Az alkotmányossági és vallási kérdésekkel kezdtük, folytattuk a kultúra, oktatás, sport témákkal, majd következett a külpolitika, a hadügy és a nemzetbiztonság. Íme a mezőgazdaság, a környezetvédelem, és az energetika.

Mezőgazdasági kérdések a Jobbik programjában

A Jobbik a magyar gazdaság megerősítésében komoly szerepet szán a mezőgazdaságnak, így nem meglepő, hogy a párt agrár- és vidékprogramja igen erős, és sok mindenre kiterjed. Egy korábbi interjúnkban Varga Géza, a kabinet vezetője azt mondta, feje tetejére állítanak mindent programjukkal, hisz nem a mezőgazdaságtól várják, hogy megoldja a vidék gondjait, hanem éppen fordítva. A vidék erősítésével, élhetőbbé tételével kívánják fejleszteni a magyar mezőgazdaságot. Ez a logika pedig meglehetősen sikeresnek is bizonyulhat a jövőben, ha a párt esélyt kap megvalósítására.

A program alapja az igazságosság, hisz a Jobbik szeretné átalakítani a jelenlegi támogatási rendszert. Most a gazdák 20%-a, a nagytermelők kapják a támogatások 80%-át, s a 80% - tehát a kis és közepes méretű gazdaságok - csak a támogatások 20%-át. A Jobbik programjában ezt próbálják meg átalakítani, mely várhatóan nagy vihart kavar majd. „Meghatározzuk ágazatonként és tájegységenként az optimális üzemméretet. E mérettől felfelé exponenciálisan csökkenő, lefelé ugyanígy növekvő támogatást alkalmazunk.” – írják a tervek között

Érdekes, és radikális lenne ez a változtatás, s valószínűleg hasznos is, bár nagy odafigyelést igényel, hogy eközben a nagy mezőgazdasági vállalatokat - melyek versenyképesek -, ne juttassa túl nehéz helyzetbe sem.

A kistermelők támogatása emellett ökológiai, természetvédelmi és adott esetben társadalmi okokból kifolyólag is hasznosnak bizonyulhat, ha a „kevés nagy” elve helyett a „több kicsi” érvényesül.

Ugyancsak fontos kérdés a Jobbik vidéki, mezőgazdasági programjában a föld helyzete. 2011-től megszűnik a moratórium, mely után a külföldiek minden nehézség nélkül vásárolhatnak magyar földet. A jobbik álláspontja szerint ez esetben nem elég a tilalom meghosszabbítása, a földet véglegesen ki kell venni a tőke szabad áramlásából. Erre megoldás lehetne az állami földek bővítése vásárlással. Létre hoznák a Nemzeti Birtokpolitikai Központot, melynél fontos, hogy jól működjön, és ne egy újabb fölösleges, semmittevő szervezet legyen.

A törekvés abszolút támogatandó, bár vannak olyan hangok is, akik szerint nem baj, ha külföldiek vásárolnak földet hazánkban, de ha megtehetik, akkor legyen komoly kritériumokhoz kötve. Úgy gondolom azonban, hogy a magyar föld nem lehet alku és követelményrendszer tárgya, így a határozott fellépés elvárható a párttól. Ráadásul ezzel a Birtokpolitikai Központtal valóban meg lehetne oldani az osztatlan közös tulajdonú földek problémáját.

Ha pedig már szóba került a Nemzeti Birtokpolitikai Központ, meg kell említeni a Vidék Bankját és Biztosítóját is, melyet ugyancsak életre keltene a párt. Nehéz eldönteni, melyik a Jobbik agrárpolitikájának legjobb része, de talán ez a legesélyesebb az első helyre. Ugyanis a jelenlegi bankrendszernek nem érdeke a gazdálkodókat hitelhez juttatni. Történik ez azért, mert a mezőgazdaság kiszámíthatatlan, s könnyen bele lehet bukni a hitelbe – elég egy csapadékmentes év. Ha valamelyik bank mégis hitelt nyújt a termelőnek, azt nagyon magas kamat mellett teszi (általában 10% körül), melyet szinte képtelenség kitermelni. Egy állami, csak a vidék szolgálatában álló bank meg tudná oldani ezt a helyzetet, hisz ez esetben nem a profit lenne a fő cél, hanem az agrárszektor fejlesztése. Ezt pedig tökéletesen össze lehet kapcsolni a biztosítással is.

