A honvédség logója Az elemzés sorozatunk harmadik részében igen sarkalatos pontjait elemezzük ki a Jobbik programjának, mint a honvédelem, nemzetbiztonság és a külügy kérdése.
Az alkotmányossági és vallási kérdésekkel kezdtük, folytattuk a kultúra, oktatás, sport témákkal. Ezen részben sort kerítünk a külpolitikára, hadügyre és a nemzetbiztonságra is.
Honvédelmi kérdések a Jobbik programjában
A Jobbik Magyarországért Mozgalom honvédelmi alapvetései között egy ütőképes, a honvédelemre minden körülmények között alkalmas katonaság felszerelését szorgalmazza, mely a hivatásos állomány mellett egy jól képzett szerződéses katonai állományból áll, kiegészülve tartalékos katonasággal. Mindemellett elengedhetetlennek tartják, hogy a magyar ifjúság megismerkedjen a honvédelem alapjaival. Az elképzelés és a program hibátlan, a megvalósítása után Magyarország a környező országokkal szemben bármikor képes lehet az önvédelemre.
A program buktatóit és hiányosságait az adja, hogy nem lehetnek ismereteink azokról a katonai objektumokról, amelyek még ma is a honvédség tulajdonában vannak, hiszen ezeket az ingatlanokat az elmúlt 20 évben sorra elprivatizálták, mára már a katonaság tulajdonában szinte semmilyen, jelenleg használaton kívül lévő katonai objektum sincsen. Amelyek mégis a honvédség kezében maradtak, azok lepusztult, szétlopott állapotban vannak, hiszen a fémtolvajok ezeket az ingatlanokat sem kímélték. Ennek a problémának a megoldása is lehetséges a majdani elszámoltatással. Hiszen ahogyan majd átvizsgálják a jogtalanul eladott földterületeket, úgy a katonai tulajdon gyanús privatizációs ügyleteire is fény fog derülni, ahol az elherdált állami tulajdonokat vissza kell venni a magyar köztulajdonba.
Nagy problémát jelent még, hogy a honvédség felépítését az alapjaitól kell újra kezdeni, hiszen az említett öt lövészdandár felállításához nincs megfelelő tiszti és tiszthelyettesi háttér sem. Így nem elég csak közkatonákat toborozni, hanem tiszteket is képezni kell. Egy tiszt kiképzésének időtartama a legoptimálisabb esetben is 4 év, és ez már egy választási cikluson túlmutat. Mindezek mellett a katonatiszt képzésnek sincsenek meg a feltételei, a Népligetnél található Bólyai Főiskola helyén most bevásárló központ épül. Az ingatlan hiánya mellett a tanári kar hiányával is számolni kell.
A Jobbik programjában a régi technikák hadrendbe állítását helyezi kilátásba, de ezek számáról és állapotáról sincsenek információink. Honvédségi informátoraink szerint a régi technikát, mint a T-72-ek vagy a BM-21 sorozatvető eszközöket nagy számban adták el fejlődő országoknak, a meglévő technikát pedig összevonták és mindenféle megóvás nélkül az enyészetre hagyták. A tüzérséget Tápiószecsőre, a híradástechnikai eszközöket Gödöllőre és nagyon sok eszközt Nyírtelekre vonták össze. Ezek számáról még a honvédség magas köreiben mozgó informátorunk sem tudott biztosat mondani. Ha a megmaradt, el nem adott technikákat, mégis hadrendbe állítanák, akkor ezeknek a kezelésére a mai katonai állomány alkalmatlan lenne.
Szakértőink viszont nagyon jó és támogatandó elképzelésnek tartják a Magyar Nemzeti Gárda létrehozatalát, hiszen ezzel hatalmas űrt töltenének be, nemcsak a honvédelemben, hanem a katasztrófavédelemben is. Ma Magyarországon a sorkatonai állomány teljes hiányában egy katasztrófa idején senki nem tudná a rendet fenntartani. A Magyar Nemzeti Gárda békeidőben a katasztrófavédelmet tudná ellátni, háborúban pedig a hadsereg támogató ereje lehetne.
