Mi is történt Bösztörpusztán? Két beszámoló alább.
"Spear" olvasónktól::
Bevallom őszintén, igyekszem nyitott szemmel járni a világban, de főleg hazánkban. Ez alatt persze nem azt értem, hogy naprakész információkkal kívánok rendelkezni a parlamenti garnitúra napi kötélhúzásairól. Sokkal inkább kísérem figyelemmel azokat a kezdeményezéseket, amik változással kecsegtetnek. A Magyarok Szövetsége elnevezésű mozgalom is nyilván beleesik ebbe a körbe, így már jó ideje kísérem figyelemmel munkásságukat. Az első nagy dobbantásuk tavaly, az úgynevezett Kurultaj alkalmával történt. Aki nem emlékszik, ez egy nagy pusztai összejövetel volt körülbelül 40 000 honfitársunk részvételével Bösztörpusztán, Kunszentmiklós mellett az Alföld síkságán. A semmiből berobbanó szerveződés ilyen látványos megmozdulása után magam is csettintettem egyet, s nyilvánvalóvá vált, hogy érdemes őket figyelemmel kísérnem.
Azóta sok víz lefolyt már a Dunán is, Tiszán is, s idénre már össznépi országgyűléssel kecsegtettek. Igaz, korábban a mozgalom legfőbb képviselője (immár hivatalos elnöke is), Vukics Ferenc, tett már hangzatos ígéreteket, amiket aztán el kellett napolni. Mégis engedtem az ismerősök noszogatásának, kósza híreknek, s egyébként is éreztem, volt valami a levegőben, ami azt súgta, el kell látogatnom Bösztörpusztára idén, már csak azért is, mert volt pár kételyem a szerveződést illetően. Vukics Ferencről ugyanis köztudomású, hogy a köztársaság honvédségének őrnagya, s mégis rendszerváltást tervez mozgalmával. Továbbá olyan személyekkel, mint Kondor Katalin, aki korábban A HÉT című, kimondottan kommunista hangvételű műsor vezetője volt. Gondoltam, megnézem, hogyan csinálják, talán közelebb jutok az igazsághoz.
Szombaton kerekedtem föl néhány társammal – mint a rendezvény után kiderült, ez volt a leglátogatottabb, legmonumentálisabb nap –, s vettük az irányt az Alföld felé. A reggeli hűvösséget még elégedetten nyugtáztuk, de tudtuk már, hogy amint fölszáradnak a kósza harmatcseppek, őrjítő hőséggel kell majd dacolnunk. Főleg az Alföldön.
Kunszentmiklóson keresztül vezetett utunk a pusztába. Sorba jöttek a gépkocsik az úton, szinte folyamatosan, de dugótól azért szerencsére nem kellett tartani. A településen mindenütt a Magyarok Szövetsége plakátjaival lehetett találkozni. Az egyszerű nyomtatványok mellett a szervezőknek futotta igényesebb zászlókra, szövetre nyomott felhívásokra is. Innen még úgy negyed-félórás zötykölődés után tűntek föl az első jelei a Magyarok Szövetsége táborának. Többször is le akartunk fordulni egy-egy parkoló kinézetű területre, de a szervezők továbbirányítottak minket, mondván azok a szervezőknek voltak fönntartva. Ezek alapján azt kell, mondjam, több ezren lehettek maguk a szervezők, hiszen kész autótelepeket lehetett látni időről-időre az út mentén. Kettő-három parkoló mellett elmentünk, mire sárgamellényes szervezők más nemzeti körökben szokatlan rendőri közreműködéssel egyengették kocsinkat a megfelelő sorba. A port harapni lehetett, ahogy a kocsi-konvojok elfoglalták helyüket az addig háborítatlan pusztában. Tájékozódási pontnak kiszúrtunk két bokrot, aztán nekivágtunk a messziről látszó, égbenyúló sátorforma építményeknek.
