többek között például ilyen megválaszolatlan kérdéskörbe tartoznak a multikulturális erőfeszítésekből eredő integrációs problémák).

Ezt a megfeleléskényszert – mely politikai korrektség néven lett trendszerű – egyszer, s mindenkorra ki kell tiltani a kommunikációnkból. Olyan időket élünk, amikor a nemzeti sorskérdések meg nem válaszolása a magyar etnosz teljes közösségének életébe kerülhet – ami a következő évtizedek baljós előjelű kihívásait illeti. Ilyen helyzetben viszont nem megvilágítani a problémák valódi forrásait: egyenesen morális bűncselekmény. Így új magyar jobboldali közösségünknek a politikai megfeleléskényszer és az ebből eredő sorvasztó és elvmegtagadó kompromisszum (konszenzus) járhatatlan út kell legyen, mert az egyenes gerinc többet ér, mint a hajlított. Az utóbbival rendelkező embertípusnak pedig sorainkban nincsen és soha nem is lesz helye.

2. Időszerűtlen történelmi témákban való megnyilvánulás 

Jelenleg – 2017-ben – az előbb már részint említett nemzeti sorskérdések olyan disztópikus jövőképet tárnak elénk, amelyek láttán tűrhetetlen minden olyan törésvonal megléte, melyek időszerűtlen történelmi témák mentén alakulnak ki. Bár a történettudomány egyik elsőrendű feladata (lenne) a nemzeti múlt vitatott eseményeinek megfelelő körüljárása és a tények feltárása, számunkra – akik politikai síkra szállunk – nem engedhető meg ezen témákban való törésvonalak kialakulása, melyek felesleges kibékíthetetlenségeket okozhatnak közösségeinkben, mikor egyöntetű feladatunk a magyar etnosz jövőjének biztosítása. Ehhez pedig, egységre és közös akaratra van szükségünk, felesleges vitatémákra pedig egyáltalán nincs.

Elég említenünk csupán két olyan példát, melyeket minden bizonnyal sokan véltünk már felfedezni, mint elmélyült törésvonalat adott jobboldali közegekben: ilyen témának minősül többek között például az 1848-1849-es konfliktus kérdése, vagy a két világháború közötti magyar belpolitikai viszályok megítélése. Nem győzzük elégszer mondani – és még sokszor kell megismételnünk – hogy új helyzetet élünk, új kihívások előtt állunk, méghozzá olyan sorsproblémák előtt, mint az európai nemzetek létszámbeli rohamos csökkenése, a nemzeti önvédelem – mint nemzeti immunrendszer – egyfajta autoimmun betegséggé, önmegsemmisítő mechanizmussá süllyedése a teljes önfeladásig (melyet a politikai megfeleléskényszer jelenségénél is említettünk), az egyéni minőség drasztikus romlása (hedonizmus, jövőkép nélküliség, lelki sorvadás), hogy csak párat említsünk. Ilyen időkben nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy erőinket és energiáinkat a jelenlegi kihívásokban abszolút nem releváns történelmi témákban való vitatkozásokra fecséreljük. Így az új jobboldali közösségünket a közös akarat, az egység és az előre tekintés kell, hogy jellemezze.

3. A politikai identitás visszafelé igazításának jelensége

László Balázs, elnök – Identitesz


Az írás második része az Identitesz honlapján érhető el.

(Identitesz – Trón és Oltár – SZKR)

965 Total Views 1 Views Today