A különböző ágazati problémákra, mely leginkább a jelenlegi piaci helyzetnek köszönhető, az élelmiszer önrendelkezést tartják megoldásnak. Az ötlet ismét jó, támogatandó, a megvalósítás ugyanakkor nem lesz könnyű az Európai Unión belül – mint annyi minden más esetében sem. Ebbe a tárgykörbe tartozik, hogy a párt programjából jól látszik a törekvés arra, hogy az egész termékpálya a gazdálkodók kezében maradhasson, ezzel is enyhíteni lehet az időjárás, vagy egyéb tényezők által okozott esetleges károkat.

Fontos még megemlíteni a GMO-t, melyet természetesen ellenez a párt, valamint azt, hogy a bio-üzemanyagok kérdését is találóan oldanák meg. A gazdák költségcsökkentésre ugyanis felhasználhatnák saját maguk által előállított energiájukat.

Mindent összevetve a Jobbik vidékpolitikája és mezőgazdasági programja határozott, úttörő és egyben szakmai. Az első soroktól kezdve látszik, hogy szakértők készítették, kiknek nem idegen maga a termelési szektor sem. A programból viszont egy kicsit hiányzik az erdészet, a vadgazdálkodás, de leginkább a halászat kérdésköre, melyre talán lehetett volna szánni néhány külön sort. A környezetvédelmi részben mindössze azt olvashatjuk, hogy a párt fontosnak tartja az őshonos erdők telepítését, valamint az orvhalászat visszaszorítását. Mentségükre legyen szólva azonban, hogy ha még tágabban értelmezzük a fent leírtakat, a tervek lefedhetik ezt a három ágazatot is.

Reméljük, sikerül véghezvinni a terveket, s minden intézkedés meghozza a várt sikereket. Ha ez győzelemmel jár, Magyarország újra virágzó agrárország lehet, s ez kell legyen a célja minden nemzeti érzelmű magyarnak!

Gribek Dániel

Környezetvédelmi kérdések a Jobbik programjában

A „Harmóniában a természettel” nevet viselő programban - hasonlóan a többi részhez - radikális változtatásokat kívánnak elérni a nemzeti párt képviselői. Vannak olyan elemei a programnak, amelyek nem újító gondolatok és vannak, amelyek valóban egyéni elképzelések, a programok megvalósítás azonban sokszor kérdéses.

A programpontok olyan alapvetéseket is tartalmaznak, amelyek nem hoznak újdonságot a környezetvédelem területén, mégis fontos részei a terveknek. Ilyenek például: a fölösleges bürokrácia csökkentése, a szigorított ellenőrzések, az ellenőrök hatáskörének bővítése, a megújuló energiaforrások használatának fokozatosan növelése, és ezáltal a környezetterhelő hatások csökkentése, hulladékszegény technológiák terjesztése, a vizek védelme és a környezetőrség.

A felsorolás természetesen nem teljes azonban az mindenképpen örömteli a programpontokban, hogy a Nyugat-európai és skandináviai országokban már bevált, a környezet terhelését csökkentő részek is szerepelnek a Jobbik tervei között. Természetesen saját egyedi ötleteket is tartalmaz a program, amelyek nemcsak hazánkban, de Európában is újítást hozhatnak a természetvédelem területén, ezek valóban radikális pontok.

A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi igazgatás valóban egy nonszensz, így megreformálása és teljes átalakítása nem tűrhet halasztást. Ezt a helyzetet még Kóródi Mária (SZDSZ-es) minisztersége alatt teremtették, akinek állítólag legnagyobb szakmai tapasztalata az volt, hogy két évig titkárnő volt a szolnoki szervnél, és az, hogy jókat kirándul az Aggteleki Nemzeti Parkban. A rendszer addig, ha nem is hibáktól mentesen, de működött, Svédországból jöttek például megcsodálni. Ma van olyan témakör, amiben öt (!) különböző szervhez kell fordulni! A hatóságok jelenleg szakember nélkül, negyedannyian végzik azt a munkát, amit a korábbi rendszerben is. Az ügyintézés lassabb, a mai kezelők pedig lényegében ugyanazt a munkát csinálják, csak most már nincs lehetőségük megtiltani bármit is. (Az elsőfokon eljárt Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság például még megtiltotta a radar építését Pécs mellett. Aztán a KvVM saját hatáskörben már rábólintott. Ugyanez a helyzet például az autópályák ügyében: a kormányzat egyből a KvVM hatáskörébe emelte az autópályák engedélyezését.)

