Cigányvajda 1700 körül (wikipédia)A Magyar Nemzet két cigányvajda, Kállai Csaba és Lakatos Attila véleményét kérdezte a cigányhelyzetről és annak megoldásáról.
Ha egy bolond követ dob a kútba, száz okos nem fogja onnan felhozni – tartja az ősi cigány mondás. Kállai Csaba országos cigány vajda és Lakatos Attila borsodi vajda, akiket közös beszélgetésre invitáltunk, állítja, a hőbörgők és bujtogatók hatására elszabaduló csoportos roma önbíráskodások, elharapózó zavargások megelőzhetők a vajdarendszer újraélesztésével. Az alábbi beszélgetésből kiderül: a vajdáknak egészen más a felfogásuk a kisebbség és a többség közötti konfliktusok kezeléséről, mint a lejárt szavatosságú cigány önkormányzati politikusoknak.
Kállai Csaba
Kállai Csaba országos cigány vajda1967-ben született, Újszászon lakik, építő- és vendéglátó-ipari vállalkozó. 2007 novemberében iktatták be országos cigány vajdai tisztségébe a budapest-népligeti Fradi-csarnokban. Előzőleg kinyilvánította: felkereste Magyarország kellő számú idős, tiszteletre méltó és bölcs cigányát, akik teljes bizalmukról biztosították őt. Csaknem minden megyében vajdát nevezett ki, 940 településen állította fel a bölcsek tanácsát.
Lakatos Attila
Lakatos Attila borsodi cigány vajda1964-ben született, Miskolcon élő építőipari vállalkozó. Kállai Csaba nevezte ki, 2008 májusában iktatták be borsodi cigány vajdaként. Kimondta: szerinte is van cigánybűnözés. Megvédte Pásztor Albert miskolci rendőrfőkapitányt, akit azért támadtak, mert tavaly februárban az előző két hónapban Miskolcon történt rablási bűncselekmények elkövetőinek cigány voltát firtatta. Népszerűsége töretlen a romák között.
Ha csak viszonylagosan is, de sikertörténetnek tartja a november közepi sajóbábonyi cigány zavargás kimenetelét a lapunk által megszólított két vajda. Legalábbis azt tekintve, mi történhetett volna az ő beavatkozásuk nélkül. Ismert: a borsodi kisváros általános iskolájában november 14-én, szombaton lakossági fórumot tartott a Jobbik; megjelentek az Új Magyar Gárda tagjai is. Már a rendezvény alatt százával kezdtek gyülekezni környékbeli cigányok, vasszerszámokkal és szamurájkardokkal, többeket halálosan megfenyegettek. Másnap, amikor már kétszázan voltak, megvertek egy boltos nőt, fejszékkel tettek tönkre két autót. A miskolci rohamrendőröknek, akik nem voltak egészen a helyzet urai, le kellett zárniuk a Sajóbábonyba vezető utakat, hogy az etnikai konfliktus ne hatalmasodjon el.
Tízezren készülődtek
Kállai Csaba országos vajda azt állítja, előzőleg csaknem tízezer cigány volt indulóban Sajóbábony felé. Nemcsak Borsod, hanem Békés, Szolnok, Szabolcs-Szatmár, Hajdú-Bihar és Bács-Kiskun megyéből is készülődtek cigány tömegek, hogy megvédjék véreiket abban a kisvárosban, ahol tudomásuk szerint a Jobbik elszánta magát a rasszista gyilkolásra. – Valakik csak bujtogathattak a háttérben, hogy ekkora idegesség támadt a fél ország cigánysága körében, és mind úgy hitték, gyermekeket, felnőtteket akar irtani a gárda – jegyzi meg Kállai. Az országos fővajda november 15-én arra kérte a felindult telefonálókat, várjanak, ne utazzanak, hadd vizsgálja meg a bábonyi helyzetet előbb ő, személyesen és külön. Nyomatékkal kérte az általa kinevezett megyei vajdákat is, tartsák vissza az embereket. A rendőrblokád övezte helyszínre érve latba vetette tekintélyét a zavargók előtt, elmondva nekik: a jobbikosok nem azért mentek Bábonyba, hogy bárkit is bántsanak. – Elsőként hívott ki Vereckei rendőr ezredes, megyei helyettes kapitány Sajóbábonyra – idézi fel Lakatos Attila borsodi cigány vajda. Vasárnap este kilenckor ért oda. „Vajda, vajda, meddig akarod ezt tűrni, most már adjunk nekik!” Vagy hatvan ilyen telefont kaptam, amíg Bábonyban tárgyaltam, még Dunántúlról is hívtak cigányok – mondja Lakatos. – Mutattam a már ott lévőknek, hogy a gárda ott áll egy csomóba, és nem tesz semmit. Kértem, hogy hagyják abba a tűzrakást és kiabálást, menjenek haza és feküdjenek le. Lett is foganatja, mert megértettek engem, és távoztak… Érdekes, másnap megjelent Horváth Aladár, a Roma Pogárjogi Alapítvány elnöke, és rögtön hergelni kezdte őket, hogy miért csak cigányokat tartóztattak le, gárdistákat miért nem. Az emberek megint megváltoztak, nem gondolták végig, hogy az ilyen szövegelések juttatják a cigányokat börtönbe.”