A tábor területe, ahol a rendezvények zajlottak kilométerekkel odébb volt található, amitől nem futott túl messze a vasútvonal, így az állomás sem. A Magyarok Szövetsége az állami vasútkezelővel kötött valamely megállapodása értelmében az ide tartó vonatokra 33%-os menetjegykedvezményt is adtak, ezt sem értettem, hogyan...
Abban már ekkor biztosak voltunk, hogy kabátra nem lesz szükségünk. Egy kis öntözőcsatorna fölött emelt beton-hidacskán haladtunk át, ahol magányos információs sátor fogadott minket. Itt lehetett a rendezvény térképét, és néhány szórólapot kérni. Én nem láttam, de talán volt programfüzetjük is az internetről letölthető Excel táblázaton kívül, nyomtatott formában. Érdekes volt látni, hogy a velünk jövő emberek, kicsik és nagyok a társadalom mindenféle rétegeiből képviseltették magukat, sőt a rendszámtáblák alapján egész Európából érkeztek látogatók. Angolul beszélgető házaspárral is találkoztam, akárcsak ránézésre a diszkóból ideszalajtott fiatalokkal, feminista szövegezésű pólókban illegő nőkkel, bár meg kell hagyni, hogy csinos leányzókból sem volt hiány (magyar földön hogy is lehetne?).
Ahogy közelebb értünk, megszemlélhettem alaposabban a környéket. Jobbra nagy halomba rendezett szénabálák álltak, melyek tövében céltáblákra lehetett nyilazni. Balra ágas-bogas sátorkompozíció állt az út mellett, tetején egy kettős kereszttel, amit templomnak hirdettek, aztán kápolnaként emlegettek; ezeket mondjuk valahogy nem tudtam közös nevezőre hozni, de hamar továbbsiklottam eme bökkenő fölött. A sátor mellett néhány ágból álló faragvány, az „Életfa” álldogált a tűző napsütésben, néhány száraz karját az égnek tartva, mintha ő is esőért rimánkodna. Mindezek mögött terült el ama „U” alakban elkerített terület, ahol a lovasbemutatókat tartották. Ennek egyik sarkában pedig állt a nagyszínpad. Ez a csokor képezte az első nagy részegységét a tábornak, s az emberek, főleg az új jövevények nagy része itt sétálgatott körbe, ismerkedve a hellyel. Ezerötszáz-háromezer ember szinte mindig volt láthatáron belül, s ez vonatkozott a tábor többi részére is.
A következő egység jól körülhatárolható volt, hiszen a közeli cserjésben, fás csoportosulásban helyezték el a meghívott közel 1000 árust. Megtalálható volt itt az ötvös mestertől kezdve a kovácsig, a szabón át minden, ami mára megszokottá vált a nemzeti oldali rendezvényeket. A szembeötlő különbség az volt, hogy itt sokkal több volt belőlük. Szerencsére itt már árnyékban lehetett nézelődni, noha a hömpölygő embertömeg nem tette egyszerűvé a haladást. Az egésznek olyan hatása volt, mintha egy forgalmas balatoni sétálóutcán lettünk volna. Szó se róla, azért amikor elértünk a sültkolbászokig, megvigasztalódtunk kicsit. Ülőhely az nem sok volt ugyan, vagy ha volt is, addigra már mind elfoglalták mások, így letelepedtünk egy kis kevésbé száraz fű-szigetecskén néhány fácska alatt és elfogyasztottuk ebédünket. Vásárolható italokon kívül bonyolult volt ivóvízhez jutni a szervezők legnagyobb igyekezete ellenére is. Rendes csapvizet pedig gyakorlatilag nem lehetett találni, viszont a találékonyabbak kiszolgálhatták magukat a közeli öntözőcsatorna kvázi-tiszta vizéből, ha nagyobb mennyiségre volt szükségük.
