Megbírságolták a székely vármegyést, mert nem beszélt románul

A román csendőrség ötszáz lejes (35 ezer forint) bírságot rótt ki a kézdivásárhelyi trianoni megemlékezés egyik szervezőjére, mert nem volt hajlandó románul beszélni a csendőrökkel – írta a Szék-helyek.ro portál.

Egy székely leány Budapesten (videó)

“Marosvásárhelyen volt egy székely leány, Emese, aki saját fülével akarta hallani, hogy mit tudnak a Budapestiek a trianoni tragédiáról.”

 

 

Egy székely legény Budapesten (videó)

A messzi Székelyföld vadregényes tájáról érkezett Bálint Budapestre. A székely legény azért indult útnak, mert érdekelte, hogy mit tud a nagyvárosi ember a trianoni tragédiáról, és az elszakított területeken élő magyarság helyzetéről.

 

Magyarként élni Erdélyben

Az erdélyi magyar életvitel kapcsán több vélemény is megfogalmazódik. Vannak olyanok, akik egyáltalán nem fogadják el a történelem által ránk erőszakolt helyzetet és kizárólag egy magyar Erdély képét fogadják el. Akik valamilyen szinten beletörődnek a jelenlegi helyzetbe, azok bizonyos szintű békés egymás mellett élést javasolnak, mert hiszen „most mit lehet tenni ez ellen? Romániában élünk, román állampolgárok vagyunk és ebbe bele kell törődni”.

Valamint – a teljesség igénye nélkül – a harmadik és talán legnagyobb tábort felőlelő viszonyulás az asszimiláció útján jár, akár a nemtörődömség következményeként is. Napjainkban a nemzeti öntudat már nem divat, világpolgárok lettünk és ez így sok embernek megfelel. Élik a mindennapokat, dolgoznak, szórakoznak, talán családot is alapítanak és ez így bőven kitölti földi életüket. Aki nemzeti érzelmű fiatal, azt már nyugodtan lehet kezelni szélsőségesként vagy jobb esetben a „nagymagyar” bélyeget szerzi meg. Ez mindazok ellenére, hogy apáink, nagyapáink idejében az egészséges nacionalizmus minden ember szívében helyet kapott. Sajnos ez mára elveszett. Szomorú a vegyes házasságok gyakorisága, valamint a népességfogyás és a kivándorlás nagy mértéke, mely nemzetünket veszélyezteti. Egy felmérés szerint az erdélyi magyarok nagyon borúlátóak és nem tartják lehetségesnek a közeljövőben a romániai helyzet javulását. Egy korábbi felmérés szerint pedig az erdélyi magyarságnak több mint a fele nem szülőföldjén képzeli el utódainak a boldogulását.

Napjainkban számos olyan eset történik, ami miatt igenis ki kell lépnünk az asszimiláció csapdájából. Nem kell minden román nemzetiségű embert gyűlölni és megvetni, csak mert román. De a túlságos barátkozás azért átlép bizonyos határt. Hadd ne tekintsük őket testvéreinknek. Nem is olyan régen történt, hogy az újonnan megválasztott államfő, Klaus Johannis Berlinben kijelentette: „A romániai magyar kisebbség politikai képviselettel rendelkezik, ez a képviselet a tárgyalópartnerünk. Gyakran találkozunk vele, számos témáról tárgyalunk, és biztosíthatom, hogy Romániában nincs magyar probléma”. Igaz lenne ez? Meddig tűrjük, hogy másodrendű állampolgárok vagyunk saját hazánkban? A magyarsággal szembeni megkülönböztető, megalázó vagy éppen gúnyos tettekről meddig fogunk hallgatni?

Február végén fogadta el a Képviselőház a törvénytervezetet, miszerint Avram Iancu nemzeti hős és mártír. Marosvásárhelyen a Kossuth Lajos utca nevét már régen módosították, mivel ő háborús bűnösnek minősül. Kettős mérce? Igen. Nagyvárad főterét újítani fogják uniós pénzből, de a Szent László szobor visszaállítása nem szerepel terveik között. Sepsiszentgyörgyön a SIC óriáspannót festékesüveggel dobták meg. Kolozsvár, Erdély fővárosának helységnévtáblájára továbbra sem kerül ki a magyar felirat. Aradon február 14-re virradóra a Szabadság szobor talapzatán lévő 13 vértanú tábornok képét román nemzeti színekre festették le. Az ismeretlen elkövetők gondolom ezúttal is ismeretlenek maradnak és senki nem lesz megbüntetve.

Mindenki maga dönti el, hogy milyen utat jár élete során, de úgy hiszem egy pontban egyet kellene értsünk: magyarnak neveltek szüleink, és gyermekeink is megérdemlik, hogy átélhessék ezt a büszke, gyönyörű érzést. Legyünk igaz magyarok Erdélyben! Ne hagyjuk, hogy az asszimilálás hatással legyen ránk, és hadd ne ölelgessük azon nép szülötteit, akik történelmünk során számtalanszor – és még most is – saját földünkről akarnak kiutasítani.

(Székely Leány – SZKR)

Porosenkóból a látnok szólt? – Volt katlan, nincs katlan

Petro Porosenko, ukrán államfő hetekig hangoztatta, hogy Debalcsevó alatt semmilyen katlan sincs. Végül igaza lett. A cikk írásának pillanatában az utolsó fészkeket, utolsó háztömböket veszítik el a bent maradt kijevi erők, és foglalják vissza tőlük a szakadárok.

A fagyi visszanyal? – Ukrajna amerikai fegyvereket ad át Szíriának?

A Life News orosz nyelvű oldala nem régiben egy dokumentumot tett közzé, mely szerint az egy éve, jelentős nyugati segítséggel hatalomra került kijevi junta Szíriának adott el fegyvereket. 

Mi Magunk videón: Incze Béla és Barcsa T. Gábor beszélgetése

Az év első Bajtársi Találkozóján készült beszélgetés közönségtalálkozó videón: szó esik a tervekről, nemzeti oldali mozgásokról, magánélet rendezéséről, Jobbikról, vármegyés módszerekről és kulisszatitkokról.

“A tudásért is meg kell szenvedni”- Portréfilm dr. Varga Tiborral

Dr. Varga Tiborral készült beszélgetés az Esztergom TV-ben, ami igen komoly kérdéseket is érint: halál, liberalizmus, törvények, őstörténelem.

Letölthetőek a Szent Korona Konferencia előadásai

Letölthetőek a Szent Korona Konferencia előadásai.

Letölthető Gyalog Galopp: Koszovóiakat teleportálnak az Ufók

Merkelről, Sorosékról, bevándorlókról és egyéb szörnyű csapásról is szó esik a Gyalog Galopp legújabb adásában, ami most letölthető. Terjeszteni, “lájkolni” kötelező! Hajrá!

-Civil-izáció: Újabb “soros-balos-civilek”… Már Dunát lehetne rekeszteni velük.
-Na hova látogatott el Merkel?
-Játék határok nélkül – Illegális bevándorlók brutális tömegei.
-Celeb-álom az alomban –  nálunk haknizik a liberál-víziós deviáns.

Ide kattintva letölthető.

Adás: kedd, 19:30.

Korábbi adások.

FB oldalunk.