A gárda csak „arra vár”
Kállai Csaba nem akar állást foglalni, hogy kik azok a romák, illetve nem romák, akik azon fáradoznak, hogy a leszakadt térségek cigány lakóit időről időre hatalmába kerítse – veszélyérzet közbeiktatásával vagy anélkül – az önbíráskodás. Ősi cigány mondást idéz, úgy céloz a pánikkeltőkre: „Ha egy bolond követ dob a kútba, száz okos nem fogja felhozni.” Sejtelmesen hozzáteszi: vannak, akik sosem akkor érkeznek a helyszínre, amikor a problémák tetőznek, és békíteni kellene. Lakatos Attila ezt azzal toldja meg, hogy azt látni kell: ezek a fajta heves megnyilvánulások mégiscsak „a cigányokból jönnek”. De – egészíti ki a borsodiak vajdája -, főként azért, mert nincs biztosítva a megélhetés. Az országos vajda így kontráz: „Korábban Magyarországon soha nem bántotta egymást cigány és magyar, pedig voltak már a hazában nagyobb éhínségek is!”
Eltér a vajdák véleménye a Jobbikról és a gárdáról. Annyiban feltétlenül egyetértenek, hogy sehol nem bántottak még senkit. Csakhogy Kállai Csaba azt hangoztatja, nincs semmi baja se a párttal, se a jogerősen feloszlatott Magyar Gárdával, felőle akár újjá is szerveződhetnek más formában. Ellenben Lakatos Attila – aki a Jobbikhoz hasonlóan úgy véli, van létjogosultsága a cigánybűnözés fogalmának -, azt mondja, a jobbikosfélék uszítanak az interneten, Vona Gáborékkal nincs mit kezdeni. Szerinte hibázott Kállai Csaba, amikor felkínálta a Jobbik-vezérnek a cigányság kézszorítását (amit Vona nem fogadott el a cigányok bizonyításáig). Lakatos úgy vélekedik, az ide-oda leutazgató, olykor feléjük köpködő, kinyírásukkal fenyegetőző gárdisták pontosan arra várnak, hogy a kissebségiek cérnája elszakadjon. Ez az, amit nem szabad megengedni, ezért van szükség kétszeresen a kisebbség problémamegoldóira, a vajdákra. Akik fékező szavára még hallgatnának a cigányok. Nekik még van becsületük a roma közösség előtt, a cigány önkormányzati vezetőknek már rég nincs.
Vérmérsékleti különbség
Konfliktuskezelései közül a borsodi vajda arra a legbüszkébb, hogy 2008 nyarán Szikszón nem szabadult el végül a pokol. „Megimádkoztatta”, megfegyelmezte az összecsődült cigány tömeget, amely ennek következtében némán, fegyelmezetten tudott farkasszemet nézni az oda is kivonuló Magyar Gárdával. Felidézi: ugyanazon év őszén Gesztelyen száz cigány gyűlt össze – többek között Tiszalúcról, Hernádkakról, Taktaszadáról, Taktaharkányból -, egyetlen gárdistaruha látványa miatt. Ekkor már megtörtént a nagycsécsi kettős romagyilkosság, eldörrentek az alsózsolcai lövések. Akkor állt helyre a nyugalom, miután vajdájuk megjelent a településen.
Kállai Csaba is említ saját eseteket. Például az Ercsiben támadt izgalmat, ahol, ugyancsak tavaly, négy hónapos háborúskodást tudott tartósan elsimítani két cigány család között. Ez addig a polgármesternek és a rendőrségnek nem sikerült, ahogyan a Rebisznek sem.