A Jobbik környezetvédelmi hatóságokat korszerűsítő tervei között szerepel egy, a nap 24 órájában riasztható őrség felállítása, amelyet „környezetőrségként” definiálnak. Ez egy környezet-, természet- és állatvédelmi feladatokat ellátó csoport lesz. A „környezetőrség” már létezik. 1997. évi CLIX. törvény). A gond egyrészt ott van, hogy kb. 5 000 ha terület jut egy természetvédelmi őrre, ami lényegében megoldhatatlan feladatot eredményez. Másrészt újabban a természetvédelmi őrök létszáma nem gyarapodik a feladatuknak megfelelően: mivel külterületeken kevés hatósági személy tűnik fel, a különböző hatóságok igyekeznek rátestálni a helyszíni feladataik egy részét. Legújabban a régészeti igazgatás terén kaptak feladatokat.

Azt még nem tudni, hogy pontosan milyen jogkörökkel rendelkezne ez az „őrség” és azt sem, hogy milyen pénzből működne. Sok minden kérdéses még ebben a pontban, azonban mindenki láthatja, hogy valóban szükség van egy tényleges munkát végző, valós jogkörrel és eszközökkel rendelkező szervezetre, amely lecsap az illegális hulladéklerakókra, az állatkínzókra és a más környezetkárosító tevékenységeket folytatókra.

Az USA-ban működik egy hasonló szervezet, amelyet „állatrendőrségnek” hívnak. Az ő feladatuk az állatok védelme és az állatkínzások nyomozása illetve súlyos büntetések kiszabása.

A nemzeti párt a környezetünkért hasznos munkát végző civil szervezeteket fokozottabban be szeretné vonni a döntéshozatalba, amely ismét pozitív dolog, hiszen a legjobban az adott helyen élő lakosság éli meg a környezeti problémákat. A regionális szervezetek mellett pedig nem ritka, hogy akár egy országos civil szervezet is sokkal jobban végzi a munkáját, mint a hivatal, kinek ez kötelessége lenne. Az ilyen szervezetek, személyek felkarolása sok problémát megoldhatna, bár megfelelő odafigyelés nélkül újabbakat is okozhatna.

A környezettudatos társadalom létrehozása a Jobbik egy másik fő célkitűzése a program szerint. A parlagfű-mentes környezet kialakítása és ehhez kapcsolódóan egy közmunkaprogram indítása nemcsak a beteg emberek szenvedésén enyhítene, de munkát is teremtene, amely valóban jó ötlet. A Jobbik tervei között szerepel, hogy helyre kell állítani a természetes élőhelyeket, és új védelmi programokat kell indítani.

A másik igen fontos dolog ebben a kérdéskörben az igazságtalan és könnyen kijátszható kvótarendszer megszüntetése, amely a szén-dioxid kibocsátásának szabályozására lenne hivatott. Ezek mellett az őshonos erdők telepítésével szeretnék csökkenteni a káros szén-dioxid szintet. Ez is örömteli része a programnak, hisz így tovább gyarapodhatnak hazánk erdőterületei. Már csak vigyázni kell rájuk…

A környezettudatos gondolkodást persze már fiatalkorban meg kell tanítani az új nemzedék esetében. A gyerekek oktatására is gondoltak a program elkészítői, hiszen minden fiatalt – már az óvodától kezdve – gyakorlatias természeti oktatásban részesítenének. Fontos dolog ez, hiszen ebben a globalista, fogyasztói társadalomban a gyerekek gyakran csak a rossz példát tanulhatják a szüleiktől. A környezettudatos nevelés kérdéskörében az is fontos, hogy a mainál kissé gyakorlatiasabb legyen. Az ugyanis nem állapot, hogy a mai gyerekek császárszalonnával akarnak nyársalni, de nem tudnak tüzet rakni, vagy 1 km-t gyalogolni sem – tisztelet a kivételnek. A gyermekeket tehát közelebb kell hozni a természethez, hogy megértsék, és valóban megszeressék azt.