A harmadik nagy egység, ahol programok zajlottak egy sor sátorból állt, melyben különféle kiállítások, vagy előadások zajlottak. A találmányok sátrában meg lehetett tekinteni több öko-WC-t, egy kártyajátékot, egy számítógép-vezérelt pálinkafőzőt és egy-két napelemet, napkollektort, egy kényelmes fa széket és egy nagybőgő alakú hangszórót is. Másutt meghallgattam néhány előadást. Sokan lehettek a látogatók közül, akik most jöttek életükben először nemzeti rendezvényre, ezért felelőtlenségnek éreztem, hogy gyakorlatilag szabadkezet kaptak a Magyarok Szövetsége szervezetei annak terén, kiket hívnak meg előadni. Azzal már végképp nem tudtam mit kezdeni, mikor egy előadó elmagyarázta, hogy a valódi Gonosz nem más, mint rosszindulatú bacilusok serege, akik fejlett civilizációt építettek, amely hadban áll az emberekkel.
Mielőtt bejártuk volna az egész területet, hangosbemondó szólalt meg egy póznán. Vukicsot szólították a színpadra, s bejelentették, hogy műsor lesz; következett az úgynevezett élő történelmi kép. Összesereglettek az emberek, leültek a körben fölállított lelátókra, s fölsorakoztak a korlátok körül. Társaim lázban égve várták a műsort, tudván valamit arról, hogy most egy maradandó szakrális élmény részesei leszünk majd. Fölkapaszkodtunk a lelátóra, s helyet foglaltunk.
A tér közepén emelvény állott, mely – nem tudtam megállapítani – felülről vagy kereszt, vagy Magyarország-alakú lehetett. Az emelvény közepén fémlapokból, festett üvegből és drótokból fölépítették a Szent Korona nagyított mását. A műsor folyamatos kommentárral járt, amit hol Vukics Ferenc, hol egy másik illető adott elő a színpadról, miközben az események a színpad előtt, a nagy félig elkerített területen, a koronás emelvény körül zajlottak. Mint a beszédből megtudtuk, egy szertartást következett, afféle földszentelés pogány módra. A tábor területén egyébként is folyamatosan dobogó sámándobokkal most gazdáik kivonultak az emelvényhez a Korona köré, s mondókákat énekelve körbeállták azt. Elengedtek egy sólymot is, amit néhány kör megtétele után visszahívtak, majd kiengedtek néhány fehér galambot is. Az éneklést a barantások fölvonulása követte. Becslésem szerint négy-ötszáz vörös tunikaszerű uniformisba bújt legény lépdelt többé-kevésbé egy ütemre, majd őket majdnem ugyanennyi hagyományőrző követte, kissé bomlott alakzatban. Mire körbeértek, megjelentek a lovasok is, akik körbevágtattak néhányszor a terepen. Akadt köztük honfoglalás korabeli lovas, huszár, illetve lovas díszőrségre emlékeztető szereplő is. Vukics, aki a színpadról konferált, a felvonulókat, mint Magyarország seregét, a legbátrabbakat emlegette. Erre óhatatlanul fölelevenítettem néhány régebbi Gárda-avatás képeit magamban, akik legalább az alaki gyakorlatokat ismerték, tényleg katonákra hasonlítottak, s eszembe jutott, hogy most kilométerekkel odébb épp a karhatalommal dacol több száz gárdista. Persze lehet, hogy lassan terjed az információ az Alföldön.
A produkció csúcspontját a Szent Korona másolatának megjelenése okozta. Később megtudtam, hogy azt egyenesen a Gárda-avatásról hozták, noha az ott történtekről nem esett említés, arról azonban pletykák keringtek, hogy nem akarták a gárdistákat beengedni egyenruhában. Volt viszont szó koronázott népről, s Vukics Ferenc elárulta, hogy számára mindenki királyi fenség, aki jelen van. Erre a közönség egy része tapsban tört ki, bár én illőbbnek találtam a Szent Korona előtti tisztelgést, ha már Ő maga nem is tiltakozhatott az elhangzott szavak ellen.