Vajon szükség van-e szerintük cigány gárdára? Kállai Csaba rögtön elhatárolódik az ötlettől, de kollégája sem lelkesedik érte. Kállai szerint azzal egyenesen a polgárháború kezdődne meg.
- Ha te kiviszel száz magyart – magyarázza munkatársunknak az országos vajda -, azt te valószínűleg tudod irányítani. De száz cigányt nem fog tudni senki irányítani. Mert a cigányok vérmérséklete sokkal magasabb, mint az átlagemberé. Mint mondja, sokan közülük szellemileg alultápláltak, nem tudják a következményeket előre felmérni. Kállai azt is határozottan rosszalja, hogy a romagyilkosságok óta cigányok járőröznek a romák által is lakott kelet-magyarországi faluban. Arra hivatkozik, hogy olyanok is irányíthatják ezeket a csoportokat, akik akár tíz évnél is többet ültek börtönben. Szerinte senki nem alapozhatja erre az éjszakai nyugalmát és biztonságát.
Bölcsek tanácsa
A romák félelmére – a rendőri jelenlét megerősítésén túl – a vajdasági rendszer teljes kiépülése, visszaállítása volna a megoldás, nem pedig a cigány polgárőrség és hasonlók, vallja a hazai cigányok országos vajdája. Hosszan ecseteli, miként történik a vajdák és – településenként – az általuk irányított bölcsek tanácsának kiválasztása a cigány közösségekben. Utóbbiak összetételét a helyi cigány gyűlések nyomán határozza meg a vajda. Lakatos Attila azt szúrja közbe, hogy a bölcsek, avagy a vének tanácsában mindig több tekintélyes cigány család ajánlja a leginkább köztiszteletben álló tagját. Vagyis – mutat rá – itt nem egy-egy klán kerül hatalomra, mint a helyi cigány kisebbségi önkormányzatoknál szokás. Több olyan testület jön létre, amelyben a tekintélyes családok képviselői csak abban versengenek, hogy melyikük tud jobban együttműködni a másikkal közösségük üdvére. Lakatos szerint a vajdarendszer újra beoltaná a cigányság leszakadó, a bűn vonzásába került tagjait azzal az egészséges, visszatartó hatású szégyenérzettel, ami szükséges a társadalomba illeszkedésükhöz. Kállai szerint csak a vajdák állíthatják helyre a cigányság sok évszázados becsületét.
A vajdák és „helyi kirendeltségeik”, a bölcsek tanácsai kötelező érvénnyel állást foglalnak olyan esetekben, amikor kísért az indulatok elszabadulása. „Ha egy vajda, akik pap előtt esküdött fel Istenre, Jézusra és Szűz Máriára, hogy magyar és cigány népét egyaránt szolgálja, és közjegyző által hitelesített oklevelet kapott, megtiltja mondjuk a lincselést, az aztán mindenkire kötelező, azt senki nem bírálhatja felül. Ha Olaszliszkán lett volna vajda által kijelölt tanács, akkor annak legalább egy tagja nyomban a helyszínen termett volna, és a tiszavasvári tanár ma is élne” – véli Kállai Csaba.
A vajdák, tanácsnokok ítélkeznek a kisebbségi közösségen belül keletkező nézeteltérésekben is, méghozzá a cigányok íratlan törvénye, a romani krisz ismeretében és szellemében. Ez a törvény még olyan esetekről is rendelkezik, mint az asszonyszöktetés. Ilyenkor a szöktetőt kötelezik, hogy kártérítést fizessen, s az elszöktetett asszony gyermekeinek az eltartását vállalja át a gyerekek édesapjától.