Ezt a pontot kiegészítve az intézmények szelektív hulladék-gyűjtését is meg kívánják oldani, melyre már voltak törekvések hazánkban is – több-kevesebb sikerrel. Németországban és az osztrák szomszédjainknál is már a legtöbb háztartás és minden intézmény szelektíven gyűjti a hulladékot, tehát ez a módszer nem új. Azonban igen jó és fontos része a környezettudatos társadalom kialakításának.

A szelektív-hulladékgyűjtés azonban ismét egy időigényes feladat és itt is szemléletváltásra van szükség. Tehát ismét ott tartunk, hogy fontos a környezettudatos gondolkodás kialakítása.

A program része még, hogy az illegális szemetelők ellen erélyesen fellépnek például a települések határainak védelmével. Ez mind nagyon szép, a kérdés ismét az, hogy miből és kik fogják felügyelni a problémás települések határait?

Ami viszont talán hiányzik a programból, az a visszaváltható üvegek kérdése. Hiányuk óriási terhet ró a környezetre. A multikat kötelezni kellene az ilyen üvegek forgalmazására. Hasonló a csomagoló anyagok kérdése is, hiszen a nylon-ból készült szatyrok a másik fő szennyezők.

Az állatvédelem területén a fő célkitűzések között szerepel egy önálló, az állategészségügytől elkülönült állatvédelmi igazgatás létrehozása a Környezetvédelmi Minisztériumon belül, amely hatóság remélhetőleg hathatósan fel tudna lépni végre az állatkínzókkal szemben, hiszen eddig nem sok eredményt mutattak fel a hatóságok. A másik fontos pont az állatvédelem területén az úgynevezett „Állatvédelmi szempontból elismert termelési mód” védjegy bevezetése, amellyel a hagyományos állattartási módokat kívánják támogatni. Ez nemcsak állatvédelmi szempontból lenne fontos, hanem a fogyasztóknak is jót tehetne, hisz a legtöbb intenzív gazdaságban halőrleménnyel és egyéb furcsaságokkal etetik a jószágot – arról nem is beszélve, hogy még napot sem látott.

Az állatkísérletekről szóló rész bizony helyes, de túl általános és a konkrétumok hiányoznak belőle. A Jobbik állami feladattá akarja tenni a megfelelő számú állatmenhely létrehozását és működtetését. Ez is jó dolog, de a sokszor ismételt kérdés itt is felmerül: miből? Miből fogják finanszírozni a fenntartási költségeket? Az állatvédelem terén talán a legfajsúlyosabb dolog viszont az, hogy az állatvédelemnek ésszerűnek és arányosnak kell lennie. A „sötétzöldek” rengeteg kárt okoznak a mezőgazdaságnak, de sok egyéb területen is problémát szülnek.

Mindezek mellett pedig fontos lenne a törvényhozásban igen komolyan venni az állatvédelmet, hisz hiába kaphat valaki ilyen címen 2 év börtönbüntetést, ha elrettentés céljából sem használják ki a lehetőséget.

Vízkincsünk megőrzése nemzetünk kulcsfontosságú kérdése, amely nemzetstratégiai kérdés a Jobbik terveiben is. A célok között szerepel egy új vízközmű-törvény létrehozása, amellyel hazánk egyedülálló és igen értékes vízkészletét akarják megvédeni. A közcélú vízi létesítmények magánkézbe adásának leállítása és a már magántulajdonba lévők visszaállamosítása – és itt most a liberálisok a szívükhöz kaphatnak szocializmust kiáltva – az előző ponthoz kapcsolódóan, azt kiegészítve kell, hogy működjön, hogy teljes védelmet kaphassanak vizeink. A vízminőség-védelemről a programban nem esett szó, pedig ez is kulcsfontosságú kérdés. Semmit sem érünk a vizünkkel, ha szennyezett. Ez ellen hatékony hatósági eszközök kellenek. Az elvileg magas összegű bírságok nem sokat érnek, ha nem szabják ki őket, végképp, ha behajthatatlanok. Ki kellene mondani - bármilyen bírságfajtáról legyen is szó - hogy a közigazgatási bírságok bírósági felülvizsgálatát csak akkor lehet kérni, ha annak összegét a bírságolt a bíróságon letétbe helyezte. Ismételt súlyos jogsértésnél pedig (ahogy azt a multikkal szemben is kellene) nem elméleti lehetőségként kellene megjelentetni az adott cég megszűntetését (bezárását), az adott személy végrehajtandó szabadságvesztéssel sújtását. A vízkérdésben még fontos, hogy tározókat építsünk, hogy az a rengeteg víz, amely például a tél folyamán leesik csapadék formájában, ne vesszen kárba. Ez a kérdéskör már a mezőgazdasági témakörbe is kapcsolódhatna, hiszen az aszályos időszakban a tárolókból a vizet öntözésre lehet használni. A fokgazdálkodást, mint a hagyományos ártéri gazdálkodás kulcselemét be kellene vezetni.