Nagyon szükséges lépés lenne a kiképzőbázisokból újból egy országos hálózatot létrehozni. Ám azzal a Jobbik szakértői nem számoltak, hogy ehhez nagy kiképzőszemélyzet szükséges. Erre részben megoldást jelenthet a nyugdíjas katonatisztek visszahívása, akik ki tudnák képezni a szükséges tiszti gárdát, ráadásul a régi technika hadrendbe állításakor ők az egyetlenek, akik ki tudják képezni ezek használatára a katonaság állományát. Mindezek mellett a Magyar Nemzeti Gárda tagjainak kiképzésére is alkalmasak.
Szakértőnk véleménye szerint célravezetőbb lenne az öt lövészdandár helyett hármat felállítani és az említett két nagy lövészdandár helyett lövészzászlóaljakat létrehozni, amelyeket az ország különböző pontjain lehetne állomásoztatni, így egy esetleges minősített helyzet esetén ezek azonnal reagáló egységek lehetnének. A Magyar Nemzeti Gárda tagjaival kiegészülve a stratégiai fontosságú pontok, mint pl. a Duna-hidak, Tisza-hidak, erőművek védelmét tudnák biztosítani.
Egyértelműen hiányoltuk a programból a sorkatonaság visszaállítását és annak módszertani leírását. Valamint azt a fajta megoldást, ahogyan a honvédség a hátrányos helyzetűeknek segíthet az integrációban.
Összegzésképpen el lehet mondani, hogy a Jobbik programja alapos, ám megvalósításához nem elég a GDP 2%-a. Sokkal nagyobb pénzügyi befektetés lenne a honvédség ilyen irányú megreformálása. De az átalakításhoz szükséges pénzt a Jobbik hatalomra jutásakor, átcsoportosításokkal elő lehet teremteni.
Azt is tudjuk, hogy Magyarország nem honvédelemre, hanem honvisszafoglalásra készül, és ehhez még a Jobbik által előirányzott 70 ezer fős hadsereg sem elég.
Heller
Nemzetbiztonsági kérdések a Jobbik programjában
A Jobbik nemzetbiztonsági programja mindenképpen hűen tükrözi az egész program nevét, a radikális változást.
Csak egyet lehet érteni azzal a ténnyel, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatokat meg kell reformálni, de ez szakmailag nagyon bonyolult feladat. Nem lehet elintézni annyival, hogy feloszlatjuk a jelenlegi NBH-t, és majd újat hozunk létre. Ezt egy többéves folyamatként lehetne csak kivitelezni. Ez nem egy focicsapat, amit feloszlatunk, majd hosszabb-rövidebb ideig szünetel, míg nem áll fel újra a keret. Mindenképpen új emberekkel kell feltölteni az állományt, de azok az emberek teljesen tapasztalatlanok, és újoncok lennének, a mostani jelenlegi öregrókák helyett. Természetesen le kell őket váltani minél gyorsabban, de azért ebbe ésszel kell belemenni, mert egyfajta átmenetnek kell lennie. Gyakorlatilag semennyi ideig sem működhet egy ország hírszerzés, szakszolgálatok nélkül. A feladat az lenne, hogy úgy kellene új, valóban a nemzetbiztonságáért dolgozó szakembereket bevonni, hogy a régiek munkáját folyamatos ügyelet tartani, és szépen, fokozatosan leszerelni őket a titkosszolgálattól.
Az új Főigazgatóság létrehozása, ami alá integrálva lennének a különböző szolgálatok szintén használható gondolat, ugyanúgy mint a további centralizálási és strukturális elképzelések.
Nagyon pozitív, hogy a hangsúlyt az önálló titkosszolgálatra helyezik, ami ténylegesen a nemzet biztonságán munkálkodik, külön kiemelve a természeti kincsek megőrzésének feladatát.
Kevés utalást látok azonban a korábbi akták kivizsgálására. Első években mindenképpen szükséges lenne egy olyan csoportot felállítani, ami nemcsak a program által is említett Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) visszaéléseit vizsgálná ki, hanem az összes politikai töltetű ügyet, legyen szó egy apró megfigyelésről, vagy egy nagyobb horderejű, valószínűsíthetően titkosszolgálati machinációról. Nyilvánosságra kell hozni, hogy kiket figyeltek meg és mi módon, kinek az utasítására. Kiket milyen hátrány ért, és kárpótolni azokat, akiket szükséges.
