Jelenleg 1.2 millió gyerek vesz részt a közoktatásban, pályázatokon nyert pénzből 6000 gyerek utazik a kísérleti programban.

A parlament nyári rendkívüli ülésszakának utolsó hetében szavaz az Országgyűlés arról a határozati javaslatról, aminek célja a Magyarországon és a határon túl élő magyarság kapcsolatainak erősítése, egymás jobb megismerése. A gyakorlatban, ha csütörtökön elfogadják, ez a nemzeti összetartozás napjának június 4-i megrendezése és a Magyarság Házának megnyitása mellett azt is jelenti majd, hogy minden, közoktatásban tanuló magyar fiatal, tanulmányai alatt legalább egyszer állami támogatással eljut majd határon túli magyarlakta területre.

Az osztálykirándulásokhoz 2013-ig az iskolák pályázhatnának pénzre, utána normatív támogatásban részesülnének. Ha csak az utazásra adnak támogatást, akkor 2 milliárd forintot kell elkülöníteni, ha a szálláshoz és egyéb költségekhez is segítséget nyújtanak, akkor ez az összeg 100 ezer gyerekkel számolva 4 milliárd forint lehet. Kövér László, Pokorni Zoltán és Révész Máriusz indítványának (amelyet a Jobbik választási programjából nyúltak le és a Jobbik indítványozása után ugyanezt korábban a Fidesz leszavazta és most ugyanazt ők maguk nyújtották be - a szerk.) indoklása szerint a magyarok attitűdje és ismeretei a külhoni magyarságról több évtizedes elmaradást mutat. Ezek pótlásához szükségesnek tartják, hogy a magyarországi fiatalok tapasztalatot szerezzenek, személyes kapcsolat alakítsanak ki határon túl élő társaikkal, testvérintézményekkel.

A határozati javaslat kitér arra, hogy az Apáczai Közalapítvány kutatást végzett a témában és Határtalanul című programjával támogatta, hogy iskolai tanulmányutak indulhassanak magyarlakta területekre. A kutatásból kiderült, hogy a magyarországi szakképző intézmények közül csak minden hetediknek van határon túli magyar tannyelvű szakképző intézménnyel kapcsolata.

Külhonban olcsóbb aludni

Adatbázisuk szerint a határon túli kollégiumok, melyeket az osztálykirándulóknak ajánlanak, 800 és 2800 forintba kerülnek fejenként egy éjszakára, az árak általában a reggelit is tartalmazzák.

A költségeket megdobhatja, ha egy csoport a Kárpátaljára utazik, mivel Ukrajna nem EU-tag, ide útlevél szükséges, a határátlépés is több időt vehet igénybe. Romániába elég a személyi igazolvány, mert bár uniós ország, de nem tagja a Schengeni Egyezménynek. Szerbiába idén nyártól az EU-tagoknak szintén nem kell útlevél. Ebből a szempontból a Felvidékre a legegyszerűbb eljutni, Szlovákia és Ausztria felé akadálytalanul lehet átlépni a határt.

Egy belföldi osztálykirándulás mégis magasabb költségű lehet, az osztálykirándulás.hu tapasztalatai szerint a szállások fejenként egy éjszakára 1500-5000 forint között alakulnak. Az árak azért is magasabbak, mert az utóbbi években népszerűek azok a szálláshelyek, ahol extra programokkal, például lovaglással, hajókázással, városnézéssel várják a diákokat. A legkeresettebb belföldi célpontok a Dunakanyar, Pécs, Sopron, Eger és Szeged.

Egy budai általános iskola egyik ötödikes osztálya idén Ausztriába utazott egy hétre, az osztálykirándulás ára fejenként 60 ezer forint volt. Azok a gyerekek, akiknek a szülei nem tudták fedezni a költségeket, nem utazhattak osztálytársaikkal.

A pedagógusokon sok múlik

Egy budapesti belvárosi gimnáziumban Olaszországba szoktak utakat szervezni, ezek teljesen önköltségesek, 60-80 ezer forintba kerülnek. A gimnázium alapítványa támogatja azokat a diákokat, akiknek nincs elég pénzük.