A vízkincsünk mellett a másik igen fontos téma az anyaföldünk kérdése. Földjeinket az elmúlt 40 év alatt igen sok szennyezés érte, köszönhetően a műtrágya mértéktelen használatának és a nem megfelelő földművelésnek. A természetes trágya alkalmazása nagyban hozzájárulhat termőföldjeink minőségi javulásához. A Jobbik előtérbe szeretné helyezni a természetes állati tárgya alkalmazását, és ezzel bár lassan, de biztosan feljavítani földjeink minőségét.

A városi környezetvédelemnél a jobbik programjában szerepel, hogy növelni kívánják a zöldterületek nagyságát a városkép megóvása mellett. Ez valóban hasznos és támogatandó ötlet, a mikéntje itt is kérdéses, azonban a túlzsúfolt városokra, amelyek levegője egyébként is szennyezett, ráférne ez a változtatás. Emellett talán – és ez a környezettudatos gondolkodást is elősegíthetné – el kellene gondolkodni a városi vadgazdálkodás létjogosultságáról állami szinten is, hiszen ez feloldhatná a feszültséget ember és állat között, illetve közelebb hozhatná a nagyvárosok lakóit a természethez.

Összességében a „Harmóniában a természettel” címet viselő programpont valóban törekedik a természettel való együttélésre és a legtöbb célkitűzés jó, a kérdés már csak a megvalósítás. Sok Európában már bevált módszert vett át a Jobbik, és sok dologban újat is mutatott. Reméljük, hogy az elkövetkezendő időkben láthatunk egy részletes leírást is a tervek kidolgozására. Reményteli és előremutató programot ismerhettünk meg, amely ha megvalósítják, talán megtisztíthatja környezetünket, hogy egy egészségesebb hazában nőhessenek fel gyermekeink. Hisz „nem lehetünk magyarok, ha nincs hol magyarnak lenni!”

Energetikai kérdések a Jobbik programjában

A Jobbik Magyarországért Mozgalom párt nemzetstratégiai kérdésnek tekinti az energetikát, amely valóban az egyik legfontosabb feladata kell, hogy legyen az új kormánynak. A tervek között szerepel az energiapiac liberalizációjának megszüntetése és a már eladott energiaszektorok szerződéseinek felülvizsgálata, reprivatizációja.

Hazánk energiaszükséglete napjainkban a külföldi beszállítók kényének-kedvének van kitéve. Erősen hatnak Magyarországra a külföldi események, így például az Ukrán-Orosz gázvita. A Jobbik tervei között szerepel ennek a mostani helyzetnek a megoldása például azzal, hogy csökkentik hazánk függőségét az import energiahordozók arányának csökkentésével, a fosszilis energiahordozók csökkentésével és a hazai illetve a megújuló erőforrások részarányának növelésével. Ezek igen jó tervek tekintve azt, hogy az orosz monopólium miatt például gázfüggőségünket nem tudjuk csillapítani és tekintve azt is, hogy Makó környékén 100 évre elegendő gázkészlet pihen, amelyet a mostani hazaáruló vezetésünk eladott. Mielőbb vissza kell venni az ilyen és ehhez hasonló energiahordozók feletti felügyeletet. Ehhez kapcsolódóan pedig a Jobbik tervei között szerepel a hazai szén-, kőolaj- és földgázbányászat esetében a bányajáradék jelenlegi - európai szintet tekintve is igen alacsony – 12%-os szintjének növelése. Azt még hozzátenném ehhez, hogy a bányajáradékot a külföldi cégeke esetében tartom fontosnak megemelni, hogy ők valóban fizessen azért, hogy itt termelik ki a mi kincseinket. Arra is kötelezni kellene ezen cégeket, hogy Magyarországon értékesítsék az energiahordozókat és ne külföldön, hiszen így kincseink ismét a külföldi hatalmakat gyarapítanák. Ismét ehhez a témához kapcsolódóan a nemzeti párt a gáztároló kapacitásunk használati jogát ismét magyar kézbe szeretné venni, amely további függetlenedést jelentene a mostani nagy energetikával foglakozó multikkal szemben.

