Kedden alakítják meg Sopronban a nemrég nagy sajtóvisszhangot kapott, helyi pénzként bevezetni tervezett "kékfrank" - utalva a környék egyik sikertermékére, a kékfrankos borra - kibocsátóját, Hami Európai Szövetkezet néven. A regionális gazdaságélénkítőnek szánt projekthez nagy reményeket fűz a helyi gazdasági élet - a szövetkezet tagja lesz egyebek között a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara, egyik partnere pedig a Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kara.

A soproni helyi pénz gondolata tulajdonképpen osztrák import. A határ túloldalán három hasonló fizetőeszköz is működik, közülük a Bécsújhely környéki Bucklige Welt nevű tájegység 22 falvában használatos tallér adta az ötletet - mondta az [origo]-nak Horváth Vilmos, a kamara elnöke.

Hozzátette, a kezdeményezés a jelenlegi gazdasági helyzetben, értelmezhető kényszerpályaként is: ha máshogy nem megy a gazdaságélénkítés, a civil kurázsit kell segítségül hívni. A szervezők abban bíznak, hogy a kezdetben csak virtuálisan, cégek egymás közti elszámolási egységeként, később a fogyasztók számára, kézzelfoghatóan is megjelenő kékfrank elterjedéséből Sopron és környéke vállalkozásai profitálnak majd.

Ezer partner már adott

A fő ötletgazda, a vendéglátásban érdekelt Perkovátz Tamás, már korábban, két éve megteremtett egy étkezésiutalvány-rendszert. Ez nemcsak a nevét kölcsönzi az újonnan megalapítandó szövetkezetnek, hanem a kékfrank bevezetésekor, az utalvány ezres nagyságrendű bázisára is támaszkodna majd - avatta be az [origo]-t a tervekbe Perkovátz Tamás.

A világszerte számos országban működő helyi pénzek arra késztetik a lakosokat, hogy a helyben gyártott termékeket, szolgáltatásokat vásárolják - az általában szándékosan programozott értékvesztés révén pedig felhalmozás helyett, költésre ösztönöznek. Emellett nem elhanyagolható a közösségépítő funkciójuk sem.

A soproni kékfrankos

A soproni kékfrank modelljébe nem építették be az utalványok minél gyorsabb pörgését serkenteni hivatott, néhány százalékos értékvesztést, ettől azonban még sikeres lehet, ha elegen használják - vélekedett kérdésünkre Szalay Zsuzsanna, a Corvinus Egyetem Üzleti Gazdaságtan Tanszékének adjunktusa, a téma kutatója.

Önfenntartó kistérség?

"Egy-egy helyi pénz bevezetése, adott esetben a válságból kivezető út is lehet bizonyos közösségek számára. A sokat emlegetett gazdaságélénkítésnél azonban valójában többről van szó, a létfenntartási piac belső megszervezéséről, az önfenntartóvá válás lehetőségéről" - magyarázta Szalay Zsuzsanna. Felvetésünkre, hogy a bezárkózó attitűd hosszú távon nem lehet-e káros, úgy reagált: nincs szükség totális bezárkózásra, de érdemes felkészülni arra az időszakra, amikor az olajárrobbanás miatt egyszerűen összeomlik a globális kereskedelem.

A rendszer célja tehát, hogy a helyi fogyasztást összekösse a helyi termeléssel, ily módon biztosítva az adott régió negatív külső hatásokkal szembeni ellenálló képességét. Éppen emiatt érdeklődött már több hazai önkormányzat, bár eddig, ami megvalósult (lásd lentebb), azt jobbára civil szervezetek vagy vállalkozók indították el.

Szalay Zsuzsanna kérdésünkre elismerte, a helyi pénzek koncepciója a mainstream közgazdaságtanban marginálisnak számít, a tudomány gyakran játékpénzként tekint a pénzhelyettesítőkre. Több nagyvállalat előszeretettel alkalmaz egyébként hasonló eszközöket, elég csak az azonos alapelven működő, pontgyűjtő akciókra gondolni. Sőt, a kapcsolt vállalkozások egymás közötti árai, például a multinacionális vállalatok transzferárai is, felfoghatók belső elszámolással megvalósított pénzhelyettesítésként, még akkor is, ha kötelelező a szokásos piaci ár alkalmazása.

Nem pénz, utalvány

Nem mellékes a soproni kezdeményezés jogi vetülete. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény szerint bankjegyet csak a Magyar Nemzeti Bank bocsáthat ki Magyarországon - a törvény ugyanakkor nem határozza meg a bankjegy fogalmát. Egy korábbi, a kékfrankhoz hasonló próbálkozás éppen az MNB ellenállása miatt állt le, még az előkészítés szakaszában.

A Nyugat-Magyarországi Egyetem szombathelyi kampuszán tanító, a soproni projektben részt nem vevő Győrffy Ágnes elmondta, 2004-ben ötletgazdaként előzetes véleményezést kért a jegybanktól, és a jogi osztályról - szóban - azt a választ kapta, hogy a kibocsátás a fenti törvényi rendelkezés miatt illegális lenne. (Érdekes, hogy ekkor Járai Zsigmond volt az MNB elnöke, és a kékfrank-program egyik stratégiai partnere a Járai résztulajdonában álló CIG Európai Biztosító Zrt.)

