Dony kanyar a lövészárokból – Visszaemlékezés

A 2. Magyar Hadsereg kétszázezer magyar katonája közül nagyon kevesen térhettek haza, és közülük is alig élnek már, akik szemtanúi, megélői voltak a Don kanyari történelemnek. Ez a lövészárokból megélt háború, Feri bácsi visszaemlékezését hallgatva ember közelibb, mint a történelemkönyveké.

Hadak Útján Túrasorozat a HVIM-el – 2017

A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom évek óta nagy hangsúlyt fektet arra, hogy méltó módon tisztelegjenek történelmünk azon alakjai előtt, akiket a politikailag korrekt történetírás bemocskolt, vagy megpróbáltak indexre tenni. 2017-ben hét emléktúrát szerveznek Kárpát-medence szerte, ezen küldetésük keretében.

Dér Zsolt: az iszlám követőjeként harcolok a bevándorlók ellen

Dér Zsolt, délszláv-háborús veterán, hazafi, vármegyés és a Farkasok egyik oktatója – és az iszlám vallás követője. Hiánypótló interjú egy köztünk élő legendával, aki szívesen válaszolt minden kérdésre.

Ön átúszna két lék közt egy befagyott tavon? – VIDEÓ

A vármegyések számára a keresztény hagyományok olyannyira élő dolgok, hogy természetes számukra az ápolásuk, még akkor is, ha emiatt ki kell lépniük a komfortzónájukból.

Legbátrabb Város Emléktúra – Idén is különbusz indul Budapestről

2017-ben a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom újra megemlékezik a hős balassagyarmati és környékbeli harcosokról, akik elég bátrak voltak, ahhoz, hogy a legdrágábbat az életüket adják hazájukért és szülőföldjükért. Ezzel a cselekedetükkel pedig kivívták Balassagyarmatnak a “Civitas Fortissima”, azaz a “Legbátrabb Város” címet.

Még sohasem láttunk ilyen magyar tábornokot – Billnitzer Ernő

Waldemar Lenz őrmester, a német 13. páncéloshadosztály tüzérezredének lövegparancsnokának ütege 1944 december 28-án Rákospalotán, a Csömöri patak partján kialakított állásokban védekezett. Állásaikat erősen támadta az orosz 155. hadosztály, és a védők egyre szorultabb helyzetbe kerültek. Kisegítésükre az akkor Kispesten harcoló Billnitzer-csoporttól rendeltek ki segítséget, a 6. rohamtüzér osztályt.

Nem bűncselekmény felvonni a székely zászlót Erdélyben

Pert nyert a Hargita megyei rendőrkapitányság, és a csíkszeredai csendőralakulat ellen Tőke Ervin, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) csíkszéki elnöke, akit a rendőrség és a csendőrség is megbírságolt 2016 júniusában egy csíkszeredai köztéri zászlófelvonás miatt.

Budaházy: “Tényleg, ez kinek az érdeke?”

Újabb börtönlevél Budaházy Györgytől, amiben rávilágít a mérhetetlen igazságtalanságra.

Budai Kitörés Emléktúra – Február 4.

A “Budai kitörés emléktúra” politikától mentes rendezvény. Kimondottan azon magyar és akkori szövetséges bajtársak katonai teljesítményéről való megemlékezés a cél, akik a megadás helyett, a kitörést választották.

18 alkalommal mérkőzött meg a törökkel, és mindannyiszor győzött!

„Tizennyolc alkalommal mérkőzött meg a törökkel, és mindannyiszor győzött. Oly nagy dicsőséggel végezte a dolgát, hogy a törököt már a neve hallatán rémület szállta meg, és hosszú idő kellett ahhoz, hogy elfelejtse ki volt Pipo.” Poggio Engel

Ez évi első írásomban egy tehetséges firenzei „ezermesterrel” Filippo Scolarival, a remek katonával, diplomatával, gazdasági szakemberre, a déli végek védelmének megalkotójával ismerkedünk meg, akit mi csak úgy ismerünk: Ozorai Pipo.

Egy közösség, nemzet életterének a védelme alapvető követelmény volt már az idők kezdete óta. Mi, itt a Kárpát-medencében olyan kivételes helyzetben vagyunk, hogy a természetes védvonalaink nagyfokú biztonságot adtak az együtt élő nemzetségeknek, törzseknek, majd a későbbiekben az egész Magyar Királyságnak. A Kárpátok védelmezőn ölelő karja, a folyóink, a hun és az avar korban, majd az Árpád-házi királyaink által is alkalmazott gyepűelve roppan hatékony határ őrizetett jelentett. Ahol nem voltak természetes akadályok a határok védelmére, ott őseink a csipke és gyepűrózsa ésszerű telepítésével és gondozásával alakítottak ki szinte áthatolhatatlan akadályt a betolakodók számára. Ez egyfajta élő kerítést vont az ország köré, és a kapuk és átjárók gondos lezárásával és védelmével, a határőr népeink a gepidák, majd később a székelyek szinte hermetikusan tudták lezárni ezeket a részeket. Egészen a mongoljárásig a királyságunk olyan katonai erőt képviselt, aminek nem volt szüksége erős és jól védhető várakra, hiszen bármikor bárki ellen felvonulhatott országa védelmében akár távol a saját hátországától is. „A magyar király hatalmas, amikor megindítja seregeit, északon, keleten, mozdulni senki nem mer.” Bernardusi Ayglier (1216-1282) francia születésű Monte Cassino-i apát (1263-1282) 1269-ben írta ezeket a sorokat.
ozorai-pipo (6)

Anjou királyaink, különösen Nagy Lajos harcos külpolitikája miatt ellenség nem merészkedett Magyarország közelébe. Luxemburgi Zsigmond uralkodása viszont teljes egészében egybeesett az Oszmán Birodalom megerősödésével, és a balkáni terjeszkedésével. Európa védőbástyájának 150 éves ostroma elkezdődött. A IV. Béla által emelt erősségek védelmet nyújthattak egy gyors támadás ellen, de ezek a déli végeken csak szórványosan álltak rendelkezésre a XV. század elején hazánkban.