Kihagyta szintén a program a jelenlegi "partnerszolgálati" kapcsolatok felülvizsgálatát, csak érintőlegesen foglalkozik a szövetségi rendszerek felülvizsgálatával. Tudjuk nagyon jól, hogy a mostani a kis-antant országok titkosszolgálatainak egyszerűen kiszolgáltatja a magyar titkosszolgálat az országot, de főleg a nemzeti erőket, ami tekinthető folyamatos hazaárulásnak is. Ezeket is ugyanúgy felül kell vizsgálni, és meg kell nézni, hogy mekkora nemzetstratégiai kár keletkezett így az elmúlt 20, de akár az elmúlt 65 év során.
Érdekes, hogy miért hivatkozik a program ezen része a NATO és USA ellenségeire, mint a mi ellenségeinkre is, akikre fel kell készülni. Persze nem szeretjük az iszlámot, és ne jöjjön ide, de attól még nekünk Irán nem ellenségünk. Az USA-val és a NATO-val való kapcsolatokon inkább lazítani kellene, mintsem közös védelmi politikában gondolkozni, ami persze a külügy dolga is.
A civil kontroll igénye ellenben nem jogos, persze ez már ideológia kérdése. Ha demokraták vagyunk, akkor minél jobban korlátozott és ellenőrzött titkosszolgálatot akarunk. Ha azonban az a célunk, hogy egy erős államunk legyen, nemzeti érzelmű vezetéssel, akkor a titkosszolgálatok egyedül a mindenkori kormánynak lennének felelősek, és nem mindenféle civil bizottságoknak. Lehet diktatórikusan hangzik, de a nemzet érdekében kellhet a diktatúra, amiben komoly szerep hárul a szolgálatokra is.
Összességében nagyon jó a Jobbik ezen programja, kisebb hiányosságokkal, illetve - a terjedelem okán - felszínes leírásokkal, ami célok megfelelőnek tűnnek, de a megvalósításuk komoly szakembereket igényelne. A Jobbik kommunikációjában is teljes mértékben vállalhatóak a gondolatok, jól illik a párt többi elképzeléseibe.
Barcsa Gábor
Külpolitika kérdések a Jobbik programjában
A párt külpolitikájáról már sokat lehetett hallani az elmúlt egy évben. Ezeket az elképzeléseket tartalmazza átgondolva, jobban kidolgozva a most megjelent, választási programjuk is.
A Jobbik ebben a kérdésben is teljesen újragondolja Magyarország helyzetét és új irányt jelöl ki. A program központi eleme, hogy a magyar érdekeket tartsuk szemünk előtt minden esetben, és Magyarország egyirányú, egyes országoktól túlságosan függő külpolitikáját egy több pólusú, kiegyensúlyozott külpolitikával kívánja felváltani.
Nagyon okosan felismerték a program készítői, hogy a világ több nagyhatalomból áll, nem csak az USA-ból. Létezik Oroszország is hatalmas piaccal, és Kína is egyre nagyobb. A származásunk, geopolitikai helyzetünk, új és nagyobb piacok miatt belső Ázsiára való koncentrálás is okos gondolat. Szerencsére Irán-t elhagyták a jobbikosok, de helyett kapott az önálló palesztin állam gondolata, ami azért érdekes (de attól még támogatandó), mert ez ütközne a többi, egyébként a program által felszámolni nem kívánt szövetségekkel, mint például a NATO-val, vagy az USA-val.
A program gyengesége talán ebben az első ránézésre ellentmondásos szemléletben rejlik: úgy kíván Kína, Oroszország és az USA szövetségese egyszerre lenni, hogy közben európai értékekre hivatkozik. Ehhez a külpolitikához olyan diplomáciai manőverek szükségeltetnek, amik valóban embert kívánnának, de nem lenne lehetetlen, csak éppen nehéz, és kockázatokkal teli.
Az Európai Unión belül elutasítja a Lisszaboni Szerződést a program, ami mondható már nemzeti minimumnak is. Szerencsére az elutasítás mellé odatették a kilépés lehetőségét is, vagy mint másik lehetőségként a Nemzetek Európája formációra való áttérést. Azonban véleményem szerint lehetetlen az EU-t belülről megreformálni, ha csak nem minden egyes bejutott képviselő hasonlóan gondolkozna, tehát előfeltétele lenne az összes európai országban egy tényleges jobboldali hatalomátvétel.