Végül a színpadi narrátor kérésére mindenki elhallgatott, s így vártuk meg, míg a Koronát az emelvényig vitték, majd áthelyezték a „sátorkápolnába”.
Jó volt ennyi hagyományőrzőt látni egy helyen. A dobogó paták, a csillogó fegyverek látványa minden magyar ember számára szívmelengető érzés, s míg egy remek kosztümös felvonulást kerekítettek a szervezők, úgy éreztem, kár volt agyoncsapni politikai tőkekovácsolással, megfejelve jogtörténeti abszurdumokkal.
Az este könnyű szelek hozták az enyhülést, sőt igazi látványosságként egy-egy igazi forgószél is feltűnt, s föl-fölkapott néhány könnyebb ernyőt, hogy valamivel odébb tegye ismét földre. A sámándobok ekkor is szóltak. A kisszínpadon néptáncosok ropták, az emberek pedig lelkesen, de egyre fáradva nézték, vagy követték őket. Idő közben érkezett egy tartály víz is, ami mögé hosszú sor állt föl, mindenki poharakkal a kezében. A kocsmáknál emberek iszogattak, a sátrakban néhány ember hallgatta még az előadásokat, a fiatalok ostort pattogtattak, s egy rögtönzött elit-deszant ostoros csoport még állítólag a közelgő vihart is visszatartotta egészen estig. A nap folyamán állítólag a Magyarok Szövetsége megválasztotta Vukics Ferencet a szervezet elnökévé, ami lássuk be várható volt, s megválasztották a helyi és területi képviselőiket is.
Eljött számunkra is az indulás ideje. Kellemes fáradtan ültem a kocsiba. Társaimon is némi elnyűttséget véltem fölfedezni, ami egy ilyen hosszú nap után nem is volt csoda. Próbáltam összefoglalni magamban mi is történt. Keresgéltem a nagy katarzis nyomait, amit ígértek, de sajnos nem találtam. Eszembe jutott, hogy egy országgyűlésre, nemzetgyűlésre hívtak ide, egy olyan élményre, ami ráébreszt, hogy harcba kell szállnom a hazáért. Állítólag sokkal többen voltak, mint tavaly, mégsem éreztem az egészet elég dinamikusnak, meggyőzőnek ahhoz, hogy másnap a Magyarok Szövetsége zászlaja alatt szálljak harcba, főleg, hogy kételyeim sem oszlatták el.
A nap eltelt, s ez idő alatt feltétlen pozitívum volt a lelkiismeretes szervezés, a szemetelés szinte teljes hiánya és a magas színvonalú hagyományőrzés bemutatására tett törekvések. Ugyanakkor némileg kiábrándítóan hatott az erőltetett politikai tőkekovácsolás a hagyományőrzésre és a pogány-keresztény vallási hibridre épülve.
Mire a szürkület beköszöntött, némiképp megcsappant a tábor látogatóinak száma. A szervezők információi alapján a többség az eső megérkeztével hagyta el Bösztörpusztát másnap délelőtt. Gyanítható, hogy az emberek java a látványosság kedvéért látogatott el a rendezvényre, vagy a rendszerváltást várták a háromnapos vásártól, azonban az összesereglett embertömeg látványa valószínűleg így is kielégítő lesz azok számára, akik hinni szeretnének benne, hogy valami elkezdődött.
Zoli nevű olvasónktól:
Ma érkeztem haza Bösztörpusztáról a Magyarok Szövetségének a
Magyarok Országos Gyűlése című rendezvényéről.
Meghívtak engem is ismerőseim,hogy mennyek le velük,segíthetnék is
kicsit meg jó is érezném magam.
Segítettem szívesen mert egy elég jó társaság jött össze valamint
mivel megyék szerint voltunk "szétosztva" így nagyon sok ismerős arccal találkozhattam és sokkal meg is barátkoztam innen Borsodból.
