A lengyel-magyar határ meghódítása: Tengerszem-csúcson jártak a vármegyések

Repüljünk az idők szárnyán egészen 2013 júliusáig, a cél a Tengerszem-csúcs meghódítása volt, amely a több, mint ezeréves lengyel-magyar határon fekszik.

Nem sokkal nyolc óra után indultunk útnak. Előbb a Szikraház megállóhelytől a Tátrai Villamosvasúttal túránk kiindulópontjához a poprádi-tói megállóhoz mentünk. A név csalóka, hiszen a Poprádi-tó innen még egy jó óra gyalogtúrára van. Itt a tengerszint feletti magasság kb. 1250 méter, még a célunk 2499 m.

Kezdetben még könnyű volt a dolgunk, aszfaltozott úton vezetett a kék jelzés. A Menguszfalvi-völgyön felfelé haladva még lesújtó látvány tárul az arra járó elé. A 2004-es hatalmas szélvihar okozta károk még évtizedekig láthatóak maradnak. Akkor közel 3 millió fa dőlt ki, főleg lucfenyők, amelyek eltakarítását még ott jártunkkor is végezték. Azóta újabb csapásként szúfertőzés tizedeli a megmaradt élő faállományt. Ami viszont pozitív, hogy folyik az újjáépítés is, már több millió ellenállóbb facsemetét ültettek a régiek helyére.

A 2004-es vihar nyomai
Előre elterveztük, hogy teszünk egy kitérőt. A kék jelzést elhagyva, letértünk a sárga útvonalra. A Krupa-patak felett áthaladva juthatunk el a Szimbolikus temetőbe, amely a Magas-Tátrában illetve a világ más hegységeiben áldozatul esett hegymászóknak, turistáknak, állít emléket. Az Oszterva alatt, cirbolyafenyők árnyékában található ez a hely. Egy kis kápolna mellett a kősziklákon emléktáblák és fakeresztek találhatóak. A temetőt hivatalosan 1940-ben nyitották meg. Az első emléktábla, amelyet itt helyeztek el az 1907-ben a Simon-toronyról ereszkedés közben lezuhant Wachter Jenő emléktáblája volt. Rajta kívül még jó pár magyar emlékét is őrzi a Szimbolikus temető.
A szimbolikus temető kápolnája
Wachter Jenő emléktáblája
Már 11 óra felé közeledett, mire tovább mentünk a Poprádi-tóhoz. Néhány szerpentinen áthaladva értük el a festői szépségű tavat, amelyet korábban Halastónak is neveztek. Ez nem véletlen, hiszen az egyedüli tó a Magas-Tátra déli oldalán, amelyben halak is élnek.
A Poprádi-tó
A tavat megkerülve a Poprádi-tavi Hegyi Szállónál álltunk meg pihenni. A „csúcstámadás” előtt még megnéztük a Majláth-menedékházat is, amelyet eredetileg a Magyarországi Kárpát-egyesület készíttetett, s építtetőjéről Majláth Béláról, Liptó vármegye alispánjáról neveztek el.

A beszámoló második fele a hivatkozásra kattintva érhető el.

(Somorjai HVIM – Mi Magunk – SZKR)