De a kilépéssel mégsem foglalkozik annyira a program, inkább a további, Unión belüli feladatokra koncentrál, amik szintén fontosak, de egy esetleges kilépés nyomán nem is kellene foglalkozni vele. Ilyen kérdés a földmoratórium kérdése is, amit törvények által védenének a jobbikosok.
Nagyon helyesen kiállnának az EU-n belül is a határontúli magyarságért, de az aktív külpolitikánkban is nagyobb szerepet kapna a trianoni utódállamokkal szembeni erősebb fellépés. Komoly feltételekhez kívánják szabni Szerbia és Ukrajnai EU-s csatlakozását, ami mindenképpen támogatandó gondolat.
Azonban se a határontúli magyarok résznél, se a külpolitikainál nincs utalás a legnagyobb és legerőteljesebb, a jelenlegi határokon átívelő, számos külkapcsolattal rendelkező szervezetről, a Hatvannégy Vármegye Ifjúság Mozgalomról, de szó van a már haldokló, többnyire idősek által irányított Magyarok Világszövetségéről, mint támogatandó szervezetről a kérdésben.
A Jobbik Balkán-politikája is egy olyan gondolat, ami teljesen új elemként jelenik meg a rendszerváltás utáni pártoknál. A Jobbik komoly szerepet szán a magyar tőkének és termékeknek a Balkánon, ami történelmi hagyományokat nézve teljesen logikus és támogatandó.
Összességében a program külpolitikai része nem támaszt irreális vágyakat, olyannyira nem, hogy véleményem szerint, még kicsit visszafogott is lett (pl. nem a minden áron való kilépés gondolata). De pont ezért adható el az utca emberének is a program. Átgondolt, jól felépített rész, ami ha sikerülne, akkor valóban beszélhetnénk hosszú évtizedek óta először magyar külpolitikáról. Ez az új külpolitikai hozzáállás pedig rengeteg új kérdést vet fel, aminek megválaszolása majd a Jobbik szakembereire tartozik, ha oda jutnak.
Barcsa Gábor
Folytatjuk!
(Szent Korona Rádió)
Comments
A légvédelemről még nem esett szó!Az most úgyszólván nincs!
A mai honvédségnél csak kis hatótávolságú csapatlégvédelmi eszközök vannak, pedig lenne azért komolyabb technikánk is!
Valaha volt egy Duna repülőgépgyárunk is, aminek a szakmai gárdáját szélnek eresztették, pedig elég komoly modernizációt lehetett volna saját kezűleg itthon végrehajtani. Például a sokat említett Mi-24-es modernizációját is végre lehetett volna hajtani itthon, amivel legalább időt lehetett volna nyerni amíg be tudnánk szerezni valami jobbat!Éji vadásszal egyet kell értsek abban, hogy a Mi család, még ma is komoly, megbízható technika!
Üdv Bajtársak:)
Úgy látom, nagyából egyetértünk azzal, hogy mit és hogyan kell fejleszteni:)
Bízom benne, hogy egyszer majd személyesen is meg tudjuk vitatni, ezeket a dolgokat:)
A Gepárdról csak egy gondolat: -Folyamatosan fejlesztik őket egyhamar nem válnak kiöregedetté;)
A flottilára mindég szükség lesz ill. lenne is...
Szebb Jövőt
Bajtársi Üdvözlettel:
Éji Vadász
Sztem az 50-est rendszeresítették az oroszok, és az 52-vel pályáztak a törökökhöz, bár a források gyakran keverik a két típust. Sok videó van fenn róluk.
Ezeket a Mi-24eseket bilinek lehet fejleszteni, vagy kiállítási tárgynak. Kirepülték őket. A KA-50est sehol sem rendszeresítik(tudtommal), viszont a kétüléses változatát, az 52-est igen, az oroszok.
A raptor-killer meg vagy nem létezik, vay nagyon jól titkolják. Igaz van Mig-35, elméletileg, de a 29es alapjaira épül. Az indiaiak Mig-29K-t kapnak, az a tengerészeti verzió, amit az oroszok nem rendszeresítettek. nem tudom, hogy csak légvédelmet fog ellátni, vagy támadó szerepkört is kap-e.