Végtelenül jól éreztem magam annak ellenére,hogy láttam vannak
problémák a szervezéssel,sok minden nem úgy alakult ahogy kellett volna de azért ment minden gördülékenyen.
Az idő az valami csodás volt,ha lehet ezek után egy évig kerülni
fogom a "pusztaságot" maradok itt a hűvös hegyekben mert az nem nekem
való!
Nagyon jó rendezvények voltak.
Az "Élőkép" elnevezésű felvonulás eszméletlen volt...150lovas és
800gyalogos.A vérszerződés,a történelmi Nagy-Magyarország határainak felépítése emberekből is iszonyatosan felemelő látvány volt.
A hagyományőrző rendezvények is,hiszen rengetegről nem is hallottam
még most azonban élőben láthattam.
800 magyar árus és őstermelő kínálata közül lehetett választani.
A látogatók száma első nap elérte a ~75000et(csak becsléseket
hallottam,hiszen ingyenes volt)második nap pedig meghaladta a 100ezret és olyan 120ezzer-130ezer közé becsülték amit reális mondanék hiszen minden helyszínen igen magas volt az érdeklődők száma és a parkoló autók tengere pedig magáért beszélt...
Hallottam,hogy voltak gondok a felállított "kápolnával",de ennek
ekkora nagy jelentőséget nem is tulajdonítottam,hiszen közölték,hogy
megoldódott bent lesznek a az ilyen jellegű "megmozdulások" a
Kunszentmiklósi templomban,hiszen itt súlyos hibát követtek el,de ezt
végül is elismerték.
Végül is látványosság volt a "kápolna" ahogy én észrevettem nem
tudom volt-e bármilyen más célja én nem láttam,inkább csak
nézelődtek benne a vendégek.
Sámánnal is találkoztam amit érdekességnek fogtam fel nem
tulajdonítottam neki nagyobb jelentőséget engem jobban foglalkoztattak a rendezvények.
- Tanulhattam a rovásírásról,hagyományainkról,eredetünkről sok
olyan dolgot amit nem olvashattam a történelem könyvekben.
- Hallgathattam előadást a Viszokoi Piramisokról
- De megemlíteném még Tóth Imre Magyar őstörténet előadását ami
valami szenzációs és nagyon új volt a számomra
Közben konzultáltam testvéremékkel akik itthon voltak,hogy mit ad le
ebből az egyáltalán nem mindennapi rendezvényből a média...szinte
semmit...pedig láttam lent HírTV-s riportert,de nah mit is várhattam
volna ismerem már a médiát,végül is nem csalódtak a
szememben.Remélem a Hungária Televízió beindul és lenne valami
értelmes is,ha megcsinálják.
Azon viszont meglepődtem,hogy a nemzeti hírportálok sem igazán
hirdették...Mi ennek az oka? A három napos rendezvény alatt nem akarok saccolni,de véleményem szerint negyed millió(saját becslés)magyar jelent meg ezen a rendezvényen. Ennek ellenére miért nincs erről fent semmi nálatok sem?A "kápolnával" kapcsolatos cikket azt megtaláltam és ennyi? Másra nem volt kíváncsi senki sem?
Eddig nem igazán hallottam a Magyarok Szövetségéről,de ebben a pár
napban lényegében megkedveltem ezeket az embereket mert nulla
támogatásból és nulla pályázati pénzből mindössze az emberek
összefogására támaszkodva egy ilyen szintű rendezvényt megcsináltak
ahol szép számmal jelen voltak a gúnyhatáron kívül élő
testvéreink.
Lehet,hogy vannak még szervezési és egyéb gondjaik,de ennek ellenére én úgy érzem letettek valamit az asztalra és sajnálattal látom,hogy az a visszhang amit hiányoltam a médiában az itt is jelen van.
(Olvasói levelek - Szent Korona Rádió)
Comments
Kedves Cherrug!