Az [origo] megkereste az MNB-t, és kiderült, ma nem áll elutasítóan a kérdéshez. A sajtóosztályon kérdésünkre leszögezték, a jegybank még csak a médiában megjelent hírekből informálódott, és ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a kékfrank nem pénz. Inkább a különféle - például étkezési - utalványok közé sorolható, hiszen ellenértékét előre beszedi a kibocsátó.

A PSZÁF még vizsgálódik

A jelenleg hatályos hazai szabályozás értelmében a kékfrank készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek minősül, mivel nem kizárólag a kibocsátó - jelen esetben a Hami Európai Szövetkezet - által előállított termékek, szolgáltatások megvásárlására lehet használni, hanem várhatóan sokkal szélesebb körben lesz felhasználható - vélekedik az MNB.

Készpénz-helyettesítő eszközként a kékfrank kibocsátása a PSZÁF engedélyéhez kötött, és csak hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás bocsáthatja ki. Érdeklődésünkre a felügyelet annyit közölt, hogy a kékfrankkal kapcsolatban jelenleg vizsgálatot folytat, így további információt nem tud adni. Egyúttal kérdésünkre jelezte, számít arra, hogy lesznek még Magyarországon hasonló, pénzhelyettesítők bevezetését célzó kezdeményezések.

Annál is inkább számíthat erre, mivel november 1-jétől a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló uniós irányelv (2007/64/EK) hazai jogrendszerbe történő átültetése, Magyarországon is szabad utat ad a pénzhelyettesítőknak. A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény értelmében nem kell majd engedélyt kérni a bevezetéshez a PSZÁF-tól (ami nem jelenti azt, hogy a felügyelet ne ellenőrizné az efféle konstrukciókat).

Szakmai kételyek

Kun János közgazdász a HVG-ben szeptember elején megjelent publicisztikájában javasolta is, hogy a PSZÁF a jövőben folyamatosan ellenőrizze a Hami Szövetkezettel együttműködő Rajka és Vidéke Takarékszövetkezetet, szerinte ugyanis, a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján e pénzintézet lesz a kékfrank-rendszer fő nyertese. Megjegyzi azt is, hogy noha a pénzszűkében lévő magyar gazdaságban logikus lépés lehetne pénzhelyettesítővel segíteni egyes térségeket, a kékfrank modellje valójában nem juttat több pénzt a gazdaságba.

Kun János egy 1996-ban írt tanulmányt is jegyez a témában. A PSZÁF berkeiben készült dolgozat megjegyzi, hogy pénzhelyettesítők a kilencvenes években többször is megjelentek Magyarországon - egyebek között egy budapesti lakótelepen, továbbá Miskolcon, Szolnokon és néhány kisebb településen -, de ezek messze álltak attól, hogy helyi pénzként funkcionáljanak. A körök létszáma legfeljebb párszázas nagyságrendű volt, a tagok leginkább szolgáltatásokat cseréltek egymás között, voltaképpen a kalákahagyományt folytatva.

A körök mára egy kivétellel elhaltak, a közgazdász szerint vagy azért, mert a szervezők érdekeltsége megszűnt, vagy azért, mert a tagok úgy döntöttek: már ismerik egymást annyira, hogy pénzhelyettesítő nélkül is segítsenek egymásnak. Az egyetlen fennmaradt egylet a szolnoki, amely ma egy "jótékonysági csereboltot" üzemeltet, de mint az [origo] megtudta, vezetőjének további tervei vannak. Tóth Ferenc szolnoki önkormányzati képviselő igyekszik meggyőzni a polgármesteri hivatalt arról, hogy érdemes lenne városi szinten kiaknázni a modellben rejlő lehetőségeket.

Kun János tanulmányában felveti, egy önkormányzat bármikor úgy dönthet, a szociális segélyeket egy saját kibocsátású pénzhelyettesítővel fizeti, amit aztán a helyi adó fizetésére lehet felhasználni. Ha ilyen pénzhelyettesítők kibocsátására igény keletkezne, a kibocsátást az államháztartásról szóló törvényben lehetne szabályozni - állapítja meg a szakember.

Külföldön is népszerű a saját pénz

Napjainkban számos különböző utalványrendszer működik, egymással párhuzamosan. A pénzhelyettesítőkről kevesen tudják, hogy világszerte több mint százmillió ember használja a "cserék" lebonyolításához törvényes fizetőeszközök mellett. Legismertebb a svájci Wirtschaftsring, melynek körülbelül hatvanötezer vállalkozás tagja. A német Chiemgauer, az amerikai Liberty és az osztrák Waldviertelkarte szintén népszerű a helyi közösségek körében. Sopronban a vidék egyik szimbólumára, a kékfrankos borra építenek. A különböző címleteken a térség híres szülötteinek arcképe fog megjelenni, például Liszt Ferenc, Joseph Haydn, Kitaibel Pál, Pejachevich László, Lackner Kristóf és Esterházy Pál.

(klikkbank, vállalkozóinegyed, origo nyomán Szent Korona Rádió)