A Flottila mindenképpen fontos. Ezek nem nagy hajók, és egyedülálló szerepkört látnak el. Akna szedés, telepítés, átkelések biztosítása. Sokkal értelmesebb, mint BTR-el lubickolni.
Merkavát adtak már el, igaz nem a csúcsmodelleket. Remélem egy jobbik kormány nem lenne olyan viszonyban Izraellel, hogy a legkisebb valóság alapja is legyen. Mindazonáltal nagyon jól összerakták.
A Mig-35 Raptor-killer nem létezik. Volt valami terv a az oroszoknál 5-ik generációs vadász fejlesztésére, de nagyon az elején tartanak, és - azt hiszem - a Szuhoj nyerte meg. A nyugati világ a tervet elnevezte Mig-35-nek, mert a Mig-33 (Mig-29 fejlesztése) volt a legnagyobb ismert kód. (páros számokkal általában földi célpontot támadó gépeket jelöltek). A youtube-on van egy Mig-35, de az Mig-29-nek néz ki, valami fejlesztés lehet, talán az indiai tengerészet számára?
Az AK fegyverek lecserélését senki sem említette, fejlettebbre cserélése (gránátvető, éjjeli, stb) folyamatban van. De egy rakéta, vagy vadászgép más. A 29-est is csak átmeneti megoldásnak javasoltam, a 21-ek és Szu-22-k már rég szétrohadhattak.
A Gepard-nak már vannak vetélytársai.
A Mi-24-et nem lehet felfejleszteni Mi-35 szintre? Sokban különböznek?
A folyami flottával még sosem foglalkoztam. Nem túl könnyű célpont egy nagy hajó a kis Dunán?
Szerintem a zsidók Merkavát nem adnak gój kézbe.
És ha már kívánságműsor: Gripen, Ka-50, L2A6, Pzh2000, BTR90 (a BMP3 tornyával).
Üdv Makettes-Feco!
Bizonyos pontokon egyetértek veled, de szerintem eleinte építkezünk azokból amik megvannak, igen ismerem a páncélosokat is, de a T-72-ek még mindég bírják a kiképzést semmi vagy nagyon minimális elektronika van bennük ami egy csatatéren szerencsésebb. Az tény, hogy a német Leopárdok a napjaink leguniverzálisabb páncélosai, igen ilyen gépek beszerzését én is támogatnám.
Egy kis kitérő:
Emlékezz csak vissza a II. Világháború egyik "legkeményebb" csatájára Sztálingrád ostromára: Ügye az köztudott, hogy a német Mauserek koruk csúcsai voltak, precízek, pontosak, de volt egy bökkenő a precizitás, a minimális illesztések miatt, számtalanszor befagytak a fegyverek, de tudok olyan esetekről is ahol "tök egyszerűen" felrobbant a cső stb. még az oroszok által használt fegyverek bírták a fagyott a hideget brutális illesztései voltak....többek között ez és a létszám fölény fordította az Orosz oldalára a meccset.
Ami a légi hadviselést illeti igen a MIG-29es csapásmérő gép az ő feladata a légi fölény megszerzése ha lehet még a csata elején, tény, h. ezek gépek régiek, de a világon mindenhol elismerik őket és még egy nem elhanyagolható tényező: biztonság szempontjából a dupla hajtómű szerencsésebb. Ha már gépekről beszélünk van egy érdekes effektíve új MIG a piacon még pedig MIG-35-ös (Raptor Killer-nek is nevezik) bár túl sokat nem tudok róla, "házőrzőnek" tökéletes lenne.
A Gripenek szerintem a legjobb gépek, kevés ország használja, kevésbbé ismert típusok, mint a amerikai F-16, F-18 ill. a legújabb F-22-es
A legtökéletesebb választásnak tartom, a Magyar Légierő számára, valóban bővíteni kell a Gripen flottát.
Egyébként amit a határőrségről írtam, azt Én is úgy értettem, mint te, hogy beépíteni őket a honvédség kötelékébe.
Ami a katonai gépjárműveket illeti a Rába jó választás, de Én tovább mennék egy kicsit. Amit írtam is a gépészekről, érdemes lenne kiaknázni a benne rejlő lehetőségeket.
Harci helikoptereknél is az orosz gépek mellet voksolok.
Nem féltem Magyarországot, mert tudom, h. a leglehetetlenebb helyzetből is képes fordítani.