Ne csak néhány tanulmányt olvass, hanem vegyél részt egy MSZ megbeszélésen... Mindenkit szeretettel várunk, aki tenni tud és akar az emberiség felemelkedéséért.
Ha szerinted Molnár V. József csak propaganda szöveget mond, akkor persze nem szóltam semmit.
Adjon az Isten
Önkéntes munkájukkal nem Vukics Ferenc Pártját, hanem a magyar összefogást szolgálták.
Igen s ez jó ,hogy le lett írva. Talán egyszerűbben : megvalósult a Nemzetem Szolgálom!
Rengeteg kérdést kaptam a gárdával kapcsolatban és ezek nagy része úgy hangzott: Hol a gárda? Nem itt volna a helye a magyarok egységébe? Miért most avat ha már 1 éve tudott a rendezvényről? És ha már elnapolhatatlan miért nem itt esküszik fel a Szent Koronára? Tudhatná ha az avatás a fontos akkor annak zavartalanságának biztosítása elsőrendű - és az ehhez kellő magyar erő itt s most bösztör-pusztán garantált!
A vacsoránál csak úgy zúgott ki a "forró drót a keravilhoz" illetékes elvtársakon felnőtt mai menyétek információja:
"Őrző" és a "Jobbik által üzemeltetett" gárdistákat láttak közöttük feszültség nem volt a közös munka talán de ez így nem maradhat /jeligére . Ocsmány és aljas ez a hozzáállás és gyengíti az összefogást, rombolja a morált.
Azt kéne megjegyezni ,hogy a paprika permet nem válogat és a tetűhintások kiverik a nemzet lelkét annak egysége nélkül ha engedjük.
Minden önkéntesnek köszönöm a közös cél ügyében hozott áldozatot ami a rendezvény utáni üldöztetés lehetőségét is magába foglalja.
Hiszen nem csak drakovicc hanem a szárnyak is nehezíthetik egy két NEM szűk látókörű karám oroszlán további feladatellátását a Nemzetért.
Szebb Jövőt
Ui: A politikai forgószínpad időbeosztása nem jár egyben a nép lelki és fizikai kiéheztetésének tűréshatárával.
Hú, még jó, hogy nem rám gondoltál, humanember, hisz' vettem a fáadságot és elolvasgattam az MSZ számos tanulmányát, közleményét.
Azt viszont ámulva konstatálom, hogy egyeseknek egészen el tudja venni az eszét a propagandájuk. Eddig azt hittem, hogy a Jobbik lesz az, akik tábora javarészt olyan emberekből fog állani, akik kritika nélkül elfogadják a párt összes viselt dolgát, de tévedtem. Az MSZ ezerszer hatékonyabban képes híveit megbabonázni. Csókolom, milyen szövetség? Milyen hatalommánia? Vegyük már észre, hogy az MSZ most bújt elő a tojásból és már csak önmagát élteti és hirdeti, mint egyetlen elfogadható utat a nemzeti felemelkedésére! Csodálkozol, ha ilyen hozzáállással van, aki nem kívánja igába hajtani a fejét? Tudom, ők lesznek, akiket majd bedarál az MSZ. Ahhoz viszont nekik is lesz pár szavuk.
Magyar Gárda - Magyarok Szövetsége
Igen, az MSZ hívta segíteni mindkét Gárdát, sőt volt arra kezdeményezés is, hogy a MOGY területén legyen az Avatás
(ha már úgyis ott tartózkodik Szent Korona Őfelsége).
Aki olvassa, adja át, mindkét Gárda vezetősége MEGTILTOTTA a MOGY területén a formaruha viselését, ŐK ZÁRKÓZTAK EL VÉGÜL A RÉSZVÉTELTŐL.
Ennek ellenére mégis láttam egyenruhás Gárdistákat, akik szombaton és vasárnap segítettek a parkolóban, az éjszakai járőrszolgálatban.