- Ahhoz, hogy a vajdarendszer tovább épüljön és jól működjön, szükségünk van a többségi társadalom támogatására, beleértve, hogy a polgármesterek és rendőrkapitányságok felvegyék velünk a kapcsolatot, kikérjék a véleményünket – hangsúlyozza Kállai Csaba. Az országos vajda nem kívánja bírálni a hivatalos cigány önkormányzati rendszert. Megteszi ezt helyette Lakatos Attila, aki szerint ezeket az önkormányzatokat és főleg csúcsszervét, az Országos Cigány Önkormányzatot húsz éve „díszcigányok” irányítják. Ezek, ahogy fogalmaz, elárulták a fajtájukat, ők a felelősek azért, hogy így elharapózott a cigánybűnözés, s hogy politikailag megosztottak, megvezethetők a romák. Közbevetésünkre, hogy a cigánybűnözés szón azt érti-e, mint a Jobbik, a borsodi vajda így beszél: a jelenség tagadhatatlan, hiszen beérett a munkanélküliség és a fanatikus segélypolitika keserű gyümölcse. Lakatos hisz a miskolci rendőrkapitány bűnügyi statisztikáinak és a saját szemének, mint ahogy kénytelen hinni a lakossági fórumokon tapasztalható panaszáradatoknak is.
Kulturális kézfogás
Végszóként Kállai Csaba azt kéri, feltétlenül legyen benne a cikkben: mint országos vajda nagyon fontosnak tartja a cigány hagyományok és kultúra felélesztését. Ez adna helyes öntudatot a cigány népességnek, ez segíthetné a társadalmi megbékélést. Ezért is fogott össze a magyarországi cigányságért felelősséget érző magyar mecénással, építész-feltalálóval, Szunai Miklóssal. Szunai a Széchenyi Tudományos Társaság ügyvezető elnökeként szervez az országos cigány vajdával együtt országos kulturális programokat, amelyek egymáshoz közelíthetik hazánk népeit a hagyománykincsek kölcsönös bemutatásán keresztül.
(Joó István – Magyar Nemzet)






Comments
Mint írtam törvényeket együttélés szabályait betartani ,betartatni.Akinek ez nem tetszik mehet az országból.Kicsiben van rá példa ,hogy meg lehet csinálni(Érpatak község vezetése).meglehet nagyban is csak akarat kell hozzá.
Állapodjunk meg abban az alap-tézisben, hogy minden emberi közösség vezetettekből és vezetőkből áll.
A vezetők mindig olyanok, mint a vezetettek, mert közülük jönnek. Ez a mosdó-törölköző elmélet.
Ezt láthatjuk a Kolompár-féle büntetőügyben.
Mi a különbség foglalkoztatási pénzeket ellopni vagy a sineket felszedni? Az, hogy mindenki azt lopta, ami a keze ügyébe került. Ennyi, de csak ennyi a különbség.
Cigány = lopós.
A cigány vajdával is antiszociális és anélkül is.
Amikor vallásos cigányról hallok, mindig az jut eszembe, hogy a cigányok által elkövetett gyilkosságoknál régen az áldozat mellett végezték el a dolgukat, hogy az áldozat szellem ne ártson nekik. Amikor rákérdeztem egy cigánynál pár éve erre, visszakérdezett az illető: Miért? Visszajön akkor is?
A cigány misszió akkor lesz hatásos, ha mögöttük ott áll fegyverrel a kezében egy katonai osztag. Mint amikor a poroszokat térítették. Bocsánat, de én nem hiszek a cigányság ős-eredendő vallásosságában. A babonaság nem vallásosság, hanem vallás-pótlék.
Sőt, lehet, bennem van a hiba, de én alapvetően a cigánynak sem hiszek.
Egyszer megkérdeztem egy fiatal, csinos hölgyet, miért bűnöz és miért nem dolgozik inkább? Azt válaszolta: "Érccse má' meg, mi cigánok, a b...hoz meg a lopáshoz értünk" Ilyenben miért bíznék? Vajdával vagy anélkül?
BJF bizony hazudott. Nincs Magyar Feltámadás imádságos lelkületű, bibliás, vallásukat gyakorló magyarság nélkül. Nagypéntek után jön a Feltámadás! Az Idő közel. Készüljetek!
Csak arról van szó ,hogy a cigány jobban hallgat a közüle való idősebbre akit a közösség tisztel.nem külön igazságszolgáltatásról.Hogy adni kell e alájuk a lovat azt nem tudom,de a jelenlegi cigány önkormányzatoknak semmi értelme,csak sikkasztásról szólnak.(Lehet itt is arra megy ki a játék?)
Két önjelölt "vajda" akit senki sem választott.
Vigyázzunk ezekkel az emberekkel, mert ha ezt a szerencsétlenséget mi elfogadjuk, akkor azzal azt is mondjuk, hogy a cigányra nem vonatkozik a magyar törvény és duplikáljuk az igazságszolgáltatást! Mi lesz még? Cigány rendőrség?