Bajtársi Üdvözlettel:
Éji Vadász
Üdv, Éji vadász.
Válaszolnék pontról pontra, mivel ez a "vita" közvetlenül kapcsolódik a cikkhez.
1; Határőrség: nem látom értelmét ennyi fegyveres testületnek. Inkább a honvédségbe olvasztanám, ebben felállítva határőr alakulatokat. A határőrség páncélosai, ha jól emlékszem Csepel FUG-ok és PSZH-k voltak. Azóta jópárból radiátort öntöttek, meg sínt, másik része rohad valahol, ugyanúgy, mint a rendőrségi PSZH-k.
A határőrség kézifegyverei, habár jó konstrukciók, jelenlegi formájukban elavultak. Először is azt vizsgáltatnám ki, szigorúan szakmailag, hogy nem lenne-e érdemesebb az AMP-69et korszerűsített formában szolgálatba állítani.
2; A Folyami Flottillát szintén fejleszteni kellene, ez minden kétséget kizáró, azonban nincs vízi lőterünk! Ez súlyos hiányosság! A jobbik szeretne Duna-Tisza csatornát, valahova csak beférne egy lőtér, talán...
3; A légierős ötleteddel úgy ahogy van, nem értek egyet.
A Mig-eknek tetszik, nem tetszik lejárt az idejük, és tisztán vadász feladatkörűek, emellett irdatlan a fenntartási költsége a nyugati típusokhoz. A nyugati eszközöknek egyszerűen sokszor hosszabb az élettartalma. Míg egy Mig-29ben két hajtómű van, ezek élettartalma 4000 óra, addig a Gripenben egy van, a hajtómű élettartalma többszöröse az orosz típusnak, és a fedélzeti elektronikája minden szempontból felülmúlja, leszámítva a közvetlen közelről történő légiharcot, de itt nem az elektronika dönt hanem a 29es nagyobb ereje.
Mindemellett iszonyatos logisztikai háttér is kéne 3 teljesen különböző típushoz, szvsz ez az ötlet egyszerűen hülyeség. Értelmesebb lenne újabb, képességnövelt gripeneket VÁSÁROLNI.
A helikofferek is kiöregedtek, amellett, hogy elavultak. Egyszerűen lejárt a "szavatosságuk". Persze, lehet bohóskodni velük, de legegyszerűbb lenne új járműveket venni. Itt is felmerül a kérdés, hogy mit is? A Mi-8at talán legértelmesebb lenne Mi-171-re, ez a Mi-17 korszerűbb, erősebb változata. A Mi-24nél viszont kérdőjel van! Miért is? Mert támadó és nem páncélvadász helikopter. Támadó, mert képes deszantos egységeket vinni amellett, hogy pokoli tűztámogatást tud biztosítani nekik, ám ez jobbára csak élőerő és nem, vagy alig páncélozott járművek ellen hatásos! Éppen ebből következik, hogy miért nem harckocsi vadász: egyrészt nem megfelelő az össz-vissz 4 rakéta rajta, másrészt oldalról nagy támadási felülete van. Itt el kéne dönteni, hogy a 24es továbbfejlesztett változatát, a Mi-35öst rendszeresítené, vagy harckocsi vadász helikoptert.
4; Szárazföldi eszközök: Jóformán minden jármű, felszerelés legalább egyidős a használójával, ha nem idősebb! Te harcba mennél egy 20 éves lóval?
A BTR-eket és az új MANokat, Rábákat leszámítva szinte minden cserére szorul, nem beszélve az itt is felbukkanó típuskavalkádról. A légvédelmi rakéták is hiába "tökjók" ezeknek is, mint mindennek szavatosságuk van. Nagyon nem poén, ha spontán felrobban egy rakéta a raktárban.
A T-72 hihetetlenül sebezhető a levegőből, és darabszámra is kevés, de legalább alig találni két azonos változatot. Ezeket is cserélni! Vagy oroszra, és akkor ezeket átalakítani kiképzőnek és műszaki mentő VT-72nek, vagy nás típust rendszerbe állítani Leopard, Merkava. Lecrecet ne, mert konkrétan szar, az Abrams meg irgalmatlan mennyiséget zabál.