Ők megértették, a Magyarok Szövetsége nem valakik ellen jött létre, hanem az ország egységének visszaállításáért.
Önkéntes munkájukkal nem Vukics Ferenc Pártját, hanem a magyar összefogást szolgálták.
Annyira szeretem, mikor olyanok is véleményt mondanak dolgokról, akiknek fogalmuk sincs az egészről. De azért böfögik a baromságaikat. Talán felrobbanna a számítógépük, ha egyszer elolvasnák az M.SZ. Kiáltványát, vagy utánanéznének céljainak?
Azért nem lesz sosem párt, mivel azokat szeretnénk megszólítani, akik közösségben tudják elképzelni a jövőt, nem egymással örökké veszekedő hatalommániás megmondóemberek mögé felsorakozva.
Akárki akárhogyan hazudik, száz éve nem volt a magyarságnak ilyen méretű kulturális rendezvénye, mely adományokból, 5-6 ezer fő hónapokon át tartó önkéntes munkájából szerveződött össze.
Megértem a Jobbikot, a HVIMet, mindkét Magyar Gárda vezetőségét, hogy az M.SZ.-t konkurenciaként kezelik, róla tudatosan hazudnak a tagságuk felé honlapjaik segítségével.
Ide vajon miért jött el több százezer ember? Ők miért nem mentek tüntetni régebben, a fenti szervezetek felhívására?
Mindenesetre ide berakom, remélem nem törlik ki....
A MAGYAROK SZÖVETSÉGE ORSZÁGOS GYŰLÉSÉNEK KIÁLTVÁNYA!
Felszólítjuk az Államfőt az Országgyűlést és a Kormányt, hogy október 23.-ig kezdje meg az alkotmányos rend helyreállítását!
2 hónapon belül meg kell indítani az alkotmányozás folyamatát az alábbiak szerint:
A Szent Korona a magyar állam folytonosságát és függetlenségét, a nemzet egységét megtestesítő jogi személy. Teste a magyar nemzetnek, az ország testének, a földnek, a víznek, a levegőnek és az energiának is jelképes megjelenítője, ezért minden hatalom és jog forrása, a legfőbb felség. A Szent Korona e minőségében a teremtett világ, a természet törvényeinek elsődlegességét, fenntarthatóságát, és ezzel együtt az eljövendő magyar nemzedékek létfeltételeit biztosítja. Az alkotmány a Szent Korona intézményétől semmilyen módon el nem választható.
Az alkotmány történelmi képződmény, azon időszakban is fejlődött, amíg a jogfolytonosság csorbult, így maradéktalanul magába foglalja minden erkölcsi, kulturális és jogi fejlődésünket.
A Magyarok Szövetsége a magyar nemzet nevében az alaptörvény megvitatásával és elfogadásával helyre kívánja állítani a történeti alkotmány jogfolytonosságát.
Az új alaptörvénynek többek között tartalmaznia kell:
1. Kisebb, kétkamarás országgyűlés felállítását
2. A választott képviselők visszahívhatóságát
3. Az önkormányzatok és társadalmi szervezetek gazdasági és politikai függetlenségének biztosítását.
4. Az elszakított területeken élő magyarság magyar állampolgárságának helyreállítását
5. Tegye lehetővé az alkotmány nyugvásának időszaka alatt a nemzeti érdek súlyos sérelmét okozó szerződések felülvizsgálatát.
A további követeléseinket hetente sajtótájékoztató keretein belül magyar, angol és német nyelven közzé tesszük, a sajtóhoz és diplomáciai testületeknek eljuttatjuk.
Amennyiben a hatalmon lévők nem ismerik el a magyar alkotmányosságot, nem indítják el a jogfolytonosság helyreállításának folyamatát 2009. október 23-ig, akkor alkotmányjogi jogos védelemre, polgári engedetlenségre hívunk mindenkit!
Kérünk minden egyént és társadalmi szervezetet, aki ezzel egyetért, hogy ezen követelésünkben csatlakozzon hozzánk!