Ekkor a sors egy firenzei fiatalembert sodort Zsigmond király szolgálatába, akit Filippo Scolarinak hívtak. Igazi sikertörténet az övé. Egy olyan idegen, aki megértette a szokásainkat és törvényeinket és ő maga is magyarrá tudott válni. 1382-ben Nagy Lajos király halálának az évében érkezett Magyarországra még gyermekként. Egy Budán működő firenzei kereskedőház segédjeként, ahol később könyvelő lett. 1387-ben állt Zsigmond király szolgálatába, és azzal hívta fel magára a király figyelmét, hogy az egyik haditanácskozáson pillanatok alatt fejben kiszámolta a kérdéses hadjárat pontos költségét. Lám, ha a tehetség megmutatkozik ennyi is elég, hogy egy pályafutás elinduljon. Innentől kezdve Zsigmond bizalmi embere, tanácsadója lett.

Ő is részt vett a balul sikerült nikápolyi ütközetben, (1396) ahol a keresztes csapatoknak sajnos nem sikerült megtartaniuk lándzsáik hegyével a leszakadó eget. Zsigmond király mondta, amikor látta a vonuló seregét: „ha az ég szakadna is ránk, még azt is fenntartanák a lándzsáink hegyével.” A király sikeres kimenekítésében is oroszlánrészt vállalt, és a fogságában is osztozott, amikor az országnagyok Siklóson „hosszabb gondolkozásra kényszerítették” őfelségét 1401-ben. Filippo ekkor már kamaraispán volt, majd pénzverő- és körmöci kamaraispán, utána pedig egészen haláláig sókamaraispánként tevékenykedett. Képzeljük csak el, hogy milyen súlyos arany nyakbavalók lóghattak rajta a tisztségeit hirdetve!

Ez idő tájt vette feleségül Ozorai Borbálát, és tette meg saját székhelyéül Ozorát, ahol itáliai várkastélyt építetett, valamint ferences kolostort alapított, a települést pedig mezővárossá fejlesztette. Ozorai Pipo karrierje töretlenül folytatódott. Katonai, diplomácia, gazdasági hozzáértése már szinte nélkülözhetetlen volt a király és Magyarország számára, amit Zsigmond király újabb tisztségekkel jutalmazott. 1404-től haláláig temesi ispán. 1408-ban két fontos tisztséget is kapott. Szörényi bán lett, az éppen kialakulóban lévő török-magyar határ ura, és a Sárkányrend 24 tagja közé is felvételt nyert. Zsigmond szívesen állította a katonai vállalkozások élére, és az 1404-es évtől egészen a haláláig sikeres hadjáratok egész sorát vezette Boszniába, Szerbiába, Havasalföldre, Csehországba az eretnek husziták ellen, és ha kellett Velence ellen is.

A balkáni harcok idején ismerte fel helyesen, hogy Európa vagy kiszorítja a kontinensről a terjeszkedő Oszmán Birodalmat, vagy ütköző államok segítségével egy erős védelmi rendszert hoz létre, amelyik az al-dunai vonalra támaszkodik. Mint a déli végek ura, és hét vármegye ispánja hozzá is fogott az erődlánc kiépítéséhez, amely Szörény és Nándorfehérvár, Szörény és Haram, és Szörény és Orsova vonalának a kiépítése is Pipo nevéhez fűződik. A feltörekvő muzulmánokkal szemben létfontosságúak voltak ezek a végvári vonalak, amik nagyon sokáig hazánk déli védelmét biztosították.
ozora4 (10)
Filippo Scolari legfőbb érdemét nehéz kiemelni. Amellett, hogy kiváló katona, diplomata és pénzügyi szakember volt, talán a hűsége az, ami a király mellett tartotta egészen az 1426. december 27-i haláláig. Királyok közé a székesfehérvári bazilikában helyezték végső nyugalomra. Ez a tény is önmagáért beszél. Erődítési munkálatai a déli végeken, az ozorai várkastélya, jámbor „Istennek tetsző élete” egy igazi lovagot mutat be nekünk. Örökösei is születtek, négy fiú, akik sajnos még gyermekkorukban fiatalon elhunytak. Pipo érdemei közé tartozik még az is, hogy az idegenekre oly irigy és féltékeny magyar urak nem kíséreltek meg ellene sem merényletet, sem puccsot. Vagy legalábbis az utókor nem tud róla. Ebből pedig arra következtethetünk, hogy valóban értette a dolgát és értette a magyarokat. A déli végek kiépítésével és „megelőző támadó” taktikájával megalapozta Magyarország védelmét az oszmánokkal szemben a következő évtizedekre. De ami talán a legfontosabb és döntő érdeme: az ő keze alatt kezdte hadiapródként a pályafutását a kor méltán legnagyobb magyar hadvezére Hunyadi János.

Forrás:
Történelmi hősök: Ozorai Pipo
Youtube: Magyarország története 12. rész: Zsigmond Magyar Király és Német-Római Császár

(Nyitray György – Szent Korona Rádió – Puskaporos szaru)