Két dolog még: fölösleges olyan eszközöket venni, amik "mindent kibírnak" mert egyhamar tartósan hidegebb -20nál és melegebb +45nél nem lesz. A másik: pozícióba szakembert tenni, első szempont a szakmaiság, második a szakmaiság a többi meg csak utána, hisz nem volt egy bankár nádorunk sem, nem véletlenül!
Üdv Bajtársak!
Igen, egyetértek az előttem szólókkal, de egy picit kiegészíteném a saját meglátásaimmal is a témát:
1., Én elsőként a határőrséget állítanám vissza.
Nagyon jól képzett és megbízható, korrekt csapat volt ill. az ország egyes részein még a mai napig is az.
Ami a létszámukat illett konkrét adatot nem tudok, de úgy gondolom, hogy mivel sorkatonai állományunk nincs ill. a tiszti állomány is "foghíjas" ezt az űrt lehetne pótolni a határőrség állományából is. Gyakorlatilag majdnem mindenféle gyalogsági fegyverrel rendelkeztek (Az AK-k és az AMD-k a mai napig leolajozva lapulnak a raktárakban, ismerjük mindannyian azt, h. ezek a fegyverek mire képesek, lőszer is van hozzájuk jócskán és után gyártható a lőszer)
A legjobb tudomásom szerint könnyű páncélozott járművekkel is rendelkezett a határőrség, ezek hol létéről túl sokat nem tudok, de valószínű, h. a rendőrséghez csoportosították át ezeket a terepjárókkal együtt. A végére egy kis csemege a szentkoronaradio.com egy korábbi cikke, érdemes elovasni: http://szentkoronaradio.com/kultura/2009_10_21_acelszornyek-viadala-a-ma...
2., A másik sarkalatos pont a Dunai ill. Tiszai hadi flottiláink visszaállítása, a folyókon olyan helyekre is eljutottak ahová más "nem lát be" Kellő időben megfelelő helyen lecsapva egy hadi naszád nagyobb meglepetés, "...mint a lufiárusnak a nyílzápor"
3., Ami pedig a hadi fejlesztéseket illeti, légvédelem szempontjából a legtökéletesebb választás a JAS-39 Gripen volt ill. megtartani továbbra is MIG-29-eseket
Egy kis kitérő: Amikor a pápai hadirepülőtérről leszerelték a MIG-21-eseket az egyik búcsúzó pilóta azt mondta "Ezekkel a gépekkel mindent meg lehet csinálni, csak alagútban háton bombázni nem"
Én tartalékos állományba hagynám a fiatalabb MIG-21-eseket régi gépek, de bírják a strapát és igénytelenek mindent kibírnak.
Ha már itt tartunk helikopter századok: MI-8, MI-18, MI-24 mai napig az amerikaiak az egyik legveszedelmesebb ellenfélnek tartják a MI-24-eseket "Ördöghintónak" is becézik.
http://www.youtube.com/watch?v=UddW4LLd3gY (Az első másfél perc nem annyira érdekes, de a következő néhány perc igen)
4., Katonai járművek: BTR-80, T-72 stb. Nem elavultak, sőt bizonyos szemszögből vizsgálva még jobbak is mint a mai "Hi-tech" katonai gépek, minimális elektronika (kisebb meghibásodási esély) 3szorossan túlméretezett alkatrészek stb. lehet, h. rozsddul, de -50 C° - +50 C°-ig bevethető gépek stb
Még egy megjegyzés és befejeztem, (már szerintem mindenkinek jojozik a szeme ennyi szövegtől:)
Rengetek tanult (számítástechnikai)gépésztechnikus van a munkaerőpiacon, nagyon nehezen lehet elhelyezkedni még annak ellenére is, h. a bicikliktől a sugárhajtóművekig mindenhez értenek, tapasztalatból mondom mindezt.
Saját fejlesztésű katonai járműveink mindég is voltak, vannak és lesznek is kéne hagyni, hogy érvényesüljenek a fiatal technikusok is, két legyet egy csapásra munkahelyek és modern fegyverek, járművek.
Még egy magyar gyöngyszem a fegyverek közül A Gepárd puska Mai napig nincs piacon ilyen képességű fegyver legföljebb elvétve ...M1,M2....M6 Hiúz
Szerintem még nem vesztünk el és nem is fogunk, de csak együtt tudjuk megvalósítani mindezt!