Az utóbbi időben utaznak osztályok Erdélybe is, a gimnáziumnak ugyanis van egy kolozsvári testvériskolája. Kezdetben csak tanárok és néhány diák utazgatott, de már csoportok is érkeznek, illetve mennek. A szállást ők úgy oldják meg, hogy családoknál laknak.

Van egy olyan budapesti gimnázium, amelyik sok éve szervez erdélyi táborozásokat egy kinti testvériskolával, az ötlet a két iskola egy-egy tanárától származik. A megvalósítást egy erdélyi faluban egy telek vásárlásával kezdték, az ezen lévő öreg és düledező házat újították fel a gyerekekkel közösen: megoldották a vízelvezetést, kijavították a falakat és a kerítést.

Azóta inkább a kulturális programokra tolódott a hangsúly, a 7-15 napos táborban olvasókört, színjátszó kört, énekkart és kézműves foglalkozásokat tartanak, fotókiállítást, hangversenyt rendeznek, a két iskola diákjai mellett ezekben részt vesznek a falusiak is. Néhány évig egy felvidéki iskola diákjai is velük táboroztak. A költségek itt barátságosabbak, általában 20-30 ezer forintba kerül a részvétel.

6000 gyerek a tesztprogramban

Az Apáczai Közalapítvány kísérleti programot hirdetett 2009 végén határon túli magyarlakta területek megismerésére: szakközépiskolák és szakiskolák január végéig adhattak le pályázatot, márciusban eredményt hirdettek, májusban pedig elindultak az első kirándulások, az utolsók is október végéig lezajlanak, mondta kérdésünkre Csete Örs igazgató.

Kifejtette, hogy a Munkerőpiaci Alaphoz pályáztak és nyertek 220 millió forintot, amiből összesen 182 utat tudtak támogatni, azaz majdnem 6000 gyerek tud személyes tapasztalatot szerezni. Kétféle utazási típus közül választhattak a pályázók: az egyszerűbb egy olyan körutazás, aminek tematikája kapcsolódik a szakmai képzéshez, a másik inkább táborozás jellegű, itt a lényeg, hogy egy külhoni magyar iskola diákjaival közösen hozzanak létre valamit.

Az iskolák maguk dönthették el, milyen lehetőségekkel akarnak élni, így az útvonal, időtartam és a programok is szabadon választottak, ehhez segítséget nyújtott nekik a határon túli magyar szakoktatási intézmények és szálláshelyek listája, az elbíráláskor azonban szempont volt például az utazások költsége, időtartama, illetve a választott úti cél.

A pályázatok kiírásakor megállapítottak egy átlagot, ez fejenként 36 ezer forint körüli összeg, azaz osztályonként a kísérőkkel együtt 900 ezer-1 millió forinttal számoltak 3-4 napra 1000 km buszozással. Ebbe a nagyobb kiadások, így a szállás, az utazás és a szakmai programok férnek bele.

Székelyföld a sláger

A pályázók fele Erdélyt, főként Székelyföldet választotta úti célul, negyedük a Felvidéket, a többi 25 százalék nagyjából egyenlő arányban nézte ki Kárpátalját és a Délvidéket.

Csete Örs beszélt arról is, hogy a kísérleti program elindítását egyéves kutatómunka előzte meg, hiszen a céljuk már akkor az volt, hogy hosszú távon minden iskolásnak lehetősége legyen részt venni a programban. Magyarországon jelenleg 1.2 millió diák vesz részt a közoktatásban, a határon túl pedig 150 és 200 ezer közti azoknak a magyar gyerekeknek a száma, akik magyar nyelven is tanulnak, azaz minden nyolcadik gyerek nem Magyarországon részesül magyar nyelvű oktatásban.

(Index)

Ajánlat : Vegye igénybe a SzivNet Társkereső és Virágküldő szolgáltatásait, mellyel rádiónkat is támogatja (X)