És milyen büntetést szab ki a "vajda"? Száműzi. Hová? Közénk. Ne röhögtessenek!
A végén még állami támogatást is kérnek. Honnan? A mi pénzünkből. Az egész nem más, mint pár gazdag cigány újabb pénznyerési lehetősége.
Valaki hallotta már ezt a Kállait nyilatkozni? Érdemes megnézni az interjút, amit az öntelt-beképzelt-Havas csinált vele. Még írni sem tud - szerintem.
Vagy beilleszkednek, vagy húzhatnak Kanadába rénszarvasra vadászni. Egyszerű a kérdés.
És még önjelölt vajdácskák sem kellettek a megoldáshoz.
A Cosmát leszúrók nem szúrták volna le, ha lett volna vajdájuk? Jaj! Legalább magunknak ne hazudjunk. Hát minden faluban van egy vajda rangú cigány! Csakhogy az is cigány!
BJF bizony hazudott. Nincs Magyar Feltámadás imádságos lelkületű, bibliás, vallásukat gyakorló magyarság nélkül. Nagypéntek után jön a Feltámadás! Az Idő közel. Készüljetek!
Igen mi mindig békében akarunk élni a más nemzetiségekkel ,sőt támogatjuk ,segítjük aztán az első adandó alkalommal a hátunkba vágják a kést.(tótok,oláhok,rácok)Jó a cikk legalább valami megoldást vázol fel.Egy valamit világossá kell tenni,aki építi az országot hasznos tagja,betartja az elemi viselkedési normákat az rendben,ha nem mehet.S külön senkinek sem jár semmi csak azért mert cigány vagy egyéb.
1970-ben nagy árvíz volt a Tiszán, s elmosta mind a cigányputrikat. Akkori "jó"szokás szerint a katonaságot rendelték ki újjáépíteni, s szinte rekordidô alatt felépült a szüséges mennyiségû 2-3 szobás lakás. A romák beköltöztek, s az elsô dolguk volt, hogy kiverték az ablakokat, felszedték a parkettát és "otthoniassá" tették a kégliket.
Nagy volt a felháborodás, de el kellett fogadni, hogy a CIGÁNY ILYEN. Neki más a jó. És nem kell akarni - ha valaki még emlékszik rá - "újmagyarokat" faragni belôlük s nem kell akarni erôvel megváltoztatni ôket. Éljék az életüket az ô hagyományaik, megszokásaik szerint, ha nekik az úgy tetszik, akár kolóniában is. Legyenek egyenlô jogaik a magyarral, de ne legyen több joga, mint egy magyarnak. A törvény mindenkire egyformán kell(ene) hogy vonatkozzon, aki Magyarország területén él, függetlenül attól, hogy állampolgár-e vagy sem. Ha valamelyik tehetséges és többre vágyik, úgyis kiválik közûlük, s mint arra van nem is egy példa, hogy megbecsült tagja a társadalomnak.
Az, hogy fel vannak bújtva, fel vannak piszkálva s a randalírozásért még meg is fizetik ôket, büntetést pedig csak kiugró bûnesetekért kapnak, az nem a cigány bûne.Bárkit, ha felheccelnek, mint ôket, úgy, hiszem, hasonlóképpen viselkedne.
Nem vagyok roma sôt még csak cigány-aktivista sem, de szerintem ami fair az fair.
Végre egy pozitív hangvételű cikk a cigánykérdésről. Adja az Isten hogy békében élhessen egymás mellett magyar és cigány. A cigányok nagyon istenfélők és a két nemzet keresztényi mivolta segíthet megteremteni a békét.
Az összeférhetetlenségért szerintem mindkét fél hibás. A cigányok abban, hogy hagyják magukat ilyen lezüllött állapotban tartani, a magyarok pedig azért, mert egy inkompetens tagokból álló kormányt juttattak hatalomra, akik cseppet sem konstruktívan állnak a problémához. Sőt inkább az a céljuk, hogy a helyzet elmérgesedjen és ez lefoglalja az amúgy is nemtörődöm, birka népet. És majd amikor valaki farkast kiált, a birkák megindulnak és azokon állnak bosszút, akik ugyanúgy meg lettek vezetve mint ők maguk. Az igazi felelősök pedig majd bársonyszékeikből nézik végig az egészet...