Bajtársi Üdvözlettel:
Éji Vadász
Csiribicskás:
Mint mondtam azért korai F-16osokat ajánlottak fel, mert a pályázat használt gépekre vonatkozott. A "mi" gripenjeinknek pl a katapultülései és a szárnyai használtak, a szárnyak régebbi, kisebb teherbírású A/B változatból vannak. A szerződés megkötése után történt szerződésmódosítás és jó drágán még ezt-azt beépítettek a gripenekbe, de alapból infracsapda-vető sem járt volna hozzá. A JAS-39 az F-16 és a Mig-29 eredetileg egy kategória, egymás párjai, csa a SZU széthullott és elmaradt a fulcrum fejlesztése. A Su-27 párja pedig az F-15. Ezeket szándékosan így fejlesztették egy könnyebb és egy nehezebb vadász, melyek az idő múlásával alkalmasak lettek precíziós csapásmérésre.
A Mig-29em igen, létezett/létezik export változata, ez csökkentett képességű. ugyanúgy, ahogy mondjuk az F-4F, amit a németek kaptak, az F-4E "egyszerűsített" változatát.
A T-72 szintén maguknak is készült. Van export változata is persze. Sőt pl a csehek is gyártottak. Magyarország meg vett mindkét helyről, sőt belorusziából is, ezért áll fent az a helyzet, hogy úgy kell keresni két egyforma harckocsit.
A Gvozgyika és a BMP-1 kivonása ilyen módon természetesen baromság volt. A Gvozgyika nélkül önjáró tüzérség nélkül maradt az ország, csak vontatott tüzérség maradt, javarészt D-20asok, amik múzeumba valók, de legalábbis teherautó alvázra. És itt jön képbe a BMP is. Magyarországon rengeteg fajtájú nyuszibusz volt egyszerre FUG, PSZH, BRDM-2 BMP-1 és BTR-80 ebből mára maradt a BRDM-2 és a BTR-80, valamit hozzájött a BTR-80A pár néhány darabnyi különféle spec. változata a BTR-80nak.
A BMP-1et leszámítva mind gumikerekes. Ezeket olcsóbb eltartani. Szükség volt valami ésszerűsítésre. Magam részéről inkább a BRDM-2 -t vontam volna ki, vagy cseréltem volna a benzines motort dízelre, merthogy ezek a mai napig is benzinnel mennek! A BTR-80 mindenképpen kell. A BMP-1 alvázára sok mindent fel lehetett volna rakni, pl légvédelmi rakétákat és nem Unimoggal bohóckodni. Átalakításra mindenképpen szükség volt, de természetesen elbarmolták.
Hogy most mi lenen a helyes? Új, egységes harckocsi állomány beszerzése, a meglévő nyugdíjazása/műszaki mentő/kiképzővé alakítása. BRDM-2 mielőbbi kivonása/átalakítása, BTR-80 nagyjavítása, átalakítása BTR-80A változattá, gumikerekes önjáró tüzérség, mondjuk az új Rába teherautók alvázára, páncélelhárító rakéták rendszeresítése az unimog-mistral bohózat beszüntetése. Aztán még körbenézni, hogy mit hogyan.
Az F16A-t csak légi célpontok ellen szánták, és csak valamelyik későbbi változat lett kettős célú, míg a svédek eleve többcélú gépet terveztek.
Tudom, h. van az oroszoknak, az ukránoknak meg főleg, de eredetileg exportra tervezték. Mint pl. a T-72-t másoknak, a 64-et maguknak. Vagy van a Mig-29-nek export és orosz változata is?
A másik elképzelésem a Gvozgyika. Az se csúcstechnológia, de a D akárhányas tábori taracknál csak többet érne.
Vagy a BMP1. Nem vinnénk misszióba/városba, de a tartalékos gárdát sík/dombos terepen mozgathatná...
Szerintem is kell radar, mégpedig a Zengőre. A Bükk-fennsíkon se sokat ártott a természetnek, sőt az is bebizonyosodott, hogy egy szakasz gépkarabély a virágok számára is különb védelem a természetvédelmi őrszolgálatnál...
Kíváncsi lennék néhány pécsi aktivista arcára, ha egy reggel arra ébrednének, h. szerb nyelvű szórólapok potyognak az égből...