Az uniós stabilitási egyezményben foglalt előírások, vagyis a maastrichti kritériumok minden tagállamra, így Magyarországra is vonatkoznak - emlékeztetett Angela Merkel német kancellár a Reuters tudósítása szerint berlini sajtótájékoztatóján arra, hogy Magyarország régen nem független, szabad és szuverén állam, az Orbán Viktorral folytatott megbeszélést követően.

Ez egy újabb egyértelmű jelzés arra, hogy az EU egyik legfontosabb állama, a gigantikus, 500 milliárd eurós, a görög válság kapcsán májusban összeállított uniós mentőcsomag kulcsszereplője, Németország nem hajlandó újra a zsebébe nyúlni és engedékenynek lenni senkivel, különösen az egyszer már megsegített Magyarországgal szemben. Ez biztosra vehető volt a hétvégi események tükrében, amikor is az Európai Bizottság és az IMF delegációja idő előtt hazautazott, megszakította a tárgyalásokat a költségvetési szigor melletti elköteleződéstől vonakodó magyar kormánnyal. Az pedig, hogy Németország nem enged a költségvetési kritériumokból, hozzáértők szemében nagyjából két és fél hónapja világos dolog.

Orbán szerint nem az IMF-fel kell megegyezni

Orbán a közös sajtótájékoztatón kiemelte, hogy Magyarország világbajnok teljesítményt tud felmutatni a fiskális konszolidáció terén (azaz ezzel elismerte a Bajnai-csomag szükségességet és nagyszerűségét). A kormányfő az MTI beszámolója szerint úgy fogalmazott, hogy nem volt értelme a Nemzetközi Valutaalappal hosszú távú kérdésekről egyeztetni, mivel a megállapodás lejár (a jelenlegi nemzetközi hitelkeret október elejéig érvényes).

A magyar köztársaság miniszterelnöke arról beszélt, hogy Magyarországnak az Európai Unióval kell megállapodnia arról, hogy miként akarja csökkenteni a költségvetés hiányát, nem pedig az IMF-fel. Nem az IMF-fel, hanem az EU-val kell megállapodnunk arról, hogy az idei 3,8 százalékos GDP-arányos költségvetési hiányt hogyan csökkentjük az Európai Unió által elvárt 3 százalékos szint alá; ám erről még az EU-val egyeztetnünk kell és ezt meg is tesszük - nyilatkozta Orbán Viktor, aki azt is hozzátette: a jövő évi költség ezen tárgyalások függvényében alakul majd.

Mint ismert, az EU-nak lényegében jogi lehetősége sincs, hogy engedjen a jövő évre a konvergenciaprogramunkban vállalt 2,8 százalékos hiánycélból. Most pedig, az adósságválság rémével küzdő EU-ban a költségvetési szigor mindennél előbbre való a gazdaságpolitikai téren és a kis államoknak semmiféle mozgásteret nem hagynak. A múlt héten ráadásul döntés született arról is, hogy a túlzott, 3 százalékos hiányt rendre megsértő, ígéretüket be nem tartó uniós országoktól megvonhatják a pénzük visszaosztását. A magyarországi látszatkormány mindenesetre a hétvégén megszakadt tárgyalásokon sem tudott részletekkel szolgálni arra vonatkozóan, hogyan is tudja csökkenteni 3 százalék alá az államháztartási deficitet, és mindezidáig sem adta egyértelmű jelét, hogy nem próbálna kialkudni egy kis mozgásteret.

Bankadó, másképp

Merkel és Orbán egyaránt fontosnak nevezték a bankadó bevezetését. Míg azonban a német kancellár a tervezett intézkedés kapcsán egyfajta válságelhárító óvintézkedésről beszélt, a magyarországi miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a költségvetési hiány lefaragása, illetve a növekedés biztosítása érdekében azonnali lépésre van szükség.

(Index, MTI nyomán Szent Korona Rádió)

Ajánló: Amikor még mi diktáltunk - Hóman Bálint: A Magyar Királyság pénzügyei és gazdaságpolitikája Károly Róbert korában (x)