Ha már a multiknál tartunk, akkor a Jobbik energetikai programjának másik kulcskérdése az energiapiac liberalizációja. Hazánk energiaszektorainak jelentős részét privatizálták a legnagyobb áramszolgáltatással foglalkozó cégeknek - mint például a német E.ON -, akik a biztos profit reményében jöttek hazánkba, nem pedig azért, hogy olcsóbban nyújtsák szolgáltatásaikat. Az áram vagy a gáz árát sem a magyar vezetés befolyásolja, hanem a szolgáltatók, akik sokszor jelentős mértékben emelik a díjakat azért, hogy profitjuk állandó legyen. Az államnak csupán akkor van beavatkozási lehetősége, ha túlzottan emelik az áraikat. Ez persze a gyakorlatban nem sokat jelent. A Jobbik az energiaszektor meghatározó részeit ismét magyar nemzeti, közösségi tulajdonba venné, amellyel egy újabb függőségi pont szűnhetne meg a multikkal szemben. Ezzel pedig a garantált profit is megszűnne a szolgáltatóknál, akiknek a feladata valóban a szolgáltatás és nem a haszonszerzés kell, hogy legyen.

Egyelőre az áramtermelés legnagyobb hatásfokkal működő egysége az atomerőmű, amely ismét kulcsfontossággal bír a Jobbiknál. Sajnos nincs más alternatíva, amely ilyen nagy energiát adna, ezért a nemzeti párt a Paksi Atomerőmű bővítése mellett annak üzemidő-hosszabbítása mellett is érvel. Az alternatív energiaforrások egyelőre túl drágák és a nap illetve a szélenergia átalakítása sem költséghatékony, így amíg nem épül ki egy valóban alternatív energiahordozó rendszer addig csak az atomenergiára hagyatkozhatunk.

A másik fontos kérdés - nemcsak hazánkban, de a világon mindenhol - az alternatív energiahordozók kérdése. A megújuló energia az egyetlen, amely kiegészítheti a mostani áraméhségünket, így ez is fontos kérdés kell, hogy legyen. A Jobbik többek között támogatni szeretné a geotermikus energiák felhasználását, amely sok esetben az ország több pontján kiváltotta a távhő-ellátásban a drágább és környezetszennyező megoldásokat. A vízenergia kérdése problémásabb, hiszen itt a környezetvédelmi szempontok és a természeti kérdések figyelembe vétele nélkül nem lehet dönteni, vizeink védelme pedig mindennél fontosabb. Az atomerőművek kérdésköre itt is felmerül, mert az üvegházgázok szintje ezáltal is csökkenthető. Az EU által sok esetben ránk erőltetett igazságtalan normák betartását is felül kívánja vizsgálni a Jobbik, így talán biztosíthatjuk hazánk energiapolitikai függetlenségét, már amennyire független maradhat hazánk a gyarmatosító EU-val szemben.

Összegezve az energiaellátási program józan érveken alapul, megvalósítása azonban hosszú időt vesz igénybe és sok esetben - például a multik kizárása az energiapiacról – nem egyszerű feladat, ehhez a parlamenti többség elengedhetetlen. Persze helyi szinten, mint például a vízellátás terén Pécsett – ahol a Francia befektetőt dobták ki a vízmű székházából - is jelentős sikereket lehet elérni. Egy ilyen energiapolitikával talán megteremthető az a célt, amelyet már a környezetvédelmi programban is láthattunk, harmóniában élhetünk a természettel, hiszen a Jobbik célkitűzései többségében a környezeti értékeink védelmének fontosságára irányul.

Kincses Gábor

Folytatjuk!

(Szent Korona Rádió)