Kérdem én, ezt miért nem közölte maga a Szent Korona Rádió a főoldalon?
Bakancsos, szerintem a HVIM és a Gárda is tárt karokkal várja az MSZ tagjait, hogy csatlakozzanak. De valamiért csak annyit tudunk, hogy Vukics bedarálna mindenkit, aki nem szeretne széles mosollyal az MSZ berkeibe térni.
Valamint Vukics nem épít hadsereget, ha a barantára gondolsz, az már régóta működik, és nem privát hadsereg, hanem amolyan "harcművészet". Ha pedig a bösztörpusztán felvonuló hagyományőrzőkre, ők sem lesznek az MSZ hivatalos hadserege, "mindössze" párszáz ember akik fontosnak tartják gyökereink megtalálását és a múlt értékeinek megőrzését.
Tartottak lakossági fórumot itt is, s utána feltettem egy kérdés, miszerint milyen viszony fűzi őket a HVIMhez és a Magyar Gárdához. Azt a választ kaptam, hogy ők várnak mindenkit aki csatlakozna (itt dől meg az az elmélet hogy nem akarnak szövetkezni).
Vukicsról meg annyit, ahogyan ő is mondta, ő születésétől ügynök, a Jóistennek kémkedik. Egyébként meg egy nagyon közvetlen ember, és velünk dolgozott most a gyűlésen is (nem csak szövegel, tesz is).
Bakancsos, tényleg nem ellenségeskednek nyíltan, de nevükkel ellentétben szövetkezni sem szándékoznak semelyik prominens szervezettel. Vagyis csöndesen, de konkurenciaként kezelik őket. Máskülönben értelmetlennek tartanám, hogy Vukics saját hadsereget épít, amikor van már Gárdánk meg Betyárseregünk is. Azt sem láttam, hogy valaha is szót emeltek volna a politikai foglyok mellett, vagy ha épp hazafiakat vegzált a hatalom, vagy épp amikor olyan vérlázító eseményeket szerveznek, mint a buzivonulás. Illetve ezutóbbival kapcsolatban hallottam már Vukics véleményét, miszerint nem kell vele foglalkozni. Nem támadnak, az igaz, de nem is nagyon segédkeznek. Csak abban bízom, hogy azokkal a civil dolgokkal, mint a vásárok és haditorna bemutatók, alkotnak majd valami maradandót is, de ezzel az ingatag ideológiai háttérrel és túlzó önajnározással lassan kifogynak majd a lendületből.
Nem értem miért kell ilyen ellenségesen viszonyulnia a nemzeti oldalnak is az MSZhez. Én ott voltam,(19.től-24.ig) és láttam, hogy felajánlásokból, önkéntes munkából jött létre a rendezvény, nem pedig valami hátsó erő segítségével. Voltam több előadáson is, ahol a Jobbik mellett szóltak, de megfogalmazták azt is, hogy hiába jut be, a benn lévő hazaáruló rablóbanda összefog majd ellene, és esélye nem lesz, hogy változtasson. Sőt, gárdistákat is láttam, egyenruhában.(olvastam itt, hogy elvileg nem engedték be őket úgy) Aztán, Posta Imre előadásán beolvastak egy smst amiben a gárdaavatásról szóló hírek voltak és mindenkit buzdítottak, hogy menjen el. Szóval az MSZ részéről nincsen ellenségeskedés. Az MSZ civil mozgalom, mégis milyen legyen ha nem civil? Nem akar párt lenni, sőt, meg akar szabadulni a pártoktól. Mielőtt lehordjátok, olvassatok utána, hisz mindenre kiterjedő programjuk van.
A vásározgatásról meg a hagyományőrzésről annyit, hogy szerintem ezzel többet lehet tenni az országért, mint azzal hogy párezer ember kivonul az utcára ahol a sokkal jobban felszerelt és szervezett droidok módszeresen szétverik őket....